Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-85

85. országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. 231 natkozásaitól, az feltétlenül valamely természet­ellenes, a nemzet életével ellentétben álló elvet hirdet. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbal­oldalon.) A gazdaságnak és a jogfilozóüának nagy r­mestere, Stammler azt mondja »Wirtschaft und ]iecht« czimíi művében: »Die mensclilicbe Ge­sellscbaft fiihrt nicht ein besonderes wirtschaft­liches Lében und ein davon getrenntes recht­liches Dasem; Rechtsordnung und Wirtschafts­ordnung ist notwendig eins und dasselbe.« És ebben feltétlenül igaza van. A nemzetek szer­ves életében a gazdasági problémák összenőnek, összefonódnak a közjogi és jogpolitikai problé­mákkal, mert együttesen alkotják és csak együt­tesen alkothatják a nemzeti élet egészét. Azok közé mesterségesen határvonalacskákat húzni akarni csak azok kivannak, a kik nem annyira a gazdasági czélokat féltik, mint inkább a jDolitikai czélokat. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) És mert mi, a függetlenségi párt, daczára annak, hogy Antal Géza t. kéjjviselőtársam tegnap is ellenünk szegezte ezt az érvet, a közjogi czélok­ért ép ugy küzdünk, mint a gazdasági czélok­ért, mert mi meg vagyunk győződve arról, hogy a függetlenségi eszmének és az önállósulási törekvésnek nemes tartalmat a gazdasági önálló­ságért való küzdelemmel is adunk: ezért kí­vánjuk és ezért követeljük az önálló bankot. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbal­oldalon.) A gazdasági önállósulásnak Ausztriában egyik nagy ellenfelét, Spitzmüllert hadd idéz­zem végül, a ki mellettünk tör pálczát akkor, a mikor azt mondja, hogy r a, bankkérdésben nem szabad félelmet ismerni, különben meggyöngít­jük vele igazainkat. Én is azt mondom, ha át vagyunk hatva attól, hogy gazdasági szempont­ból szükséges, jó és egészséges az önálló bank felállitása, akkor nekünk sem szabad a bank­kérdésben félelmet ismerni, mert különben saját pozicziónkat és nemzeti létünket gyengitjük meg. Nem fogadom el a javaslatot. (Sosszan­tartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélső­baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A ház határozata értelmében most az interpellácziókra kell áttérnünk, és mivel még többen vannak szólásra feljegyezve, a vitát félbeszakitjnk. Indítványozom, hogy a legköze­lebbi ülés holnap d. e. 10 órakor tartassák és annak napirendjére a ma félbeszakított tárgya­lás folytatása tűzessék ki. Nincs észrevétel? (Nincs!) Akkor a határozatot ilyen értelemben mondom ki. Következnek az interpellácziók. Szász Károly jegyző: Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos: T. képviselőház! Tisztelettel kérem a házat, engedje meg, hogy inteimellá­cziómat a legközelebbi interpellácziós najson tehessem meg. Elnök: Beleegyezik a t. ház? (Igen!) A t. ház beleegyezik, hogy a képviselő ur inter­pelláczióját a legközelebbi interpellácziós napon terjeszthesse elő. Ki következik? Szász Károly jegyző: Szmrecsányi György! Szmrecsányi György: Legnagyobb sajnála­tomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy interpellácziómat ma terjeszthessem elő és azért kérem, méltóztassék megengedni, hogy azt szom­baton mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: A ház megengedi, hogy a képviselő ur interjielláezióját a legközelebbi interpellácziós naj)on mondhassa el. Szász Károly jegyző: Huszár Károly (sár­vári) ! Huszár Károly (sárvári): T. ház! Halljuk!) Immár harmadszor kell szót emelnem az ország északkeleti részén lakó rutén nép érdekében, hogy végre-valahára határozott és egyenes nyilat­kozatot kapjak a kormány férfiaitól arra nézve, minő eszközökkel kívánják útját állanh annak, hogy a folyton tömegesebben betóduló galicziai bevándorlók ellenében a felvidék rutén népes­ségét gazdaságilag megvédelmezzék? Nagyon sajnálom, hogy az utolsó hetekben ez az u. n. ruthén vagy más névvel kazár-kérdés a sajtó­ban és a közvéleményben is több oldalról el lett homályosítva és mindenféle oda nem tar­tozó elemekkel lett összekeverve. Ez a kérdés már természeténél fogva igen alkalmas arra, hogy bizonyos felekezeti elfogultságot vagy feleke­zeti idegeskedést idézzen elő. Távol áll tőlem, hogy ezt a kérdést most ebből a szenijjontból tárgyaljam. Épen azért összes argumentumaiban, a melyeket fel fogok olvasni és fel fogok hozni, lehetőleg olyan egyé­nekre akarok hivatkozni, a kiknek egyéniségétől teljesen távol áll, hogy őket bármiféle felekezeti vagy faji tendenczia vezetné. Az a baj, hogy a felvidék nagy szocziális bajainál óriási személyes érdekek, mindenféle pártpolitikai szempontok játszanak bele és ezek torzítják el ezt a kérdést és teszik lehetetlenné, hogy az ország közvéle­ménye teljesen világosan lásson ebben a kérdés­ben. (Ugy van! a baloldalon.) Szmrecsányi György: Ugy van! Mindenki félre lett vezetve! Huszár Károly (sárvári): Igye kérdésbe bele lett keverve az ökörmezői patika ügye és mestersé­ges akczió folyik, hogy ezt az egész rutén kér­dést, ezt a kazár kérdést ennek a patikának az ügyével degradálják és ugy tüntessék fel, hogy egy személy érdekében, annak hasznára és ezen személy ép bőrének megmentésére történik az egész akczió. Második szempont az, hogy bizo­nyos oldalról támadások történtek a máramarosi törvényszék elnökének személye ellen és az egész birói kar indíttatva érezte magát, hogy, mielőtt a minister itt a házban nyilatkozott volna, egy lovagias bizalmi nyilatkozatot tegyen. Távol áll tőlem az is, hogy a törvényszéki elnök személyét kritika tárgyává tegyem, vagy vele szemben bármiféle elfogultság vezetne. Egyszerűen arról *a tényről emlékezem meg,

Next

/
Thumbnails
Contents