Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-89

348 89. országos ülés lítll január 30-án, hétfőn. jjant drágán jut a parczellához az a kisgazda, mert a föld értékén kiviil a roppant jelentékeny közvetítői jutalékot is meg kell fizetnie. Szmrecsányi György: És a becsapás! Benedek János : Ha a magyar nemzeti bank magyar lélekkel, magyar intenczióval, koczkázat nélkül, egész eszélyesen ebbe helyezné el tőkéjének egy részét, óriási lendületet adna vele Magyarország gazdasági boldogulásának, jelentékeny kerékkötője és megakadályozó ja lenne a kivándorlás óriási mérvének, a mely előtt megdöbbenve kell megállarmnk. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szmrecsányi György: A pool majd gondoskodik a csábításokról! Eitner Zsigmond : Es nem is elég egy társaság ! Szmrecsányi György: Hat társaság van! Benedek János : Az a szerepe van a banknak, a mi szerepe van a csatornának, a vízgyűjtő medenezének a kertészetben. Akkor, a mikor az ég csatornái bezárulnak, a mikor a növényzet tikkadásnak indul, a medenczében meggyújtott csapadék uj életet ad az öntözés utján a növényzetnek, felvidítja azt: ilyen gyűjtőcsatorna, ilyen gyüjtőmedencze volna nekünk az az önálló magyar nemzeti bank. Ma az Osztrák-Magyar Bank, a közös bank szintén medencze ugyan, a hova a részvényesek-részére gyűjtik a dividendát, de Magyarország gazdasági életében épen akkor nem jön elő a maga áldást árasztó cseppjei vei, a mikor erre a legnagyobb szükség volna, sőt ellenkezőleg, akkor zárul be ridegen, bankári hidegséggel, tisztán csak a számitásnak anyagias terére helyezkedve, a mikor épen a legnagyobb szükség volna az ő segítségére, a bank legnagyobb hivatását képező támogatására. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hát az önálló bankot meg kell teremtenünk előbb vagy utóbb, ha most nem, meg kell teremtenünk később. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Es nem szabad eláltatni a nemzetet azzal a gondolattal, mintha az önálló nemzeti bank felállítására nem rendelkeznénk kellő erővel. Miért ne rendelkezhetnénk, a mikor a költő azt mondta, hogyha a föld Isten kalapja, ugy hazánk bokréta rajta ! Van ennek a földnek ércze, bányáiban aranya, ezüstje, vasa, sója, vannak ennek a földnek olyan terményei, a melyekkel az osztrák piaezot nekünk kell ellátnunk, a melyek nekünk bőségesen nemcsak elég, hanem még élénkebb kiviteli forgalom tárgyát kellene hogy képezze, mint képezi ez idő szerint. A mely nemzetnek annyi gazdagsága és anyagi ereje van. arról azt mondani, hogy gyenge volna egy nemzeti bank felállítására, ez már magában véve olyan állitásnak tűnik fel, mely bővebb czáfolatra nem szorul. (Helyeslés bal/elől.) De nemcsak földjében rejlik a magyarságnak az ereje, hanem a föld művelőjében is, a ki azt a földet túrja. (Élénk helyeslés balfelől.) És a mint a munkapártnak kitűnő költője megirta »A Magyar Paraszt* czimű versében : »Mit az anyaföld ad szerte e hazában. Mind csak abból élünk, egyes, egyház, állam : Csak formál a szerszám, csak forgat a mérték, De a föld rögéből hajt ki minden érték.« Ezt az értéket a magj'ar földművelő nép hozza felszínre, melynek nagy része ma már csüggedve, egy része kétségbeesetten, egy része teljesen leszámolva már a hazai helyzettel, a koldusbot helyett vándorbotot vesz a kezébe és kivándorol. Pedig épen az a költő mondta azt is, hogy sok osztálya van a magyarságnak, vannak főuraink, főpapjaink és egyéb osztályaink, és azután igy folytatja : »Epül erősségünk, már tornyait rakják, Hej, de elfelejtik oly sokszor alapját Pedig az egészet az tartja szilárdan, Ez nem ing a szélben, ez nem dől az árban : A magyar parasztság az erő, az élet, Elveszett a nemzet, ha ez semmivé lett. De ha ez marad csak, mind a többi nélkül Nemzetünk jövője akkor is felépül.« (Élénk taps a baloldalon. Felkiáltások: Kozma Andor irta !) Azt a faj- és nemzetfentartó elemet, ezt a földiét, édes anyaföldjét szerető, földiéhez ragaszkodó elemet látom én most veszélyeztetve, ez vándorol most ki Amerikába, ez hagyja itt a hazai rögöket, hogy a föld túlsó oldalán találja meg azt, a mit itthon nem talál meg : a kenyeret családja számára. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Megvolna nekünk minden attribútumunk, van nekünk aranyunk is hozzá, hisz kiszámították a bankszakértők, hogy mennyi arany kell az önálló magyar bank megalapozásához. Megfeleltek a bankszakértők mindazokra a kérdésekre, a mik az önálló bank felállítása körül csak felmerülhetnek. Nagy gyönyörűséggel olvastam Jankovics Béla t, képviselőtársam ép oly tanulságos, mint igazán nagy tudásra valló, gyönyörű és meggyőző fejtegetését ezen banktárgyalások során. Sorról-sorra szedte mind a 12 kérdést, mind felfejtette, és pedig megelégedésünk szerint, pedig azok nem könnyű kérdések voltak, egyhamar nem mindenki tudna rá megfelelni, csakis olyan tanult koponya, mint igen t. képviselőtársamé, ki a pénzügyi tudományokat nem tisztán a tudományért magáért, hanem bizonyára hazája kedvére kívánja gyümölcsöztetni. Itt van Jankovics Béla t. képviselőtársamnak a kérdésekre adott összes válasza. Nem fogom felolvasni, mert nem czélom az obstruálás. (Felkiáltások jobbról: Világért sem!) Be is fogom fejezni nemsokára felszólalásomat. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) De azt hiszem, nem árt e körül a kérdés körül, mely belevág nemzetünk létébe, azt a nem is olyan messze lévő, közelmultat felidézni, a mikor még Jankovich Béla t. képviselő- ' társam is szivével, lelkével és egész tudásával mellé állt az önálló bank felállításához,