Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-85
2l6 85. országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. a nemzet akarata volt, én pedig azt mondom, hogy a mig az önök közül is sokak részéről hangoztatott általános, egyenlő és titkos választói jogot be nem hozzuk, addig a nemzet igazi akaratáról sem önök, sem senki joggal nem beszélhet. (Ugy van ! Ugy vart! a szélsőbaloldalon.) Most méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden rátérjek a mezőgazdasági hitel kérdésére (Halljuk! Halljuk!) és itt kijelentsem, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek kívánságai, a melyeket mindannyian ismerünk és ezért ismertetni nem óhajtok, nagyon is megszívlelendő dolgok. Annyival is inkább, mert hiszen, a mint beszédem elején elmondottam, Magyarország gazdaközönsége az ország lakosságának több mint három negyedrészét képezi és igy, hogy ez olcsó hitelhez juthasson, azt egy olyan banktól, a mely kizárólagosságot élvez a magyar törvényhozástól, joggal megkövetelhetjünk. Nem is mondok e tekintetben uj dolgot. Nem mondom én azt, hogy a falusi viskókban lakó szegény földmives embereknek, napszámosoknak közvetetlenül adjanak hitelt. Megvan ennek a módja. Minden községben hitelszövetkezetet kell létesíteni, ezeknek lehet egy megyei központjuk, a melyek igenis összeköttetésbe léphetnek a jegybankkal. Hiszen ott van a franezia Banque de Francé, a mely ily módon tényleg támogatja a mezőgisdaságát. Ott van a svájczi nemzeti bank, ott van a belga nemzeti bank, a melyek alapszabályilag gondoskodnak erről, nem is szólva az olasz bankról, a mely a hivatalos kamatlábon alul egy százalékkal eszkomptál j a az egyes kisebb intézeteknek, a bányász bankoknok, a mezőgazdasági hitelintézeteknek a váltóit, a melyek.hivatalos közvetítőként szerepelnek a kisgazdák és a bank között, és eszkomptálja oly társulatoknak a váltóit, a melyek warráns leszámitolással foglalkoznak. Ezen kedvezményes tétel alkalmazása 100 millió liráig terjedhet, és ezen előnyös tételt alkalmazhatja a bank, a warTánsok eskomptálásánál, a melyek selyem és kénre vonatkoznak és a melyek, tudvalevőleg, Olaszországnak legerősebb termékei. Szóval minden más országban igenis megcsinálták mindazt, a mit nálunk a mezőgazdaság kivan. Ott van az orosz állami bank, ott van a görög bank. A görög bank privilégiumában ki van kötve, hogy a mazsolaszőlőtermelést és kivitelt tartozik a görög jegybank a leghathatósabban olcsóbb hitellel és minden egyéb eszközzel támogatni. Az orosz állami bank szintén módot nyújt, ingóságok lekötése mellett, földmivelési és ipari eszközök beszerzésére. De nem akarom ezt bővebben részletezni. Szóval, mindazokat a kívánalmakat, a melyek az Országos Magj^ar Gazdasági Egyesület memorandumában fel vannak sorolva és a melyeket kegyes volt mindannyiunknak megküldeni, ezeket az orosz állambank már régen megvalósította. És ha már az orosz állami bankról szólok, ki kell jelentenem, hogy volt egy olyan idő, a mikor Magyarországon nagyon is emlegették az állami bankot. Hogy többet ne mondjak, azoknak az időknek a ministerelnöke és pénzügyministere, Wekerle Sándor, a mikor a kiegyezési tárgyalások folytak és a mikor megkezdődött a pártokban az erjedés, hogy Magyarországon az önálló bankot felállítsuk, nem egynek, hanem nagyon sokaknak a fülébe mondotta, hogy megcsinálom nektek az állami bankot. (Felkiáltások a szélsőbáloldalon : Ez igaz !) Ezt Wekerle Sándor mondotta, a ki azt hiszem pénzügyi téren elég nagy kapaczitás. Sokan vitatkozhatnak a felett, hogy az önálló banknak az a formája, hogy állami bank legyen, megfelel-e a kívánalmaknak, igen-e vagy nem ? Hát erről vitatkozni lehet, t. képviselőház, de hogy az állami bank mindenesetre az ország függetlenségének mindenképen kifejezést ad, az kétségtelen, (Igaz ! ügy van ! a szélsóbaloldalon.) és hogy azt átmenetnek még azok is elfogadták volna, a kik a részvénytársasági formának voltak hivei, ezt sem lehet eltagadni. Ezt az orosz jegybank fényesen bebizonyította. Méltóztassék csak tekintetbe venni, hogy az orosz-japán háború idején mennyire megállta a helyét az orosz állami bank. És hogyha Lukács László t. pénzügyminister rumost nem a fülünkbe súgná, a mint Wekerle Sándor cselekedte annak idején, hanem ennek a banknak a felállítására tényleg beterjesztene egy javaslatot, azt hiszem, hogy ezt örömmel fogadná mindenki itt a házban. (Igaz I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Kossuth Ferencz t. képviselőtársam a múltkor, egy támadással szemben, felemiitette, hogy Sieghardt ur miféle Ígéreteket tett. Nekem tudomásom van arról, hogy nemcsak Sieghardt, a kit nem lehet ugy lekicsinyelni, mert mégis nagy befolyású ember és a ministerelnök megbízásából tette azokat az Ígéreteket, de Bilinszky ur, a ki ha jól tudom, akkor az OsztrákMagyar Bank kormányzója volt, szintén tett rendkívül fontos Ígéreteket. Sajnálom, hogy Wekerle Sándor és Popovics Sándor nem tagjai többé a háznak, de azt hiszem, lesznek többen, a kik tudnak ezekről a dolgokról, különösen Bilínszky ígéreteiről, ha más nem — mert Kossuth Ferencz gyengélkedik — Szterényi József t. képviselő ur adhatna ebben a részben felvilágosítást, mert a nemzet mégis csak kíváncsi arra, hogy miért ütötték el ettől a törvényadta jogtól és miféle csábos ígéretek voltak azok, a melyekkel le tudtak venni sok embert a lábáról. De t. képviselőház, az én témám a mezőgazdasági hitel kérdése, s azért felolvasom határozati javaslatomat, ez sokkal helyesebb lesz, mint annak részletes megokolása. (Olvassa.) »A képviselőház a jegybank szabadalmának megadása alkalmával külön intézkedést kíván tenni a mezőgazdasági hitel megfelelő ellátására nézve. Ez okból utasítja a kormányt, hogy tegyen előterjesztést aziránt, hogy a szabadalommal felruházandó jegybank üzletkörét a mezőgazdasági hitel minden ágazatára nézve hatályosan kitérj eszsze. Különös intézkedés teendő a következők iránt :
