Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-89

89. országos ülés 1911 január 30-.án, hétfőn. 339 keveset. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De én abban a véleményben vagyok, hogy nem mindenki találja ennyire hiábavalónak és olyan haszontalan időfecsérlésnek a parlamentnek azon munkáját, a melyet ez idő szerint a bankkérdésre íordit. Én azt hiszem, hogy az ország közvéleménye megköveteli a parlamenttől, hogy ne könnyedén csuszszék keresztül ezen a kérdésen, hanem igenis, beható vita tárgyává tegye. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én azt kérdezem a t. kormánytól, hogy ha azt akarta, hogy idejében meglegyen a bankszabadalom meghosszabbítása, miért nem terjesztette be előbb javaslatát ? Azzal a kifogással hiába állana elő az igen t. pénzíigymiiiister ur, hogy az Ausztriával való tárgyalások foglalták le, mert azokat is lehetett volna siettetni, mert ha az ausztriai körök késlekedése előbbre való, mint a magyar parlament, akkor a magyar parlament, a melynek szintén tárgyalnia kell a kérdést, talán olyan harmadrangú vagy tizedrangu szerepet játszik, a melynek hozzászólására nem kíváncsiak ? Nem is számolnak a gondolattal, hogy a bankkérdéssel a magyar parlament is foglalkozni kivan egy kevéssé ? Nem azért, hogy obstrukcziót csináljon, a mint esze ágában sincs ezt csinálni, de azért, mert ily kérdésen könnyen átesni: az a nemzet ellen való lelkiismeretlenség volna ! (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha idejében előterjesztették volna a bankjavaslatot, akkor az eredmény a nemzet Ítéletével, a mennyire e házban alakul ki és e határozota mondható a nemzet Ítéletének, már régen készen volna. A munkapárt azonban abban a véleményben van, legalább egyik leghivatottabb szószólója, gr. Tisza István t. képviselő ur, azt vitatta legújabban Aradon, hogy a nemzet e kérdésben már itélt. (Mozgás és ellenmondás a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Hol vannak a készfizetések ?) Én e felfogással ellentétes álláspontot vagyok bátor elfoglalni. Nézetem szerint ebben a kérdésben a nemzet nem hozott ítéletet, mert a kérdés ilyen alakban, a mint most került a ház elé, ebben a formában, a nemzet elé egyáltalán nem volt terjesztve. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Maga Jankovich Béla t. képviselőtársunk, a ki igazán gyönyörű tárgyilagos érvekkel és tudásától telhető fejtegetésekkel igyekezett igazolni a maga álláspontját, a mely a banktárgyalás óta bizony meglehetős inetarmofózison ment keresztül, még most is azt mondta, hogy a nemzet elé ugy volt beállítva a kérdés, hogy a munkapárt a készfizető közös bankot akarja. Hogy mennyiben lesz a bankszabadalomról szóló mostani törvényjavaslat szerint készfizető, arra majd beszédem későbbi folyamán leszek bátor visszatérni. Most azonban csak konstatálni kívánom, hogy íme még Jankovich Béla is csak azt mondta, hogy a készfizető bank volt odaláüitva. Én azonban azt állítom, hogy még ez sem volt odaállítva a nemzet elé, A bankszabadalom meghosszabbítása tulajdon- I képen nem is volt ütközőpont. Nagyobb per várt itt eldöntésre és hogy a munkapárt megnyerte a nemzet többségét a legutóbbi választások folyamán, arra nézve nem vitatom, hogy nagy része volt annak, hogy a koalicziótól a nemzet méltán elfordult, mert a koaliczió kétségtelenül szerencsétlen politikai alakulás volt és nem hozta meg azokat az eredményeket, a melyeket a nemzet hozzáfűzött (Mozgás a jobboldalon.) A választás eredményére e szempont kis részben közrejátszott, talán egyéb szempontok is, a melyekre vonatkozólag helyesen hivatkozott Polónyi Géza t. képviselőtársunk a nemzet egy részének elkedvetlenedésére ; de a harmadik szempont, mindenesetre az volt, hogy hamarább kezdte meg a munkapárt a készfizetéseket, mint azt várhatnék a meghosszabbított szabadalmu banktól. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És pedig mindjárt aranyvalutára tért át. (Mozgás és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Beck Lajos : Az nem volt sánta ! Benedek János : Még pedig oly veszedelmesen, a választókat ugy megkörnyékezte, hogy a féltékenyen ércztoronyban őrzött Danaet is ki tudta csábítani a rejtekhelyéből, Hogy a nemzetnek igy megalakult Ítéletében benne rejlett e a bankkérdés eldöntése, azt vitatni vagyok bátor, mert a nemzet döntött a 67-es alaj^on álló, állítólag munkálkodni akaró párt mellett, a munkapárt mellett, ha már ezt nemzeti döntésnek tartjuk egyáltalán, azonban csak e körül a két nagy kérdés körül forgott a harcz, a 67 és 48 körül, már pedig azért, mert a nemzet egy részének, még jDedig nem a nagy részének, hanem csak azon kicsi részének, mely ez idő szerint benne foglaltatik a választók névjegyzékében, az ítélete a 67-es alap mellett nyilatkozott meg, azért, ebben nem foglaltatik benn a közös bank helyeslése, mert a bankszabadalom meghosszabbítása vagy meg nem hoszszabbitása egyáltalán nem 67-es kérdés, nincs is benne a 67-iki kiegyezésben, tehát azt hiszem, joggal vitathatom, hogy a nemzet nem itélt ebben a kérdésben. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) A nemzet Ítélete ezután fog csak bekövetkezni. Hogy milyen lesz az itt ebben a házban, az iránt nem igen van kétségünk ; de ha lesújtó lesz is reánk nézve, kik Magyarországot közgazdaságilag felszabadultnak szeretnénk látni, és habár nem lesz is kedvező hazánkra nézve, erre a pártra nézve vagy azokra nézve, kik küzdünk az önálló bank felállítása mellett, azért legyen meg az az elégtételünk legalább, az az örömünk, a mi a magyar embernek lelkét meg szokta könnyíteni, hog3'ha már nem sikerül is valami szép terve, de legalább kipanaszkodja, kibeszéli magát kedvére. (Helyeslés a baloldalon.) Ezen kitérés után bátor vagyok áttérni tulajdonképeni tárgyamra. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Mint a függetlenségi és 48-as párt tagja és a függetlenségi és 48-as törekvéseknek, mióta kis eszemet tudom, mindig tántorithatlan híve, ebben a kérdésben is természetesen én a közös bank 43*