Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-85

224 85. országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. állapotának szempontjából passzívnak nem tekinthető és ennek a kérdésnek megítélésénél az onnan már le is üthető. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha ennek a fizetési mérlegnek labilitását nézzük, mindjárt látjuk, hogy mig pl. a Fellner-féle fizetési mérleg felállítása szerint —• azt hiszem, 1901-től 1905 végéig terjed —• 145 millió koronát vesz fel a vándormozgalom czimén ; ezzel szemben —• s ezt méltóztassék figyelembe venni —• Bartha szakértő ur 1906-ra már 240 millióra teszi ezt az összeget és számításaim szerint, a melyeket annak idején a kivándorlási törvényjavaslat tárgyalásakor terjesztettem a ház elé, s franczia nyelven is ismertettem : ez az összeg 1907 és 1909 között 280 millió koronát tett, a melyből, ha le is ütünk körülbelül 20 millió koronát hajójegyek értéke és kiküldött pénz fejében, akkor is marad 260 millió korona, a mely a 145 millióval szemben már 120 millió koronát jelent javunkra, ugy hogy a fizetési mérleget egy későbbi esztendőben véve, feltéve, hogy a többi passzív tételek nem változtak, a 176 milliós passzívumot már 56 millió koronára xedukálja. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azonban a nemzeti vagyon gyarapodását és ebből kifolyólag — de hangsúlyozom, hogy indirekté — a fizetési mérleg káros volta ellenére egy más körülményből is lehet következtetni, a melyre, azt hiszem, Lovászy Márton igen t. képviselőtársam is hivatkozott beszédében (Mozgás a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) abból t. i., — hangsúlyozom, hogy indirekté — hogy takarékbetéteink az utóbbi időben lényegesen növekedtek. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Már pedig egy ország, a melyben 1898-tól 1910-ig a takarékbetétek 1.570,433.000 koronával növekedtek, egy oly országnak általános gazdasági képe kedvezőtlen és egészségtelen nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Igaz, hogy miután ez tőkegyűjtés, ennélfogva viszonylatba nem állitható a fizetési mérleg tételeivel, ellenben miután a tőkeszaporodás folytán a jövedelem is szaporodik, ezen jövedelem szaporodásának megfelelőleg indirekté a fizetési mérleg is összezsugorodik. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Már most nem térek ki hosszasabban arra, a mit Sümegi Vilmos előttem szólott t. képviselőtársam felemiitett, hogy t. i. a fizetési mérleg megbizhatlanságának groteszk példáját szolgáltatta Románia, a hol egy külkereskedelmi mérleget állitottak fel, a mely 1391 millió passzívumot adott és egy uj mérleget, a mely 1561 millió aktívumot mutatott ki. De pl. egy amerikai iró, Flox, az Economical Principles-ben azt mondja, hogy az amerikai fizetési mérleg amryira megbizhatlan, hogy az ő nézete szerint ezt is 50%-kal kell javítani. . Fischl direktor, a kire hivatkosham, azt mondja, hogy Németország fizetési mérlege 1908-ban aktiv volt az ő nézete szerint; egy másik hatalmas banknak a direktora, Mueller pedig felszólal és azt mondja, hogy az igazgató ur nagyon téved, mert Németország fizetési mérlege csekély 800 millióval passzív és Fischl hozzáteszi, hogy ha tényleg passzív Németország fizetési mérlege, akkor a passzív fizetési mérleg daczára is könnyen bejön az országba az arany, mert be van bizonyítva, hogy Németország 10 év alatt per saldo 1735 millió márkát importált. Tehát vagy nem igaz, hogy a fizetési mérleg passzív, vagy a fizetési mérleg passzivitása daczára is lehet könnyen aranyat behozni. (Igaz I Ugy van ! balfelől.) Es ugyancsak jellemzően mondja az arany megőrzése és megszerzésére vonatkozólag, hogy az aranyszükséglet az áruforgalomban nem játszsza azt a jelentős szerepet, hogy megszerzése áthidalhatatlan akadályokba ütköznék. Ha a fizetési mérleg önmagától nem aktiv, ugy a beáramlás nem lesz olyan könnyű és egyenletes, de idővel mégis meg kell hogy történjék. Riesser pedig a német bank- és jogászvilág büszkesége azt mondja, hogy »Francziaországnak a fizetési mérlege már régóta aktiv, mig nekünk, t. i. a németeknek, hogyha nem is passzív, de közel áll hozzá és még sem tartom Francziaország helyzetét irigylésreméltónak. (Ugy van ! balfelől.) Ezért mondja, hogy »Németország passzív fizetési mérlege daczára sem irigyelheti Francziaországot, azért, mert Németország minden tőkét befektet és produktív munkára képese Ebben az idézetben benne van, t. ház ! a fizetési mérleg súlyának és jelentőségének erőteljes kritikája. A mig egy nemzet vagyonában szaporodik, a mig a külföldi kölesönök jövedelméből nemcsak azoknak kamatait és törlesztőrészleteit tudja megfizetni, hanem annak utján a nemzet vagyonának gyarapításához is hozzá tud járulni, a mig a nemzet a tőkegyűjtés lehetőségét mutatja és a külföldi tőke repatriálását forgalomban tartja, addig fizetési mérlege passzivitásából annak a nemzetnek gazdasági egészségtelenségére következtetni nem lehet, tehát arra sem, hogy ne volna képes egy önálló bankot ugy felállítani, hogy az az önálló bank az idők folytán egészségesen tudjon is működni. (Igaz! Ugy van! balfelől.) De én azt hiszem, hogy a t. túloldal önmaga alatt vágja a fát akkor, a midőn a nemzetközi fizetési mérleg passzivitására hivatkozik és azt mondja, hogy egy oly ország, a mely gazdaságilag improduktív módon használja fel a tőkéjét, a mely évenként óriási milliókat kénytelen tőketartozásainak törlesztésére kifizetni, egy olyan ország képtelen az önálló bankot felállítani. Mondom, önmaga alatt vágja a fát azért, mert akkor joggal kérdezhetjük, hogy az az alap, a melyen a t. urak állanak, az az alap, a melynek közgazdasági eredményeit olyan nagy dicsőséggel hirdették, csak ennyi eredményt tudott negyven esztendőn keresztül elérni ? (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) S ha igaz, a mit épen a 67-es bankszakértők annyira hangsúlyoztak, hogy a mi fizetési mérlegünk passzivitásának szaldóját csak folyton-f oly vast ujabb terhes kölcsönök felvételével tudjuk kiegyenlíteni, ha igaz ez : akkor joggal kérdezhetjük : hol maradnak azok a gyümölcsök,