Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-89

354 89. országos ülés 1911 január 30-án, hétfőn. ellenmondás a jobboldalon és felkiáltások: Ezt a nemzet ítéli meg! Az pedig már itélt!) Hogy én miért nem tartom helyesnek, hogy a bank részletes tárgyalásokban részesüljön, hogy miért tartom szükségesnek, hogy ne csak a szavakon nyargaljunk és ne csak a bankról magáról beszél­jünk . . . (Felkiáltások jobb]elől: Arról kell be­szélni I) Én sem a számok nagymestere, sem bank­szakértő nem vagyok, (Felkiáltások a jobbolda­lon : Tudjuk! Látjuk !) azonban a bankra vonat­kozólag is előadom azokat az észrevételeimet és ismereteimet, melyeket szükségesnek tartok han­goztatni, mikor arról van szó, hogy a nemzet gaz­dasági és politikai függetlenségét építsük ki, és én szükségesnek tartom a bankjavaslattal és ma­gával a bankkérdéssel kapcsolatosan ismertetni és tárgyalni azokat a kérdéseket is, a melyek ma­gával a bank intézményével oly szerves összefüg­gésben vannak, hogy e szerves összefüggésben levő kérdések tárgyalása nélkül alaposan megvitatni nem lehet. Azért tartom szükségesnek, hogy rész­letesen tárgyaljuk ezt a kérdést, mert gazdasági kérdésnek tartom, olyan életbevágó gazdasági kér­désnek, a mely közvetlenül érinti hazánk leg­imminensebb érdekeit. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Arról már szóltam, hogy a t. túloldal velünk szemben nem nyilatkozna tik arra, hogy a többsé­get képezi e kérdésben, hogy az ország hangulatát képviseli ebben a kérdésben, hogy igenis joga van ebben a kérdésben ugy dönteni, mint a hogy a bankjavaslat azt tartalmazza. Erről többé nem szólok, nehogy azzal vádoljanak, hogy ki akarom beszélni az ülést. (Derültség a jobboldalon.) nehogy azzal vádoljanak, hogy ismétlésekbe bocsátkozom, mert mondhatom, komolyan fogom fel a bank­vitát és ugy érzem, hogy ez nekünk egy pro domo kérdésünk is, a melyet, ha most nem tudunk sze­rencsésen megoldani, talán sohasem jutunk többé abba a helyzetbe, hogy kedvezően megoldhas­suk. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Ennek következtében súlyt helyezek arra is, hogy azok a gazdasági kérdések is tárgyalás alá vétessenek, a melyek szerves összefüggésben álla­nak magával a bank kérdésével. Ebből folyólag nem osztom az önök álláspontját, a melynek az előbb egyik t. képviselőtársam azzal a megjegy­zéssel adott kifejezést, hogy majd ha a bankról beszélek, visszatér. Én értem az önök türelmetlen­ségét, értem azt is, hogy a bankvita talán túl­hosszu időre való kitolása nagyon veszélyes követ­kezményeket hordhat magában, én megengedem azt, hogy ha február 15-éig a kormány nem tudja Bécsnek beprezantálni a banktörvényt, annak igen kellemetlen következménye lehet. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem lesz!) Hock János : Hozzák vissza Miskolczyt, mert most a bankról beszélj a szónok.! (Élénk derültség.) Hegyi Árpád: En folyton a bankkérdésről beszélek és arról, hogy ha február 15-ig nem tudják prezentálni a banktörvényt, le kell von­niok a konzekvencziákat, (Derültség és ellenmon­dások a jobboldalon.) mert a marsrutát nem tartot­ták be. (ügy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Egyszerűen naivitás a mi részünkről. . . Vermes Zoltán : Bizony az ! Hegyi Árpád : . . . mindjárt megmondom, hogy mi! (Derültség.) T. képviselőtársamtól is elég naiv azt mondani, hogy bizony az, mikor még nem is tudja, miről van szó. Nagy naivitást tételez fel rólunk az, a ki azt gondolja, hogy mi parlamentarizmust játszunk a bankkérdésben. Mi azt mondjuk, hogy a magyar nemzet törvényhozá­sának, s országgyűlésének joga van és joga is, hogy a bankkérdésben döntsön igy vagy ugy, mert ugy van a papíron, hogy a képviselőház részese a nem­zet szuverenitásának, tehát jussa van ebben a kér­désben ugy dönteni, a mint a nemzet akarja. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Hock János : Hol van a bank ? Hegyi Árpád : Akkor a szuverenitásnak egy másik tervezője . . . (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Sümegi Vilmos: Tessék Nagy Ferenczet és Návay Lajost megkérdezni! Nagy Ferencz: Mi akkor is a közös bank mellett voltunk. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Sümegi Vilmos : Akkor nem szólalt fel. Miért nem szólalt fel ? (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztas­sanak a szónokot csendben meghallgatni. Hegyi Árpád : Történelmi tényeket meghami­sítani nem lehet és nem szabad; legkevésbbé sza­bad a törvényhozó testületnek, (ügy van! Ugy van ! balfelől.) Tehát ne méltóztassék azt állítani, hogy a képviselőház ebben a kérdésben nem fog­lalt már egyszer állást, mert igenis a többség ki­mondotta az önálló bank felállítását és utasította a kormányt, hogy ilyen irányban a törvényes intéz­kedéseket megtegye. (Élénk helyeslés a baloldalon. Zajos ellenmondások a jobboldalon. Felkiáltások jobbfelől: Azért maradt kisebbségben 1) Hock János : Mert jöttek az olcsóbb Jánosok ! (Mozgás és zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Hegyi Árpád: Épen ezért mendom, hogy ki­zárólag a hatalmi kérdés érvényesülése az, a mi itt történik; a hatalmi kérdésnek olyan megoldása, a mely ismét csak a magyar nemzet szégyenére válik. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélső­baloldalon : Halljuk! Halljuk! Már a bankról beszél!) Minthogy előbb Miskolczy t. képviselőtársam azzal távozott el, hogy még nem beszélek a bank­ról, engedje meg, hogy azt a kijelentést koczkáz­tassam, hogy a milyen szerényen kivonult, ugy vonult ki a munkapárt is a nemzet szimpátiájából. (ügy van! balfelől. Mozgás a jobboldalon.) Mint­hogy azonban ismét be méltóztatott jönni a kép­viselő urnak, ugy látszik, hogy expiálni akarja ezt a tényt, én tehát örömmel visszafogadom, őt és örölük, hogy figyelmére méltat.

Next

/
Thumbnails
Contents