Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-84

84-. országos ülés 1911 január 2k-én, kedden. 197 kozott, hogy én idézek tévesen, hanem hogy ezen adatokba csúszott be tévedés Polónyi Géza t. képviselőtársam részérői. {Derültség jobbfeiől.) Polónyi Dezső: A beszédben már ki lett javítva ! Antal Géza: Épen ennek következtében a beszédet is idézni fogom, az teljesen fedi ezeket az adatokat. Azt biszem, hogy végül mégis csak Polónyi Géza képviselő ur érdekében áll, hogy ezt is felolvassam. Kovácsi Kálmán : Mondja el az egész beszédét Polónyi Gézának ! (Zaj.) Antal Géza. Azt hiszem, az lenne a legkellemesebb önöknek. Azt mondja Polónyi Géza képviselő ur ezen röpirat 39. oldalán, hogy (olvassa) : »A közös bank mérlegei szerint, hogy ha az állam által adott letét összegét, vagyis 542 milliót le is vonjuk a vagyonmérlegből, 1878 óta, a mióta mint a közös bank fennáll, vagyona csak érczkészletétben 136 miihóról 1700 millióra emelkedett és igy 1022 millióval több lett a vagyona, mint a mennyi 1878-ban volt. Az osztrák kompasz adatai szerint — a magyar nem foglalkozik vele — 1900 deczember 31-től 1908 deczember 31-éig a fel nem osztott nyereség 13307 millió K-át tett ki«. (Derültség a jobboldalon.) Minthogy az a megjegyzés hangzott el, hogy ez nem fedi ma már Polónyi Gézának egy esztendővel ezelőtt kifejtett nézetét, leszek bátor felolvasni beszédéből a következőket, a melyek erre vonatkoznak. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Hol van a világon még egy bank, a mely megkisérelhet olyan játékot, a melyet itt fogok közölni a t. urakkal. E banknak 1900-ban volt 16 millió tiszta nyeresége, mig aktívája kitett 2268 millió koronát, érczkészlete pedig 1218 millió koronát. 1909-ben kitett a tiszta nyeresége 17 milliót, az aktívája 3 milliárdot, érczkészlete felemelkedett 1713 millió koronára. Most méltóztassék meghallgatni a következőket. Ezt Polónyi Géza mondja és nem én (Halljuk ) Halljuk ! olvassa) : »Konstatáhii fogom, hogy a magyar jegybank oly intézmény, melynek csodálatos módon egyik esztendőről a másikra, mikor kevesebb a nyeresége, mint az előbbi esztendőben volt, szaporodik a vagyona és az érczkészlete, még pedig rettenetes arányokban. Előre bocsátom, hogy az én ismeretem szerint egy részvénytársaságnak a vagyona annak nyereségéből szaporodhatik csupán, mert a részvénytársaságnak egyedül nyeresége révén van módja vagyont gyűjteni. Szaporodhatik vagyona értékeinek emelkedése által is, de tulaj donképen ez is nyeresége Hogy ez miként történhetik, erre azt mondja beszéde folyamán (olvassa) : »Ez a bank egy olyan könyvelési rendszert alkalmaz, mely a részvényesek — és senkinek másnak — érdekében megrövidíti az államot a részesedésben, vagyis a nyereséget nem osztja fel, mert akkor az állam particzipálna abban, hanem a nyereségnek csak csekély részét osztja fel, a többit felhasználja tőkegyűjtésre és érczkészletgyarapitásra.« Azt gondolom, t. képviselőház, hogy hűen reprodukáltam mindazokat az adatokat, a melyeket itt Polónyi Géza t. képviselő ur ugy röpiratában, mint ezen beszédében elmondott. Már most méltóztassanak megengedni azt a kérdést, hogy mi foglaltatik ebben a beszédben és mi foglaltatik ebben a röpiratban \ Foglaltatik t. képviselőház, egy vád, még pedig egy súlyos vád, (Igaz! Ugy van I jobbfeiől.) a lehető legsúlyosabb vád, a melyet egy szolid pénzintézet ellen emelni lehet, hogy az Osztrák-Magyar Banknak könyvelési és mérlegelési módszere olyan, a mely egyszerűen meghamisítja az állami részesedés kisebbététele kedvéért a maga mérlegét és azt, a miben az államnak particzipiálni kellene, azt a részvényesek vagyonához, az érczalaphoz, a pinczébe teszi. (Felkiáltások a szélsőbaloldálon : Ugy is van !) Tehát foglaltatik benne egy vád, de foglaltatik benne egy nagy bók is. Polónyi t. képviselő ur önmaga iránt fejezi ki a legnagyobb elismerést, mert ezt a felfedezést előtte még soha senki nem tette és azt hiszem, ő utána sem fogja tenni, (ügy van ! a középen.) Mert hogyha az Osztrák-Magyar Bank vagyona e nyolez esztendő alatt több mint egy milliárddal gyarapodott volna, a tőzsde emberei, a kik eléggé leleményesek, a részvények árát az eredetinek épen ötszörösére hajtották volna fel. Polónyi Dezső : A beváltási ár fodrozva van ! Antal Géza: Mindenre rá fogok térni. Mikor e röpiratot először tanulmányoztam, vártam is, hogy ez tőzsdések kezébe kerül. Talán nem elég nyilvánossággal történt a terjesztése, nem mutatkozott semmi kurzus-emelkedés. Gondoltam, hogy a szombati beszéd következtében majd egyszerre felnyílik a részvényesek szeme és a részvények ötszörösre emelkednek, de ugy látom, hogy a mai kurzus csak olyan, mint Polónyi Géza képviselő ur beszéde előtt. (Derültség és taps jobbfeiől.) De lehetetlen is ezt még csak elgondolni is. Az Osztrák-Magyar Bank alaptőkéje 210 millió korona ; ha a nyereség a kiosztott nyereségen kívül egy esztendőben 222 milliót tenne ki, akkor az Osztrák-Magyar Banknak 150%-kal kellene dolgoznia, holott 4—5%-ra, nagyon ritkán 6%-ra dolgozik; hogyan állhat elő igy az alaptőke megkétszeresedése eg}^ esztendő alatt, ezt megérteni nem tudom. (Ugy van! jobbfelöl. Zaj a szélsőbaloldalon.) De még egy okból valószínűtlennek tartom, hogy a vagyonosodás ily hihetetlen mérveket öltene. A bankalapszabályok ugyanis a legstriktebben megmondják, hogyan kell a nyereséget felosztani; az utolsó fillérig meg van mondva, mennyi jut a részvényeseknek, mennyi az államnak. Nem értem tehát, hogyan hozhatott ki a t. képviselő ur oly nagy összeget, mint a milyent röpiratában és szombati beszédében emlit. De százszorosan nagyobb rejtélylyé válik