Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-88

306 88. országos ülés 19íí január 28-án, szombaton. egyik legerősebbje már január elsejével megszűnt. Újév óta már nincs bankprivilégium, már nincs közös bank, A kormány ugyan végtelenül erőlködik azon, hogy ezt a szétszakadt és a két nemzetet egybekötő kapcsot valami úton-módon, ha csak rövid időre is, összetákolja, de minden erőlködése úgyszólván hiábavaló, mert a törvénynek kell a legnagyobb urnak lennie ebben az országban, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a törvénynek nagyobb urnak kell lennie még a királynál is. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tehát ennek a kormánynak a rendelkezései, egyezményei, a törvények világos szavával és rendelkezésével szemben teljesen érvénytelenek. A törvény világosan és határozottan kimondja azt, hogy a közös bank szabadalmának lejártával működését mint jegybank nem folytathatja. Mindenkinek be kell tehát látnia, hogy a közös bank érvényét veszhette, mint kötelező jogszabály. Ezzel együtt érvényét veszítette az egész bankstatutum és ennek 111. §-a is, a mely a készfizetési kötelezettséget felfüggesztette. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Akármiként állit ja tehát a kormány azt, hogy ő a készfizetések jogi állapotát keresztül akarta vinni az osztrák kormánynyal szemben, de nem volt képes azt keresztülvinni: a készfizetések jogi állapota január elsejével már önmagától bekövetkezett. Igen fontos és nagyon nevezetes esemény Magyarországra nézve most már az, hogy a közös bankszabadalomnak január l-jén való megszűntével szerény véleményem szerint, de azt hiszem, mások szerint is, a bankügyben szabadon rendelkezhetünk. (Ugy van! balfelől.) A privilégium visszaszállott már eredeti tulajdonosára és semmiféle terminus nem köti többé országunkat a bankra nézve elhatározásának szabadságában. Ennélfogva jogában áll az Osztrák-Magyar Banknak törvénytelenül folytatott bankjegyüzletét bármely pillanatban beszüntetni ; az erre való jogot tetszése szerint másnak ajándékozhatja, vagy saját magának tarthatja fenn. (Ugy van! balfelől.) Ebben a jogban még az az egyezmény sem korlátozhatja az országot, a melyet a kormány az osztrák kormánynyal és a közös bankkal a status quo-nak február 15-ig való fentartására nézve kötött, mert az az igéret, a melyet a kormány a nemzet megbízása nélkül tett, hogy t. i. február 15-ig másnak nem adja a privilégiumot, csak a kormányt köti, az országot és a nemzetet egyáltalában nem kötelezi, mert az országnak és a nemzetnek határozatai csak szentesitett törvény alakjában juthatnak kifejezésre és csakis ily alakban lehetnek érvényesek. Mivel pedig a magyar kormánynak ez az Ígérete nemcsak hogy nem törvény, de nem is a magyar nemzet akarata, az érvényes egyáltalában nem lehet. Épen azért végtelenül szükségesnek tartom, hogy az összes ellenzéki pártok, tekintet nélkül arra, hogy ki a pártvezérük, az ország gazdasági függetlenségét tűzzék ki egyik legfőbb czélukul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A bankra nézve a szabadkéznek ezt a bekövetkezett állapotát a maga nagy fontossága szerint mérlegelje minden ellenzéki párt. Jól tudom, hogy a kormány és pártja minden lehetőt megtesznek arra nézve, hogy a Magyarország és Ausztria közötti kapcsot mind szorosabbra próbálják összekötni, de az ellen, hogy Magyarország hiteléletét továbbra is mintegy martalékul dobja oda az osztrákoknak, ez ellen én, mint népkép viselő felemelem tiltakozó szavamat. (Helyeslés balfelől.) A t. túloldal azt akarja, hogy Magyarországot továbbra is odalánczolhassa az osztrák gazdasági élet törzséhez. Én ezen a legkevésbbé sem csodálkozom, mert hiszen mindannyian tudjuk azt, hogy a mi kormányunk a szerint tánczol, a mint Bécsben fütyülnek. Ez a kormánynak és pártjának bécsi rendeltetése, melynek véghezvitelére Bécsből reá.parancsoltak. Tudja úgyszólván az egész ország, hogy ez a kormány azért vehette birtokába a rendelkezésére bocsátott hatalmi és anyagi eszközöket, hogy fentartsa Magyarország sajnálatos függő viszonyát minden téren és igy fentartsa Magyarország függő viszonyát a gazdasági téren is. Épen ezért én nem ismerem el az országgyűlés mostani többségét illetékesnek arra, hogy az országnak igen fontos bankügyében egyedül ő lehessen a döntő, sőt azt hiszem, hogy az összes ellenzéki pártoknak érzelmeit és politikai véleményét tolmácsolhatom akkor, ha nyíltan kimondom azt, hogy semmiféle ellenzéki párt nem ismerheti el a mostam többség illetékességét a bankügyben, egyrészt azért, mert ez a többség a mostani szűk választói jogból a csengő aranyak és a suhogó bankók között származván, (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) az igazi, az egész nemzetnek úgyszólván csak egy törpe kisebbségét képviseli ; másrészről pedig azért, mert ez a többség törvénytelen utón és módon, tiltott eszközökkel és módokkal jutott diadalra, a nemzetnek nagy szomorúságára. (Zaj a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy mindenütt csak költekeztek az urak ! T. ház ! Felemelem tiltó szavamat arra nézve, hogy a közös banknak elszakadt rongyos köteléke ez által a kormány által ismét összeköttessék és az a magyar nemzetre nézve hóhérkötelévé változhassék. Felemelem tiltakozó szavamat, hogy az ország el ne veszitse többé azt a szabad kezet, a melyet a közös bank szabadalmának lejárta alkalmával január 1-én visszanyert. Ezt a szabad kezet feltétlenül fentartani óhajtom az egész nemzet számára, a mely a legilletékesebb döntő fórum a gazdasági alárendeltségnek, vagy gazdasági függetlenségnek, ország ónkat, nemzetünket megölő vagy örökké éltető nagy kérdése felett. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Teljesen érthetetlen előttem, hogy a magyarok közül csak egyetlen ember is akad, a ki az ország egyik leglényegesebb joga, a nemzeti bank ellen folytat küzdelmet. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Ha a kormány magyar kormánynak vallja magát, miért elégszik meg azzal, hogy Bécsben nem lehet az önálló bankot keresztülvinni ? PeTSze, hogy nem lehet keresztülvinni, ha bécsi