Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-85

&>. országos ülés 1911 viszonyai, hitelszükségletei olyanok, mint a mienk, egy önálló bankrendszert nem nélkülözheti Ezt Kerkapoly Károly mondotta 39 esztendővel ezelőtt. Horn Ede, báró Simonyi Lajos, Jókai Mór szintén beszéltek. Roppant érdekes adatok ezek, de még sem akarom a t. házat ezzel untatni, vegyen mindenki magának annyi fáradságot arra, hogy elolvassa. De Lónyay Menyhért, a ki akkor már ministerelnök volt, nagyon érdekes felszólalásában többek között ezt mondja (olvassa) ; »Ugy hiszem, az iránt nincs kétség, hogy minő végezel után törekedjünk, e tekintetben eg3retért a jobboldal a baloldallá], a kormány ugy, mint az osztatlan közvélemény. Ezen végezel pedig nem lehet más, mint az, hogy birjon hazánk e

gy egységes és önálló bankjegy-forgalommal, a mely törvény által szabályozva, a kormány ellenőrzése mellett a magyar korona országai valódi igényeinek megfelelni képes legyen.<< (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon,) Az egyfelől Trefort Ágoston, másfelől pedig Ghiczy Kálmán által beadott határozati javaslat sorsa névszerinti szavazás által dőlt el. Trefort ellen, a ki szintén elismerte, hogy fel kell állitani az önálló bankot, szemben állott Ghiczy Kálmán, a ki azonnal kívánta az önálló bank felállítását, a valuta szabályozását, Csak egy pár értékes nevet kívánok mégis felemlíteni, a kik Ghiczy Kálmán indítványát megszavazták, és pedig: Várady Gábor, Chorin Ferencz, Csernatony Lajos, Ghiczy Kálmán, Gromon Dezső, Horn Ede, Jókai Mór. Móricz Pál, Péchy Tamás, Podmaniczky Frigyes báró, Schwarcz Gyula, Simonyi Ernő, Simonyi Lajos báró, Tisza Kálmán, Tisza László, és Tóth Kálmán. Azt hiszem, nagyon érdekes. (Igaz! Ugy van I a szélsőbaloldalon.) 1873. évi május hó 20-án Simonyi Ernő nyújtott be határozati javaslatot ugyanezen tárgyban ; maga a határozati javaslat gyönyörű szép, és bár az egészet kijegyeztem, csak a legvégső két sorát olvasom fel, mert nem akarom nyújtani felszólalásomat. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélső baloldalon. Olvassa) : »Mindezeknél fogva utasítsa a ház a kormányt az önálló magyar jegybank felállítása iránti törvényjavaslatnak haladéktalan benyujtására.« Az akkori tárgyalás alatt is gyönyörű beszédek hangzottak el, érdemes mindenkinek ma is elolvasni. Ezt a határozati javaslatott Beöthy Algeron, Radocza János, Tisza Kálmán stb. mind megszavazták. Maga Kerkapoly is azt mondotta akkor, hogy (olvassa) : »A bankügy iránti érdekeltség, bankés hitelviszonyainknak lehető önállósítása iránti óhaj a nemzetben általános. Hozzáteszem, hogy ez óhajnak ezen általános volta a szükség általános érzetében gyökeredzik.« Ezt szintén az akkori pénzügyminister mondotta. De hogy mennyire nincs igazsága Dániel Ernő bárónak, mutatja az, hogy abban az időben, 1873-ban, ugyancsak Kerkapoly pénzügyminister, hogy megvesse a fundamentumát egy önálló január 25-én, szerdán. 213 magyar jegybanknak, törvényt is alkotott. Maga Matlekovics Sándor, a ki nem nevezhető sem függetlenségi érzelműnek, sem valami túlságos forradalmárnak és a ki Láng Lajossal együtt bizony sohasem volt híve az önálló banknak és sem radikálisnak, sem forradalmárnak nem nevezhető, ő maga legutóbb egy német, ugyan állítólag magyar czélokat szolgált »Jung-Ungarn« czimű lapban »Bank- und Währungsfrage in Ungarn« czimű czikkben maga elismeri, — bár mondom, nem lehet őt megvádolni azzal, hogy valami forradalmár volna — hogy ezt a bankot 1873-ban Kerkapoly az önálló magyar jegybank csirájának tekintette. T. i. meghozták akkor a Magyar leszámítoló és kereskedelmi bankról szóló törvényt, az 1873: XXVI. t.-czikket. Ez a törvény szentesítést is nyert 1873 június 27-én, és kihirdettetett mindenütt. Ennek a törvénynek 1. §-ában kimondatik, hogy »a kormány felhatalmaztatik, hogy a hazai ipar és kereskedelem előmozdítására legalább 25 millió o. é. frtnyi teljesen befizetett és 50 millió o. é. frtra felemelhető alaptőkével »Magyar leszámítoló- és kereskedelmi bank« czim alatt 50 évre Buda-Pesten alakulandó pénzintézet létesítését az alább felsorolt módozatok korlátai között engedélyezze*. Holló Lajos: Ez lett volna a jegybank. Sümegi Vilmos : A második szakasz g) pontja ezeket mondja : »A társulatnak szabadságában áll, átvett pénzek alapján a befizetett részvénytőke kétszeres összegének erejéig névre vagy előmutatóra és 50 o. é. írtnál nem csekélyebb összegre szóló bizonyos lejáratú vagy meghatározott felmondási időhöz között kamatozó pénztári jegyeket kibocsátani, melyeknek forgalomban levő összegéről havonldnt kimutatás teendő közzé és terjesztendő be a m. kir. földmivelés-, ipar-, kereskedelmi, és pénzügyministerekhez. E jegyek forgalomban levő egész összegének mindig fedezve kell lenni, készpénz-, bel- vagy külföldi váltók, előlegekért kapott zálogok, vagy érczkészlet által.« Méltóztassék meghallgatni, 1873-ban ily törvén yt alkotott a magyar törvényhozás. Semmi különbség nincs, csak annyi, hogy ez kamatozik. Ugyanaz lett volna, mint a bankjegy, azzal az egy különbséggel. Azt hiszem, a t. igazságügyminister ur igazat ad nekem abban, hogy Kerkapoly és az akkori törvényhozás azért alkotta ezt a bankot, azért kívánta felállítani, hogy legyen önálló magyar pénzrendszer, (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ugyané törvénynek még egy szakasza van, a 65.§. (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt az egyet még felolvasom, nagyon érdekes és nagyon ismert dolog. Ez azt mondja : » A társulat ellátja a m. k. kormány mindazon bankműveleteit, melyek, mint egyszerű pénzműveletek nem láttatnak el az állam pénztárai által. Ily pénzeket fogad el az állam részére, teljesiti annak fizetéseit bel- és külföldön, belföldi és idegen értékben, a mennyiben már létező szerződéseknél fogva azok tartama alatt, a kormánynak erre nézve más kötelezettségei