Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-78

78. országos ülés Í9ÍÍ január 17-én, kedden. 25 den törvényjavaslatban el van ismerve, hisz a törvényjavaslatnak 1. §-a ennek a kijelentésével kezdődik. A jog érvényesítésének azonban két feltétele van. Az első az, hogy érdekünk kívánj a-e, a második, hogy a politikai viszonyok, az erőviszonyok és mindenféle egyéb körülmények megengedik és lehetővé teszik-e ránknézve, vagyis, a mint Földes Béla t. barátom előbb már felolvasott czitátumban mondotta : »Fentartva magunknak azoknak a körülményeknek szigorú megitélését, a melyekhez különösen idő tekintetében a bank kötve van.« Hát hiszen, az egészen természetes, a józan észből következik, hogy a helyzettel, az erőviszonyokkal, a gazdasági viszonyokkal számolni kell, mikor közéletünkben, gazdasági életünkben egy ily lényeges átalakítást akarunk keresztülvinni. Az első kérdés tehát az, hogy az érdekünk kívánja-e. Ennek a kérdésnek a megbeszélésénél kétségenkivül rendkívül előnyös helyzetben vannak azok a t. barátaim, a kik a közös bank fentartása mellett argumentálnak. Előnyös helyzetben vannak azért, mert hiszen ők tényekkel tudják dokumentálni azt, hogy ez a közös bank mikép működik, tudják bizonyítani, hogy az kielégíti az igényeket és minden tekintetben meg is érdemli azt a dicséretet, a mint előbb is említettem, a melylyel minduntalan el szoktuk halmozni. Sokkal hátrányosabb helyzetben vannak az önálló bank hivei, mert hiszen mi itt a világ végéig eldisputálhatunk a felett, hogy az önálló bank felállításának mik lesznek a hatásai, mik lesznek a következményei. Addig, a mig az nincsen meg, addig, a mig az felállítva nincs, addig mindezek teoretikus okoskodások maradnak a levegőben, de senkit teljes mértékben megnyugtatni, teljes mértékben meggyőzni nem fognak. És már aztán annyira én nem vagyok hajlandó elmenni — bocsánatot kérek — mint a mennyire Barta Ödön t. barátom elment, a ki azt mondta, hogy inkább szenvedjünk milliókra menő kárt, csak az önálló bank meglegyen. (Helyeslés a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, károsodást szenvedni öntudatosan, egy károsodás elszenvedésébe belemenni legfeljebb akkor lehet, ha az által egy másik, nagyobb károsodást lehet elhárítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha bekövetkeznék az az eset, a miről előbb beszéltem, hogy pl. az a bank egy velünk szemben ellenséges irányú befolyás alá kerül, akkor arra az álláspontra helyezkedném én is, és azt hiszem, minden magyar ember, hogy kicsinyes szempontokat, a máról holnapra való kényelmetlenséget, a károsodást el kell viselnünk, de azt az állapotot nem tűrhetjük meg, hogy ez az intézet, a mely a mi érdekünkben van hivatva, működni, érdekünk ellen működjék, (ügy van ! ügy van ! a jobbóldalon.) Addig azonban, a mig ilyen súlyos okot nem látok arra, hogy ezen károsodásokkal is szembenézzek, addig én minden körülmények között csakis azt az időrjontot tartanám az önálló magyar bank felállítására alkalmasnak, a mikor három KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. IV. KÖTET. tekintetben kaphatnék teljes megnyugtatást. Először abban a tekintetben, hogy ennek a külön banknak a következménye nem lesz diszázsió, hogy a következménye nem lesz egy felemelt kamatláb és végre, hogy nem lesz a következménye az aranynak a kiözöníése. Ennek a háiom veszélynek a mi közgazdaságunkat semmiképen kitenni nem szabad. (Ügy van ! ügy van ! a jobboldalon.) Ezért én nem tudok egyetérteni azzal a t. barátommal, a kinek nagyon érdekes előadói beszédéből az előbb volt szerencsém idézetet felolvasni, a ki ezen kérdéseket olyan roppantul lekicsinyli. Bocsánatot kérek, ha talán untatom vele a t. házat. (Flalljuk! Halljuk!) Földes Béla t. barátom azt mondja az ő nagyon érdekes előadói beszédében 1907 november 27-én (olvassa) : »Az bizonyos, hogy a mi fizetési mérlegünk kedvezőtlen, sőt nagyon kedvezőtlen volna, ha Magyarország külön fizetési terület és Ausztria külöi? fizetési terület volna. Ha Ausztria külön fizetési terület, akkor Ausztria fizetési mérlege inkább mutatna aktivitást, a mennyiben a kamatok és a tőketörlesztés czimén az évi tartozás 287 millió lenne. Ezzel szemben kapna Magyarországtól 230 milliót, minélfogva a különbség körülbelül 50 millió lenne. És hog)

7

ha hozzáveszszük a külkereskedelem kedvező alakulását, nagyon valószínű, hogy Ausztria fizetési mérlege teljesen aktiv volna, tehát Ausztria mindenesetre igen kedvező helyzetben volna. Ellenben hogy áll Magyarország ? Magyarország fizetési mérlege, illetve tőke- és kamattartozása a külfölddel szemben 350 millió korona. Ezzel szemben áll egynéhány millió, talán i—5 millió korona. Ez mindenesetre igen súlyos tétele a mi gazdasági életünknek, mind a mellett azonban bátor voltam kifejteni azt, hogy én csak gazdasági babonának tartom, ha a fizetési mérleget mint akadályt állítjuk oda. Arinak tartom egyszerűen azért, mert ma a külforgalom, a külkereskedelem oly jelentékeny, oly nagy, hogy azt készpénzzel kiegyenlíteni nem lehet. Se mi nem birjuk, sem más államok nem tudják. Egyetlen állam, még a leggazdagabb sem volna képes ezt keresztülvinni. Mikor kell tulajdonképen a készpénz ? Most legjobban látjuk. Az utolsó események, fájdalom, eléggé megvilágítják a dolgot. Látjuk, hogy időről-időre napokra, vagy hetekre támad egy run, egy roham, hogy támad nag}

7 kereslet készpénz után. De ennek akármilyen fizetési mérleg mellett, akár aktív, akár jjassziv legyen ez a fizetési mérleg, minden állam ki van téve. Ennek legjobb bizonyítéka a pénzpiacz mai betegsége, a mikor Angliának, a melynek fényes fizetési mérlege van, aranyat kínál Oroszország, — 1907-ben — vagy legalább szó volt róla, hogy Oroszország fog neki aranyat kölcsönözni. Láttuk ebből azt, hogy azon nehézségek, a melyek a készpénz 'beszerzése körül felmerülnek, a fizetési mérleggel minden esetben összefüggésben vannak. De ez, mondom, múló jelenség. Előfordulhat, akárhogy alakul is a fizetési mérleg. 4