Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-89
340 89. országos ülés 1911 január 30-án, hétfőn. szabadalmának meghosszabbítása mellett nem lehetek, hanem igenis vagyok az önálló nemzeti bank felállítása mellett. (Helyeslés a baloldalon.) Ebben az irányban alakultak ki a vélemények és a felfogások is. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök : Csendet kérek. Benedek János: Az igen tisztelt munkapárt igyekezett bebizonyítani, —• már a mennyire tudta —. hogy a közös bank szabadalmának meghosszabbítása nem válik kárára Magyarország gazdasági érdekeinek, mi pedig eddig is azt igyekeztünk bebizonyítani, hogy, ha kárára nem is válik az ország érdekeinek, de semmi esetre sem válik annyira előnyére, mint a mennyire előnyös lenne gazdasági tekintetben és a mennyire átalakítaná országunk gazdasági életét, ha Magyarország az önálló gazdasági berendezkedés alapjára helyezkednék. (Helyeslés baljelöl.) Elvégre megfontolás tárgyává kell tenni, hogy mi a jegybanknak tulajdonképeni czélja ? Azt hiszem, e tekintetben nincs eltérés e párt és a t. túloldal közt, hogy a jegybanknak a czélja kettős : a valuta fentartása, ez a nemzetközi vonatkozású czélja és feladata, nemzeti szempontból pedig, a belforgalomban a másik fontos czélja a hitelszükségletek kielégítése. (Helyeslés balfelől.) A valuta fentartása, a pénzértéke állandóságának biztosítása szempontjából az a kérdés, hogy vájjon ezt egy ilyen közös bank jobban tudja-e biztosítani, mint az önálló bank ? Én abban a véleménybehvagyok, hogy az önálló bank az, mely egyedül nyújthat e tekintetben teljes biztosítékot a bank egyik főfeladatára nézve. (Ugy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert bármennyire is azonosaknak látszanak érdekeink, mégis vannak elválasztó vonalak és lehetnek olyan összeütközések, a melyek ezt a nagy czélt, ezt a nagy érdeket időnként veszélybe sodorhatják. (TJgy van! ügy van! a bal- és a. szélsőbal-oldalon.) Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, nem akarom tehát t. barátaimnak idevonatkozólag felsorolt adatait újból ismételve a t. ház elé tálalni, elég legyen csak hivatkoznom arra, hogy ez már leszüiődött nézete a bankkérdésben szakszerüleg felszólalt valamennyi mélyen t. képviselőtársamnak és ez volt a felfogása a banktárgyalások során meghallgatott u. n. bankszakértőknek is. Én csak megelégszem annak apodiktikus kijelentésével vagy ismétlésével, hogy igenis én a valuta fentartását, a pénzérték állandóságának biztosítását csakis az önálló bankban találhatom fel végleg és nyugodtan. Hogy vájjon a hitelszükségletek kielégitésére nézve az Osztrák-Magyar Bank megteszi-e azt, a mi várakozásképen hozzája fűződik, e tekintetben elágaznak a nézetek. Én vitatom azt, hogy habár kétségtelenül a legfőbb forrásunk e tekintetben ez idő szerint az Osztrák-Magyar Bank, azonban ez nem teljesiti annyira hivatását, mint teljesítené azt egy felállítandó magyar nemzeti bank. (TJgy van! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon, j Hegedüs Lóránt t. képviselőtársam azzal igyekezett indokolni a bankszabadalom meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat megszavazásának szükségességét, hogy e bankszabadalom meghosszabbítása természetes folyománya volt annak a kiegyezésnek, a melyet a koaliczió kötött annak idejében. Az igazat megvallva, Hegedüs Lóránt t. barátomnak ez a nyilatkozata bizonyos tekintetben jól esett, elégtételt szolgáltatott nekem, mert hiszen mi itt a függetlenségi párton voltunk többen, kik ezt a kiegyezést helytelennek találtuk, a nemzet érdekeit ki nem elégitőnek véltük, sőt a függetlenségi pártban is akkor állt elő az a szeczesszió, az a kiválás, a mely az akkori balpárt megalakulását idézte elő, ugy hogy örülnöm kell, a mikor ilyen kedves társaságban vagyok együtt Hegedüs Lóránt t, barátommal, a ki magáévá teszi a régi balpárt álláspontját. Egy szemrehányással azonban tartozom Hegedüs Lóránt t. képviselő urnak, és ez az, hogy mért ily későn, levelek hullása és bank újulása idején ? Miért nem akkor mondta, ezt meg ? Hegedüs Lóránt: Akkor is megmondtam, akkor is megírtam! Benedek János : És miért maradtak el barátai akkor innen a képviselőházból ? Miért nem ültek akkor ide az ellenzék padjaira . . . B. Madarassy-Beck Gyula: Nem volt benn a házban! Benedek János: . . . hogyha ezt a kiegyezést olyan helytelennek és rossznak találták ? Madarassy-Beck Gyula báró t. képviselő ur azt mondja, hogy azért, mert nem volt idebenn a házban. Én meg vagyok győződve, hogyha Hegedüs Lóránt t. barátom a ház tagjává akart volna lenni, sokkal könnyebben . . . Fráter Lóránt: És olcsóbban! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Benedek János: ... bekerülhetett volna a házba, mint bekerült most és nem lett volna a választása egyáltalában megtámadva. A t. szabadelvű párt azonban abban az időben, mert a kormányzatról leszorult, teljesen átengedte a teret az egyesült ellenzéknek, és teljesen kiküszöbölt azáltal a parlamentből minden kritikát, ugy hogy nem is lett volna a parlamentben kritka, ha a kis balpárt, a melynek én is egyik szerény tagja voltam, nem alakult volna meg. Miért nem ült akkor a t. túloldal az ellenzék padsoraira ? Azért, mert az ép akkor felhangzott ítélet ellene szólott; ez volt a konzekvencziája annak, hogy teljesen vissza kellett vonulni mindentől és átengedni a hatalmat, a kritika nélküli uralmat azoknak az ellenzéki pártoknak, melyek némelyike magával a- szabadelvüséggel is ellentétben állott. Saját programmja, saját ideálja ellen vétkezett akkor a szabadelvű párt azáltal, hogy nem jött vissza a parlamentbe mint kisebbség, ellenőrzési jogát gyakorolni. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.)
