Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-83

83. országos ülés 19ÍÍ január 23-án, hétfőn. 165 nak megengedni, hogy ennek az osztrák nemzeti banknak funkczionálását illusztráljam. (Halljuk! Halljuk ! balfdől.J Mikor ez a bank a maga 12 millió koronájával megalakult, mindjárt arra vállalkozott, hogy a mintegy 480 millió schein-forint államadósság törlesztését elvégzi. Igaz, hogy ez nem egyedülálló példa a világtörténelemben, mert hiszen tudjuk, hogy a mikor 1794-ben az angol bank 4 millió font sterlinggel megalakult, szintén kötelezte magát 8 millió font sterling államadósság elvállalására, ügy látszik, ez már az ilyen jegykibocsátó bankoknak közös fátuma. És mit látunk, t. képviselőház, az osztrák nemzeti bank megalakításánál ? Látjuk azt, hogy az a jó szándék, a melyet a megalakításnál tervbe vettek, csakhamar csődöt mondott. E banknál ugyanis a készfizetéseket vették alapul, hogy igy majdan a devalvácziónak útját állják, s mégis már 1817-ben beszüntették a fizetéseket és a mi ellenértéket adtak is az elértéktelenedett papirosok helyett, az is tisztán csak kisebb, részben 1%-ot kamatozó államkötvények alakjában történt. Emiek az osztrák nemzeti banknak érczkészlete, kibocsátott jegyforgalmához képest, mindjárt kezdetben 1

j

ss részre sülyedt alá. . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Ábrahám Dezső: ... később emelkedett ugyan az érczkészlet, mintegy egyharmadrészre, de már 1840-ben ismét csak egytized részt tett az ki. És ekkor jöttek újra a háborúk ; ismét beállott a devalváczió, és a bank kénytelen volt eleget tenni fizetési kötelezettségének. Mi most az önálló magyar bank felállításával foglalkozunk. — legalább ezen az oldalon — ellenben a túloldalon a közös bank szabadalmának meghosszabbítását kivánják. Engedje meg a t. túloldal, hogy rámutassak arra. hogy igenis, a mi küzdelmeink czéljának, a mi bankjegyeinknek már megtestesített példányképe is létezett és pedig a 48-as időkben, a midőn Kossuth Lajos a mintegy 2 millió forint értéket képviselő arany és ezüst érczkészl ettél, a melyet nagyobb részében nemzeti ajándékokból, kisebb részében pedig kölcsön utján gyűjtött össze, megalapította az első magyar nemzeti bankot. Márícnffy Márton: Mennyit ért a Kossuthbankó '? (Mozgás.) Ábrahám Dezső: Arra is ki fogok térni, t. képviselőtársam; méltóztassék csak türelemmel lenni. Mindjárt meg fogom mutatni azt is, hogy mennyit ért akkor az önálló magyar bank. Midőn ez az önálló magyar bank — mert annak kell tekintenünk, ha kétséges is, hogy az önök álláspontja szerint az önálló magyar bank ebben az országban valaha létesülhet — midőn, mondom, az a bank megalakult, a maga 2 millió forintnyi érczkészletével 42 millió forintnyi hitelt vett igénybe, illetőleg ennyi értékjegyet bocsátott ki. Mártonífy Márton t. képviselőtársam a Kossuthbankók értékét akarja bizonyos mértékben kifogásolni. Máríonffy Márton : Nem ! Ábrahám Dezső; Én csak arra a példára hivatkozom itt, a melyet Földes Béla t. képviselőtársam is emiitett. Nevezetesen, mikor az 1870-iki bank-ankét alkalmával Fuchs Rudolfot, az országos hitelbank egyik igazgatósági tagját, a ki azt hiszem, azonos azzal, a kit Földes Béla t. képviselőtársam is emiitett, megkérdezték az iránt, hogy vájjon az a Kossuth által felállított magyar bank milyen volt, ez a németajkú, de tökéletesen magyarérzésű budapesti polgár kijelentette, hogy ezen bank jegyeinek értéke egy hajszáüai sem állott alacsonyabban az osztrák államjegyek értékénél és kijelentette azt is, hogy még akkor is. midőn ezen bank jegyeit érvényen kivül helyezték és forgalmát beszüntették, még akkor is lassan, de nagyon lassan értéktelenedtek el ezen bank jegyei. (Ugy van! a szélsőbaloldalon..) Ha ezen Kossuth-bankók ázsiójának kérdésével foglalkozunk, mert hiszen ennek elbirálásával kell foglalkoznunk, midőn ezt a bankot emiitjük, még arra is rámutathatok, hogy ez a magyar bank voltaképen sokkal tökéletesebb alapítással rendelkezett, mint az akkori osztrák nemzeti bank, mert hiszen ennek a banknak jegyeit, minthogy a bank kellő érczfedezettel rendelkezett, ázsióval fogadták el az osztrák bankjegyekkel szemben. Nem olyan lehetetlenség tehát az, hogy mi 62 évvel azután megvalósíthassuk azt, a mit akkor a nemzeti lelkesedés, önzetlenség és felbuzdulás meg tudott valósítani. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Rátérek ínég az osztrák nemzeti bank funkczionálására. (Halljuk ! ) Ez a bank, a mint mondottam, a legjobb szándékkal alapíttatott és 1858-ban, némelyek szerint 1854-ben, a készfizetéseket is teljesítette. Azonban újra közbejöttek a szerencsétlen háborús viszonyok, igy az olasz háború, ugy hogy már 1859-ben újra be kellett szüntetnie a fizetéseket és különösen a készfizetéseket. Midőn aztán az 1866-iki königgrätzi vereséglépte meg, —• vagy nem is lepte meg annyira Ausztriát, mert hiszen Ausztria teljesen el lehetett rá készülve — (Ugy van ! ügy van I a szélsőbaloldalon.) akkor az 1867-re tervezett készfizetések felvételének határidejét újra ki kellett tolni. Lónyay Menyhért 1867-ben, a mint Apponyi Albert t. képviselőtársam is emiitette és a mint azt többen is hangsúlyozták, az önálló jegybank felállítása mellett foglalt állást, mert az ő nagykonczepezióju államférfiúi belátásával előre is ott lebegett szeme előtt Magyarország gazdasági önállóságának feltétlen szükségessége. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldahn.) Ennek a nagy államférfinn&k első gondolata az volt, hogy ezen gazdasági önállóság megvalósításának feltétlenül kívánatos és elengedhetetlen első lépése az önálló magyar nemzeti bank megvalósítása. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldahn.) Azonban mit látunk ? Azt látjuk, hogy Lónyay Menyhért vállalkozása és Lónyay Menyhért ideálizmusa is megtört nem ugyan az osztrák körök ellenzésén, hanem épen a magyar