Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-85
214 85. országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. nem volnának. A műveletekért a kormány oly dijat fog fizetni, mely nem leket nagyobb, mint az, melyet a társulatnak legnagyobb kedvezményben részesülő üzletfelei fizetnek és semmiesetre sem magasb 1 / 8 %-nál. A szelvények beváltása, a törlesztési hányad és effélék fizetése a másokkal kötött vagy kötendő kölcsönök után itt nincsenek értve. »A társulat teljesiti továbbá a kormány számára a külföldi váltók,« -— a kormány részére, tessék jól vigyázni, itt van a deviza-politika (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) — »a pénzek és értékpapírok bevásárlását és eladását, valamint az értékpapírokra való kölcsönök felvételét is, feltéve, hogy esetről-esetre megállapodás jön létre a kormány és a társulat között, az értékek árát, s a fizetendő dijat illetőleg. Ha a kormány pénzintézetektől kölcsönöket vesz fel, vagy azokkal másnemű hitelműveletekbe bocsátkozik, a társulat is idejekorán felhívandó ajánlattételre. Átadja továbbá a kormány a társulatnak a rendes pénztári kezelésből származó s gyümölcsöztetni kívánt pénztári feleslegeit, — a netaláni kölesönök befizetéséből és hasonló rendkívüli bevételekből eredő pénzek tehát ide nem értve — és pedig legalább négy heti időszakra, s a nemzeti bank mindenkori kamatlábánál 1%-on alól, mely összegért a kormánynak jogában áll megfelelő fedezetet követelni.<< Itt van, t. ház, az önálló magyar jegybank egyik formája. Hiszen számos külföldi jegybank a belga, a hollandi ugyanezeket az állampénztári teendőket végzi is, (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogyan lehet állítani, hogy az ország ezt sohasem kívánta, a mikor 38 évvel ezelőtt törvényt alkottak, a mely szentesítést nyert a király által, kihirdették a főrendiházban, képviselőházban, a mely azonban, sajnos, létre soha nem jött. Lovászy Márton : Nagy törvénytisztelet! Sümegi Vümos: T. ház ! Azt is mondják nagyon sokan, talán Hantos képviselőtársain mondta, hogy nem altruista intézet a bank, hanem az bizony nyerészkedik. Természetes, hogy minden üzleti vállalkozás erre alakul, de azt hiszem, ez olyan vállalkozás, melyet a világon mindenki elfogadna. Hiszen bankót gyártani nagyon jó és jövedelmező foglalkozás, épen azért tiltja a törvény. (Derültség.) Azt hiszem, bárkinek a világon adna egy ország ilyen privilégiumot, hogy papirosra bankót nyomhat, ennél jobb üzlet, azt hiszem, nincs. De ha már egy ország ilyen privilégiumot ad, akkor kiköthetne magának bizonyos dolgokat, melyek az altruizmushoz közel állanak. Nem akarom nyújtani szándékosan felszólalásom idejét, hanem roppant érdekes volna, ha megnéznek — majd aztán a külföldi dolgokra is röviden rátérek — pl. csak a magyarországi oláhromán pénzintézeteknek a munkáját. Végtelenül érdekes ez. Méltóztassék megnézni ezeknek az oláh pénzintézeteknek a kimutatásait, zárszámadásait, és főleg azt, hogy altruisztikus irányban a maguk módja szerint, és különösen nemzetiségi irányban mit tesznek ezek a nemzetiségi bankok Magyarországon. Mondhatom, t. uraim, hogy ezek a nemzetiségi bankok Magyarország erdélyi részének elnemzetietlenitése érdekében több kárt okoznak, mint talán a munkapártnak a politikája. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Molnár Béia : Mit tetszik mondani ? (Zaj.) Sümegi Vilmos : Több kárt okoznak azok a bankok, mint önök. Molnár Béla : Nagyon szép ! (Zaj.) Holló Lajos: Hát önök okoznak több kárt ? Elnök : Csendet kérek. Sümegi Vilmos: En igenis azt tartom, hogy a 67-es politika, mely útját állja és gátját képezi annak, hogy Magyarország gazdaságilag felszabaduljon, nagy veszedelme az országnak. Azért ülök épen itt . . . Molnár Béla: Négy esztendeig önök voltak kormányon ! (Zaj a baloldalon.) Sümegi Vilmos : Igenis voltunk és méltóztassék elhinni mélyen t. képviselőtársamnak, hogyha nem tartottunk volna ki az önálló jegybank mellett, most is ott ülnénk és a t. képviselőtársam nem ülne ott. (Igaz! ügy van ! a baloldalon.) Hiába mondta Antal Géza t. képviselőtársam, hogy ő tisztában akar lenni a mi pártunk szándékával a múltban. Azzal tisztában volt az egész ország. Igenis ragaszkodtunk a függetlenségi és 48-as párt programrnjához annyira, hogy mikor az első kedvező alkalom kínálkozott és 1911. január 1-ére törvényes joga volt az országnak az önálló bank felállításához, mi ahhoz ragaszkodtunk és inkább feláldoztuk azt, hogy guvernementális párt tagjai legyünk, hogy a függetlenségi párt megszakadjon, de elveinkhez ragaszkodtunk. (Helyeslés balfelől.) Ismétlem, azok még nagyobb kárt okoznak, mert a nemzetiségi szempontot mindenek fölé helyezik, és Magyarországnak óriási érdeke, hogy az erdélyi részeken a nemzetiségi politikának terjedését megakadályozza, miben talán még a t. képviselőtársaim is egyetértenek velem. Senki nagyobb kárt e téren nem okoz, mint épen a nemzetiségi bankok, melyek nem ugy fogják fel egy banknak a hivatását, mint a t. túloldalról hallottuk, hogy az nem altruisztikus intézet. Ha egy ország törvényhozása szabadalmat ad egy kiváló üzlethez, mely ezer és ezer miihót hozott már részvényeseinek, megkövetelhetjük, hogy annak a rengeteg pénznek egy részét nemzeti czélokra is fordítsák, hogy a nemzet igazi követeléseit előmozdítsuk vele. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Egyáltalában nem tudnék semmikép sem belenyugodni a bankközösségbe, még ha tényleg olyan jó volna és olyan fényesen működnék is, mint a túloldalról hallottuk. T. képviselőház! Szó volt itt többek közt arról, hogy kik is tulaj donképen az OsztrákMagyar Bank részvényesei. (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ebből óriási vita támadt, többen mondták, hogy nincs nyilvántartva, mások azt mondták, hogy igen. Konstatálom, hogy a munkapártnak egyetlenegy képviselőtagja részvényese az Osztrák-Magyar Banknak .. .
