Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-88
88. országos ülés Í91Í január 28-án. szombaton. 317 és a pánszlávoknak van. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos ." Nemzeti veszedelem ! Förster Aurél: Liberal muss man sein ! Baross János: Ebben az országban ötven esztendőn keresztül nem hoztak egy törvényt, mely ne ártott volna a magyar földbirtokos osztálynak, kivéve az utolsó tiz esztendőt, mert ez alatt már a »reakcziós« agrár mozgalom kapott erőre a liberalizmus nagy fájdalmára. Volt ellenben középbirtokososztály-politikája, középosztálypolitikája, mint a német szocziológusok mondják, »Mittelstandpolitik«-ja a románságnak. A milyen mértékben tönkrement a magyar földbirtokososztály Felső-Magyarországon és Erdélyben, olyan mértékben gyarapodott a román és a tót intelligenczia, sajnos, nem a magyar, hanem dákoromán és pánszláv szellemmel szaturálva. (ügy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A román pénzintézetek az előőrsei egy nagy, dákoromán politikai államnak. Csápjaikat már ráteszik a szinmagyar vármegyékre is, egész a Tiszáig lehúzódnak, Csanád, Békés, Csongrád vármegyék már át és át vannak itatva a román pénzintézetektől, (ügy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezek a román pénzintézetek a melegágyai az újonnan alakuló dákoromán középosztálynak és intelligencziának ; ezeknek tisztikara a vezérkara minden dákoromán törekvésnek, a mely éket akar verni az egész magyar politikai, társadalmi és gazdasági életbe. (Igaz ! ügy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Kezemben az Anuarul dei Banoilor Románéi, a román pénzintézeteknek 1911. évi évkönyve. Kiderül ebből, hogy 1872-ben alapitották az Albinát, az első román pénzintézetet. 1872-ben volt tehát egy román pénzintézet, 1904-ben már 90 és az utolsó hat év alatt számuk felugrott löO-ra ! A román pénzintézeteknek ez a tabella-statisztikája, ez a fehér lepedő a szemfödele Erdély és a Délvidék földbirtokosságának. (ügy van! ügy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Nem kis pénzintézetekről van itt szó. Itt van pl. az Albina 3 millió alaptőkével Sibiu városában. (Zaj balfelől.) Itt van azután az Oraviciana takarékpénztár, a Silvania Simlin városában, a Timisian Timisova városában, azután ott van Aradon a Viktória, azután ott van a Bihoreana, Oradea Maré czimű városban. Megnéztem Románia térképét, hol van ez az Oradea Maré hangzatos nevű város. Talán valahol a Fekete-tenger mellett Constanza körül Romániában, de ott Bem találtam meg. Azonban megtaláltam Bihar vármegye szivében, mert Oradea Marénak fogják hivni a Dákoromán birodalomban azt a várost, a melyet ma még egyelőre Nagyváradnak neveznek. Ezeket a nagy politikai tendencziákat, az Oradea Maré városok jövendő országát szolgálja az a 160 oláh pénzintézet. (Mozgás.) Az utolsó hét év alatt óriásit fejlődtek ezek a pénzintézetek. Az Albina alaptőkéje felugrott i ,200.000 koronáról 3 miihóra, az összes intézetek alaptőkéje felugrott 10 millióról 21 millióra, különböző betéteik felugrottak 3V> millióról 10 miihóra, tehát 300%-os emelkedés volt. Tartalékalapjaik felugrottak 8 millióról 31 millióra, a mi 400%-os emelkedés, forgalmuk felugrott 69 millióról 161 millióra, tehát 200%-os az emelkedés. (Zaj balfelől.) Sümegi Vilmos: önálló román bank lesz Magyarországon. Baross János : Nagyon helyes a megjegyzés. Az önálló román nemzeti banknak Dákó-Romániában ezek már az alapkövei! De megtaláljuk e kimutatásban részben ennek az okait is. Találok a mérlegben egy tételt, a neve az, hogy »fond de bineíaoere.<< jótékonysági alap, igazában nemzetiségi politikai alap. Végignéztem a nagy magyar Pénzügyi kompaszt, — mert hiszen ez nem jótékonysági alap, hanem elsősorban román nemzetiségi jjolitifcai tendencziáju alap — hol találok a nagy magyar százmilliós bankok mérlegében csak egy szemernyi kis tételt is a magyar nemzeti politika szolgálatára ? (ügy van! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A mérleget szomorúan lehet megcsinálni : morál, faj szeretet, sokkal több van ezekben a román pénzintézetekben, mint a magyar pénzintézetekben, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Huszár károly: (sárvári): Nem zsidók csinálják őket ! Baross János : Pedig a közgazdasági élet c'satáit nem a milliók vivják meg és döntik el, hanem a lélek, a sziv és a morál. Sajnos, ilyen lelket, morált és szivet én többet látok a román pénzintézetekben, mint a magyarokban. Huszár Károly (sárvári) : Nem zsidók vezetik ! (Zaj.) Baross János: De legyünk nyugodtak, ne féljünk csatavesztéstől, ne tartsunk attól, hogy a román jrénzintézetek megverik a magyar pénzintézeteket ebben a küzdelemben, Csak olyan küzdelmet lehet t. i. elveszítem, a melyet felveszünk. Olyan küzdelmet, a melyet fel sem veszünk, elveszíteni nem lehet. Nohát ilyen bölcs előrelátással a magyar pénzintézetek és az Osztrák-Magyar Bank fel sem vették a küzdelmet a román és egyéb nemzetiségi pénzintézetekkel szemben, sőt támogatták őket. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Ott van ugyanis a nemzetiségi pénzintézetek mérlegében a reeszkompt-tétel, a mely felugrott 8 millióról 31 millióra az utolsó 5 vagy 6 év alatt. Kérdem, hogy a visszleszámitolási hitelt ki nyújtotta a nemzetiségi pénzintézeteknek ? Nézzük csak végig és ott találjuk az Osztrák-Magyar Banktól kezdve sorra a legfőbb fővárosi pénzintézeteket, a melyek mind reeszkompt-hitellel támogatják a román nemzetiségi pénzintézeteknek nemzetellenes birtokpolitikáját, (ügy van! ügy van! a széhőbdloldalon.) Ezek a viszonyok, ezek az állapotok szégyenfoltjai az egész magyar pénzügyi politikának. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.)
