Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-85

85. országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. 223 képezi. Felmer Frigyes idevonatkozókig a követ­kezőket irja (Olvassa) : »Nines kizárva, hogy az értékmegállapitás tökéletlenségénél fogva az áru­forgalmi mérleg egymaga tényleg jelentékeny összeggel magasabb vagy alacsonyabb, mint a külkereskedelmi statisztikai kimutatás mutatja. A magyar fizetési mérleg legmegbízhatóbb és leginkább hozzáférhető elemét képező külkeres­kedelmi mérleg is e szerint a valóságtól jelentéke­nyen eltérhet a nélkül, hogy az eltérés maga, vagy ennek foka biztosan megállapítható volna*. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Látjuk tehát, hogy a fizetési mérleg a saját forgalmi körében sem nyújt és nyújthat megbíz­hatóságot. (Igaz ! ügy van! a baloldalon.) Nem mondhatunk mást róla akkor, a mikor legfőbb kri­tériumul ideczipelték a ház elé, mint hogy a hivat­lan prókátor szerepét játszatják vele. (Igaz ! ügy van ! balfelól.) Egyáltalában nem ism'rve egy nem­zetközi fizetési mérleg annak, hogy a külföldi be­fektetések helyesek vagy gazdaságosak-e ? JSTem ismérve annak, mert nem mutathatja fogalmából kifolyólag, hogy a közgazdasági befektetések tény­leges gazdasági eredményei az ország közgazda­sági életére nézve milyenek? (Igaz! JJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert a külfölddel szem­beni kamattartozások nagysága, azt hiszem, senki sem fogja állítani, hogy egymagában kimerítené ezt a kérdést. (Igaz ! ügy van ! balfelöl.) Ennélfogva ennek a kérdésnek megítélésénél, nézetem szerint, minden annak bizonyításán fordul meg, hogy gaz­dasági szempontból gyümölcsözők-e azok a kül­földi befektetések, a melyeknek kamattartozásai a fizetési mérlegben fel vannak tüntetve ? (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Ábrahám Dezső ." Ez a legfontosabb kérdés ' Beck Lajos: Mielőtt ennek vizsgálatába bo­csátkoznám, előrebocsátom erre vonatkozólag egy hatvanhetes felfogású közgazdasági Írónak, Fell­nernek véleményét, a ki azt mondja (olvassa) : »Megnyugvásul szolgálhat, hogy a külföld hitelét csaknem teljesen közgazdasági jellegű beruházá­sok czéljaira vette az ország igénybe. Csak igy lehetséges, hogy a nagy adósságteherrel járó fize­tési kötelezettségének az ország a nélkül, hogy ujabb czimletek exportálásával törlesztene tar­tozását, mindenkor pontosan tesz eleget, s e mel­lett az utóbbi években nagy mérvben és zavarta­lanul folyik a papírok repatrializálása, a minek előfeltétele az ország tőkeállományának megtaka­rításból eredő gyarapítása és az évenként teljesí­tendő fizetések csökkentése.<< És egy 67-es politikus, Chorin meg azt mondja (olvassa) : »A mivel Magyarország eladósodott a külföldön, azt befektette kedvezőleg és ezzel a nemzet vagyona ós fizetési képessége gyarapodott. A mig azonban adósságaink rögtöni kamatfize­tést igényelnek, a fizetési képesség emelkedése lassú folyamat. Az 1907-ik évi financziáhs válság temérdek tőkét vont el tőlünk, melyekre pedig bizton számítottunk, s a nehézségeket leküzdöttük a magunk erejéből, holott 1907-ben legalább száz­millió értékű záloglevél és járadék özönlött be hozzánk.* Ábrahám Dezső: Mi nem maradtunk adósok, de Ausztria igen! Beck Lajos : Ezek után, t. képviselőház, ha nézzük, hogy külföldi beruházásainknak Magyar­országon milyen a természete a gyümölcsözőség szempontjából, akkor elsősorban is azt lehet konsta­tálnunk, hogy mig a külföldi államok kiváltképen az első időkben hadiczélokra, tehát föltétlenül meddő czélokra vették igénybe kölcsöneiket, addig mi ilyen czélokra államkölcsönöket egyáltalá­ban nem kontrolláltunk, kezdve államkölesöneinken 1867 óta. A vasúti kölcsön, a tiszai, a gömöri vasúti kölcsönök mind produktív czélra fordíttattak, ha csak improduktívnak nem méltóztatnak minősíteni az olyan czélokat, a metyekre kulturális és huma­nitárius befektetések szolgálnak ? (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek az államkölcsönök tehát, ha egy nemzet­közi fizetési mérlegnek megfelelőleg nem is produk­tívak, de egy általános, a nemzet egész gazdasági életét mérlegbevető szempontbői (Elénk helyeslés a szélsöblaloldalon.) föltétlenül termékenyeknek kell hogy minősíttessenek. Ezeknek évi kamata 141,426.227 korona nem improduktív kölcsön. A másik tétel: a vasútépítési kölcsönök eo ipso, természetükből kifolyólag ilyen szempont­ból, t. i. a nemzet egész gazdasági mérlege szem­pontjából szintén csakis termelékenyeknek nevez­hetők ; ezek csakis produktív czélokra befektetett kölcsönöknek tekinthetők. A mi pedig a magánczélokra igénybevett köl­csönöket illeti, azokról, azt hiszem, senki sem állit­hatja azt, hogy azokat a külföld nekünk kihitelezte volna, ha tudta volna, hogy imjuoduktiv czélokra fognak fordíttatni. A községi záloglevélkölcsönök, a jelzáloghitelkölcsönök csak nem fordíttatnak improduktív czélokra és azt hiszem, hogy ide­vonatkozólag Caney álláspontja nem áll meg, hogy t. i. az országok jelzálogkölcsönökben veszik ki földjüket; jelzálogkölcsönökben viszik ki vagyo­nukat, mert Magyarországon talán még a jelzálog­kölcsön nyújtó igazgatók sem állítják azt. hogy ők improduktív czélokra hozták be ezt a pénzt és improduktív czélokra hitelezték volna azt ki az országnak. Sőt pl. Felmer egy régibb munkájából kifolyólag, a melyben a magyar föld tehermentesí­téséről szól, konstatálja, hogy a magyar föld nincs még olyan mértékben és olyan egészségtelenül eladósodva, hogy itt egy nagyobb tehermentesítési akczió e czélból és ezen okból kifolyólag szüksé­ges volna. Ábrahám Dezső: Az oroszoké sokkal jobban el van adósodva ! Beck Lajos : De ha egy általános gazdasági mérleg szempontjából az előbb felsorolt és éven­ként óriási kamattételeket kivivő adósságok nem képeznek passzív tételt, akkor ezeknek tekintetbe­vételével is kitűnik, hogy a Fellner-féle felállítás szerint is a 176 millió korona passzívumot fel­tüntető fizetési mérleg az ország általános gazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents