Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-85

222 85. országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. tartozik a külföldnek fizetni, ugy rendszerint évenkint árukiviteli többlete lesz és mégsem fog egyenértékű erezet helyette behozni«. Ez az idézet Fellner munkájából való és csupa igaz dolgot tartalmaz, de ékesen bizonyltja a tudománynak ide vonatkozó változásait és azt. hogy maga a pénzügyi tudomány sem csalhatatlan. Az igazság kedvéért, igaz, meg kell jegyeznem, hogy azelőtt a fizetési kötelezettség az árukereskedelemből eredt főkép és az értékforgalom az áruforgalommal összeesett, a miből kifolyólag inkább lehetett a külkereskedelmi mérleg egy ország gazdasági helyzetének mértéke. De erre vonatkozólag azt is meg kell jegyezni, hogy 1875 előtt, közvetlenül, mielőtt a fizetési mérleg fogalma kifejlődött volna, már ismerték az értékforgalmat, mégis csak a külkereskedelmi mérleggel operáltak. Ha fel nem fedezik a fizetési mérleg fogalmát: csak a külkereskedelmi mérleget vették volna megítélésük alapjául, s igy ma azt kellene konstatálniuk, hogy a kritérium alapján Magyarország gazdasági helyzete még sem olyan rossz, az önálló bank még sem olyan lehetetlenség, mint ma állítják. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Hát, t. képviselőház, a mi a nemzetközi fizetési mérlegre vonatkozik, engedjék meg nekem, hogy hivatkozzam, mivel a t. túloldal nem nagyon lelkesedik a teória emberei iránt, a gyakorlati élet egyik emberére, még pedig egyik igen jelentékeny és kiváló emberére, annak a Mendelssohnbankezégnek a vezérigazgatójára, a mely Mendelssohn-bankczég Berlinben az orosz császári kormány megbízásából a rubel értékének szabályozására van hivatva. A nagynémet 1908-iki bankankéten Fischel, a Mendelssohn czég vezérigazgatója a fizetési mérleg megbízhatóságáról a következőket mondja : »Mindenek előtt mit értünk fizetési mérleg alatt ? Igen kényelmes számunkra e kifejezés használata, de ez egyáltalában nem tisztázott fogalom. Kétféle fizetési mérleget képzelhetünk : az egyik az, a mely előáll a Id- és bevitel egyenlegéből, ha azokat a kölcsönös, normális fizetéseket veszszük, a melyek évről-évre ismétlődnek, pl. külföldi kölcsön kamatját, külföldi vállalatok hasznait, fuvardijakat, kereskedelmi nyereségeket, utasforgalmat, külföldi munkások béreit és még sok mást, mint pl. értékbefektetések a külföldön v. értékpapírok eladását a külföldre. Ez'volna a fizetési mérlegnek a primer fogalma, ellentétben a kereskedelmi forgalom mérlegével, a mely mérleget nyersmérlegnek nevezzük. Valóságban azonban — azt mondja — létezik egy más fizetési mérleg és ennek az évek folyamán ki kell egyenlítődnie. Ez t. i. az a fizetési mérleg, a mely előáll akkor, ha az eszközöket, a melyek a nyers mérleg különbözeteinek kiegyenlítésére szolgálnak, szintén számításba veszszük. Melyek ez eszközök ? Az első eszköz az arany, a külföldnek aranybehozatala és kivitele. A másik eszköz a pénz és tőke. Mindezeknél fogva azt vélem, hogy a fizetési mérleg állása, a melyet minden szónok nagy komolysággal tárgyal és igen fontos pénzügyi viszonyaink tekintetében, igen nehezen állapitható meg biztonsággal. Bár elismerem a kérdés fontosságát, mégis azt hiszem, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítanak a kérdésnek, ha ilyen kizárólagosan okolják a ki nem elégítő aranybehozatalért. Egy kedvező fizetési mérleg, mondjuk nyersmérleg, megkönnyíti az arany behozatalát, de nem egyedüli döntő ebben a kérdésben. Hát, t. ház, nem hivatkozom most már arra, hogy a tudomány még igen sok más árnyalatát is ismeri a fizetési mérlegnek. így Waltershausen fizetési és követelési mérleget különböztetett meg. Az bizonyos, hogy a tudomány is bizonytalanná teszi a fizetési mérleg fogalmát, ugy, hogy ha az ember hozzá fordul segítségül, felvilágosítást nem nyer. De hát kérdezhetjük, hogy egy nemzetközi fizetési mérlegnek a fogalma maga és ennélfogva a tartalma is olyan-e és olyan lehet-e egyáltalában, hogy kritériuma lehet elsősorban annak, hogy miképen fejlődik egy ország gazdasági élete és másodsorban pedig annak, hogy olyan egészségesen vagy egészségtelenül fejlődik-e, hogy kivetni valót lehet rajta találni és mindezek következtében, hogy a nemzetközi fizetési mérleg az ő fogalmából és tartalmiból kifolyólag egyáltalában lehet-e mértéke, kritériuma annak, hogy egy ország felállíthat és fentarthat-e önálló jegybankot vagy nem ? (ügy van ! a baloldalon.) Azelőtt még könnyebben operálhattak a fizetési mérlegekkel, mert hiszen a külföldi váltók árfolyama bizonyos fixebb támpontot nyújtott ennek megállapítására. Ma azonban, a forgalomnak tökéletesbülése, a dróttalan távirat idejében hogyan lessé el a fizetési mérleg összeállítója, hogy a kereskedelmi könyvekbe miket vezetnek be, micsoda titkokat közvetít a sürgönydrót, vagy az emberek a mikor utaznak, micsoda utalványokat irnak a könyvekbe ? Erre vonatkozólag Foville igen szellemesen mondja : »Des dizaines, des centaines, des míllions, des milliards peuvent traverser les frontiéres et fairé le tour du monde incognito«. Tizével, százával mehetnek ki a milliók, sőt ezrével is megtehetik világkörüli útjukat inkognitóban. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Polónyi Dezső : Akárcsak az Osztrák-Magyar Bank részvényei! (Derültség bálfelöl.) Beck Lajos : Hát, t. képviselőház, a fizetési mérlegnek legfontosabb elemeit. . . Justh Gyula: Egy órakor már nincsenek itt! Holló Lajos: Több a minister, mint a képviselő ! Zlinszky István : Nem vagyunk tanácskozásképes számban! Gr. Batthyány Pál: Most van az ebédidő ! Holló Lajos: Tegyük át tanácskozásainkat a büffébe! (Zaj.) Elnök : Kérem, ha nem lennénk tanácskozásra képes számban, akkor majd intézkedni fogok. Beck Lajos: A nemzetközi fizetési mérleg legfontosabb elemét a külkereskedelmi mérleg