Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-89

89. országos ülés 1911 január 30-án, hétfőn. 359 nának De a mi késik, nem múlik, még bizonyosan rájuk is fog kerülni a sor. T. ház! Most rátérek arra, hogy miután erről az oldalról felszólalt t. képviselőtársaim, részletesen kifejtették azokat az okokat, melyek őket arra birták, hogy erre az álláspontra helyezkedjenek, ezeket nem akarom részletesen érinteni; azonban egyik-másik szempontra szives engedelmükkel mégis ki fogok térni. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Ugron Zoltán: Megengedjük, hogy eltérjen a tárgytól! Múzsa Gyula: Vizet az öregnek! Hegyi Árpád: Nem kértem, nem is kívánok a tárgytól eltérni. Ez a tárgy maga oly érdekes ... Kun Béla: Kimeríthetetlen nagy tárgy! Rudnyánszky György: Nem érdemes vele igy komédiázni, — annyira érdekes. (Zaj. Elnök csenget.) Kár ezzel az érdekes tárgygyal igy komédiázni! (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon. Az elnök csenget.) Justh János: Halljuk fiudnyánszkyt! Hegyi Árpád: Mi itt dolgozni akarunk, mi itt . . . (Felkiáltások a jobboldalon: Szépen! Folytonos zaj.) Bujanovics Gyula: Megutáltatják a parlamentarizmust ! Lovászy Márton: Azon már nincs mit rontani. Azt már tönkretették régen! (Nagy zaj.) Komédia az egész jjarlamentárizmus! Rudnyánszky György: Ezzel a munkával oda viszik! (Folytonos zaj. Az elnök csenget.) Csuha István: Mióta önök bejöttek a parlamentbe! (Ugy van! TJgy van! a szélsobaloldálon. Mozgás és zaj a jobboldalon.) Bujanovics Gyula: Országos komédia! Lovászy Márton: Az egész parlamentarizmus komédia! Justh János: Ilyen választások után, a milyeneket csináltak, nem is lehet más! (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon. Az elnök csenget.) Horváth Gyula: Pénzen vett vásári komédia! (Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (többször csenget): Méltóztassék a szónokot csendben meghallgatni! Hegyi Árpád: Rátérek azokra a kérdésekre, a melyeket csak nagyon röviden kiemelendőnek tartok. Az önálló bank felállítása és a készfizetések felvétele a közjog szempontjából elsőrendű kérdése a magyar nemzetnek, mert valamint minden egyszerű polgári háztartásban is az önálló vagyoni rendelkezés az alapfeltétele annak, hogy a család önálló, független önrendelkezési joggal biró családnak tűnjék fel, ép ugy, sőt fokozottabb mértékben szükséges és kívánatos, hogy az önálló vagyoni berendezkedés, a vagyoni függetlenség az államnak a háztartásában is megvalósuljon. (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsobaloldálon.) Mindaddig, a míg gazdaságilag önálló berendezkedési állapotban nem leszünk, a inig önálló vagyoni rendelkezéssel nem bírunk, addig önálló politikai nemzetről, önálló magyar államról hiába beszélnek. (Igaz! TJgy van! a bál- és a szélsőbaloldalon.) Es fokozottabb mértékben igaz ez a tétel' mert azt látjuk, hogy önálló vagyoni önrendelkezési jogunknak legfőbb korlátozója egy olyan tényező, egy olyan másik állam, a mely a mi összes aspiráczióinkat meg nem érti, (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsobaloldálon.) a mely a mi összes nemzeti törekvéseinket lekicsinyli, meg nem érti és nevetségesnek tartja, a mely egyenesen a mi vagyoni megerősödésünk, gazdasági megerősödésünk ellen tör, (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldálon.) és pedig azért, mert állítom, és bizonyítani is tudom, s önök is meg vannak győződve arról, hogy azért vannak önálló gazdasági berendezkedésünk és önállóságunk ellen, mert a mi gyarmati állapotban lévő agrikultur államunk egyenesen fejős tehene az ő érdekeiknek. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldálon.) Talán elhasznált közhely, a mit mondok, de nem győzöm eléggé sokszor hangsúlyozni, hogy ez az oka annak az érdekellentétnek, a melyet Ausztria mivelünk szemben folytonosan szít, másrészt az az érdeke, hogy a mi állami berendezkedésünknek, gazdasági berendezkedésünknek elnyomott voltát a maga előnyére, a maga hasznára, kizsákmányolja, kihasználja és értékesítse. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldálon.) Ennek következtében, még ha megengedném is azt, hogy ránk nézve nem gazdaságos az önálló bank felállítása és a készfizetések felvétele, még akkor is a közjogi elvek szempontjából minden áron azon kell lenni, hogy Ausztriával gazdasági kérdésekben és vonatkozásokban mindenféle kapcsot megszüntessünk, (Helyeslés a szélsobaloldálon.) mert mindaddig, míg bennünket Ausztriával gazdasági érdekek fűznek össze, addig az osztrákok ezeket a gazdasági érdekeket mindig hatalmi kérdésnek fogják tekinteni, (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) és ezek a hatalmi kérdések akkor éreztetik a maguk hatását, a mikor a politikai kérdések eldöntése válik szükségessé. (Igaz / TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Mikor a magyarok és osztrákok közt különböző gazdasági differencziák támadnak, akkor mit látunk? Látjuk azt, hogy az osztrákok kihasználják ezeket az előnyöket, melyeket részletezni itt nem kívánok, mert nem tartom egészen ildomosnak olyan tényezőnek a vitábavonását, a mi talán visszatetszést szülhet, s ennek következtében erre a kérdésre ki nem terjeszkedhetem. De azt hiszem, a történelem tanúsága bennünket arról győz meg, hogy azok a gazdasági érdekek, a melyek bennünket Ausztriával összefűznek, nemcsak hogy ránknézve nem kedvezők és nem előnyösek, de egyenesen közjogi szabadságaink, közjogi függetlenségünk megerősítésének rovására vannak. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ha ezeket a kérdéseket vizsgáljuk, első-