Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-85

&£." országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. 217 1. A központi hitelszövetkezetnek nagyobb arányú támogatása által az országban lévő hitelszövetkezetek hitelszükséglete lehetőleg teljes egészében ellátandó. 2. A vidéki pénzintézetek visszleszámitolási szükségleteinek a jegybank által való közvetlen ellátása által a felesleges pénzközvetitési dijak, a melyek a mezőgazdák hitelszükségleteit is felette drágitják, lehetőleg kiküszöbölendők. 3. A vidéken nagyobb számban létesítendő gabonaraktárak letéti jegyeinek leszámítolása fokozottabb mértékben viendő keresztül. 4. Mielőbb törvény alkottassék oly czélból, hogy a mezőgazdasági függő termésnek és fundus instructusnak lekötése által a mezőgazdasági üzem czéljaira szolgáló ingóhitel a jegybank részéről is kielégíthető legyen. 5. A központi hitelszövetkezeten kivül mindazon intézetek és közvetítők is fokozottabb támogatásban részesitendők a jegybank részéről, a melyek a mezőgazdasági hitelt különösen szolgálják. 6. Intézkedés teendő útban lévő áruk fuvarleveleinek megfelelő formában leendő leszámítolása iránt.« (Zaj jobbfelőí.) Más országokban megvan, de mi agrárállam vagyunk, tehát nálunk nincs meg. (Tovább olvassa): »A mennyiben a mezőgazdasági termelés fokozása szükségessé teszi, a jegybank utasítandó lenne, hogy a kis- és középbirtokosok bizonyos irányú mezőgazdasági ingóhitel-szükségleteinek kielégítését egy százalékkal a hivatalas bankkamatlábon alul eszközölj e« -— a mint az más országokban is megvan. (Elénk helyeslés a szélsöbal,oldalon.) Különösnek tartom, hogy valahányszor a túloldal részéről felszólalás történik, mindig külföldi és többnyire osztrák, úgynevezett szakértőkre hivatkoznak, pedig méltóztassék elhinni, azok nem valami nagyon megbízhatók. Hiszen itt van a fizetési mérleg kérdése, a melylyel nagyon sok visszaélés történt már Magyarország hiszókenysége miatt. Fellner Frigyes, a ki 1903-ban a fizetési mérleg dolgában felállította a maga tabelláit, maga is kénytelen volt meggyőződni arról, hogy azok tévesek, mert hiszen egy tavaly tartott felolvasásában — talán a Lloydban tartotta — ő maga is elismerte, hogy azok a számitások tévesek. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Különben is Spitzmüller és Gruber urak — és más osztrákok, kiknek neveit nem tudom — adatait annál kevésbbé lehet hiteleseknek elfogadni, mert mikor magyar viszonyokról van szó, akkor az ő adataik nagyon megbízhatatlanok. Ábrahám Dezső: Grubert meg is támadták a statisztikusok! Sümegi Vilmos: Fellner maga is megczáfolja adatait, de megczáfolják azokat a magyar közgazdasági életnek igen jelentékeny tényezői, igy a Magyar Kereskedelmi Csarnok elnöke, Jelűnek Henrik ur is. Ez a Jeüinek Henrik, a kinél kiválóbb gazdasági szaktudósa alig van tán országunk KÉPVH. NAPLÓ. 1910 — 1915. IV. KÖTET, nak, három esztendővel ezelőtt számszerű adatokkal kimutatta, hogy a Feüner-féle tabellák teljesen helytelenek. De kimutatta ezt Chorin Ferencz is — és azt hiszem, a túloldal őt bizonyára elismeri szaktudósnak és kiváló gyakorlati férfiúnak, mert hiszen sohasem volt szerencsénk őt a 48-as párt padjain üdvözölhetni, mindig 67-es volt, de egyben mindig kivé is az önálló gazdasági berendezkedésnek. Es a bankankét alkalmával, a mikor Chorin Ferenczet véleményadásra hívták fel, ő nemcsak hogy az önálló magyar jegybank mellett nyilatkozott, hanem a fizetési mérlegre vonatkozólag azt a megjegyzést tette, hogy az erre vonatkozó számitások bármilyen ötletesek és lelkiismeretesen összehordottak legyenek is, a legnagyobb szkepszissel fogadandók, mert egy gyakorlott, jóhiszemű statisztikus az ilyen számításokat minden pillanatban halomra döntheti, másrészt azonban — mondta Chorin, — nem pusztán a fizetési mérleg az, a mely a külföld bizalmát irányithatj a, hanem az illető ország vagyonmérlege is. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) A fizetési mérleg csak a vagyonmérleggel együtt nyújt képet valamely ország helyzetéről. A fizetési mérleg a belföld és a külföld közötti tartozások és követelések egyenlege. Ma azonban az egyenlegnek passzív vagy aktív jellege nincs feltétlenül összefüggésben az ország pénzértékével. Svájcz fizetési mérlege aktiv és mégis éveken át diszázsióban volt Parissal, valószínűleg bankrendszere következtében. Ellenben Oroszország, melynek fizetési mérlege passzív, még a japán háború után is, mikor pedig Európa minden pillanatban várta a bank összeomlását, fenn tudta tartani értékeit. Ábrahám Dezső: Ugy van! Fentartotta a, paritást! Sümegi Vilmos: Maga Benedikt, a kire szintén hivatkoznak a fizetési mérleg passzivitása dolgában, kétségbevonta az adatok megbízhatóságát és kijelentette, hogy a külkereskedelmi mérlegben a kivitel rendesen magasabban, a bevitel alacsonyabban van beállítva. Ezt az eltérést maguk a német statisztikusok is közel 25%-ra becsülik. rSl De magának a munkapártnak egyik támogatója, Hertzka Tivadar, a kitűnő valutapolitikus mondja, hogy a fizetési mérleg egyik főadata, az áruforgalom eredménye nem lehet helyes, mert az összes kereskedelmi mérlegek hamisak. Ez Hertzka Tivadar, a kitűnő valutapolitikus véleménye. És még czifrább dolgok is vannak. Kreutzer Lipót, a kolozsvári kereskedelmi akadémia tudós professzora a bankügyről irott könyvében felhoz a fizetési mérleg kérdésének megvilágítására egy roppant érdekes dolgot. Romániának — mondja ő — mindig a passzív mérleget vetették szemére. Hitelképességének megbirálásánál tényleg Romániában 1877-től 1901-ig ä hivatalos statisztikai kimutatás 1391 millió schein-passzivitást mutatott ki a kereskedelmi mérlegben. Es akkor Continescu 28