Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-89

360 89. országon ülés 1911 január 30-án, hétfőn. sorban a közjogi szempont tenné szükségessé és kívánatossá, hogy valamennyien lelkiismereti kötelességünkké tegyük azt, hogy még áldozatok árán is függetleníts ük magunkat, hogy az az elnyomási irányzat, mely velünk szemben Ausztriában mindig érvényesül, egyszer már megszűnjék. (Helyeslés a szélsobälóldalon.) Azt mondják, hogy a közjogi szempontok élére állítására, érvényesítésére való irányzat nem foghat helyt azért, mert a nagyhatalmi kérdés merült fel. Én a t. túloldalon több felszólaló képviselőtársamtól azt hallottam, hogy az a nagyhatalmi poziczió teszi kívánatossá, hogy ez a gazdasági közösség, a mely a bankközösségben is megnyilvánul, továbbra is fentartassék. Én ebben a nagyhatalmi kérdésben teljesen csatlakozom Kossuth Ferencz t. képviselőtársam álláspontjához, (Helyeslés balfelöl.) mert nekünk nagyhatalmi politikáról, nagyhatalmi poziczióról ne tessék beszélni. Németh,Károly: Nem beszélt senki! Hegyi Árpád: Be beszéltek, mert ha nem li ózták volna fel, én sem beszélnék róla. Nekünk tehát — mondom — nagyhatalmi poziczióról kár beszélni, mert ha nagyhatalmi pozicziónkat vesszük, arra a konklúzióra kell jutnunk, hogy nekünk a nagyhatalmi poziczió nem más, mint hogy mi viseljük annak a nagyhatalmi pozicziónak árát, a melynek hasznát Ausztria élvezi. (TJgy van! a szélsobälóldalon.) Én ugy fogom fel a helyzetet, hogy a nagyhatalmi poziczió szükséges lehet annak az államnak, a mely vagy terjeszkedési politikát űz, vagy iparállam és igy iparczikkeinek elhelyezésére piaczot keres. A terjeszkedési politikához tehát megkívántatik a nagyhatalmi poziczió, — értem ez alatt a minél nagyobb, hadi létszámot, a minél drágább fegyvereket, ágyukat és hadihajókat — "vagyis annak az államnak, a mely terjeszkedési politikát űz és annak az államnak, a melynek fejlett ipara van, érdekében állhat, hogy nagyhatalmi pozicziója legyen, hogy katonai nagyhatalom legyen, mert ha a belső vámterületen, — hogy ugy mondjam — nem tudja értékesíteni a maga ipari munkájának eredményét és produktivitását, szükségképen keresnie kell olyan helyet, a hol ipari termékeit értékesítheti, és esetleg előállhat olyan helyzet, a mikor ilyen piacz megszerzése a, többi államok konkurrencziája következtében csak bizonyos katonai haderő-sulylyal sikerülne. (Ugy van! balfelöl.) Mi azonban terjeszkedési politikáról csak nem beszélhetünk! Én ugy ismerem a magyar történelmet, legalább azóta, a mióta Ausztriával szövetséges viszonyban vagyunk, hogy nekünk elég a magunk jogát megvédeni, mi nem aspirálunk idegen területek megszerzésére. ( Ugy van! balfelöl.) Ebből a szempontból tehát nincs szükségünk a nagyhatalmi poziczióra. ( Ugy van! a szélsobälóldalon.) De abból a szempontból sincs szükségünk, mintha mi ipari termékeinknek piaczot keresnénk, mert, fájdalom, a vámközösség, a közös bank és a nem készfizetés, a mi országunkban az iparfejlesztést teljesen megakadályozzák, sőt az eddig létezett ipart is elnyomják. (Ugy van! Ugy van! a szélsobälóldalon.) Ennek következtében mi még annyi ipari terméket sem tudunk produkálni, a mennyi saját fogyasztásunkra szükséges, (Ugy van! Ugy van! a szélsobälóldalon.) nem aspirálhatunk tehát arra és nem kívánhatjuk azt, hogy a mi ipari termékeinknek más piaczot keressünk. E szerint a banközösséget nem indokolja a nagyhatalmi poziczió szükségessége sem, (Ugy van! a szélsobälóldalon.) mert nekünk a nagyhatalmi poziczióra nincs szükségünk. Ha tehát nekünk azt az ellenvetést teszik, hogy nekünk a bankközösség azért kell, mert nagyhatalom akarunk lenni, akkor egyszerűen elesik ez a szükségszerűség és a bankközösség szükségessége fenn nem forogván, önkéntelenül előáll a helyzet, a melyet szentesitett törvényeink biztosítanak. A nagyhatalmi szempont tehát nem teszi szükségessé a bankközösséget. I)o különben is, a mint ezen oldalról felszólaló t. képviselőtársaim kimutatták, hány izben keveredtünk a nagyhatalmi szenijwnt következtében dicstelen háborúba; hányszor származott ebből kárunk! Vagy tán arra kell a nagy hatalommal járó hadi létszám, hogy az esetleg renitens parlamentet feloszlassák? De hiszen, a mikor a perlament renitens volt, akkor is saját véreinkkel, a honvédséggel oszlatták fel! Vagy arra szükséges, hogy 0 felsége nagyhatalmi erejénél fogva szuverenitását további tartományokra terjeszthesse ki? De hiszen az a megszerzett terület, Bosznia és Herczegovina, tulajdonképen már a magyar nemzet jogán is ehhez a, nemzethez ta,rtozott. (Helyeslés a szélsobälóldalon.) E részben különben a legutóbb Ausztriában összeült bizottság oly irányú álláspontot látszik elfoglalni, hogy az annexió a két államot egyformán érintő tény volt, Elnök (csenget): Tartozom a t. képviselő urat újólag figyelmeztetni, méltóztassék a tárgynál maradni. (Helyeslés jobb felöl.) Hegyi Árpád: Meghajlom a t, elnök ur figyelmeztetése előtt, csak konstatálom, hogy a túloldal vetette fel a kérdést, hogy nagyhatalmi szempontok indokolják a közös bankot; ennélfogva kötelességet teljesítek, mikor rámutatok, hogy nagyhatalmi poziczióra nincs szükségünk, sőt az kárunkra szolgál; tehát e szempontból sincs szükségünk közös bankra. Ezek után rátérek arra az észrevételre, a mely a túloldalról hangzott el ez irányban : a kamatláb-emelésre. Azt vetik ugyanis fel ellenünk, hogy már csak azért sincs önálló bankra szükség, mert ezzel szükségképen velejárna a bank-kamatláb emelése és a kamatláb emelkedése pedig bizonyos irányban az ipari jiroduktivitást is korlátozza és azonkívül a mezőgazdasági élet fejlesztésére is kártékonyán hat.