Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-82

138 82. országos ülés 1911 január 21-én, szombaton. fogok mutatni, egyenesen katasztrófája egy nemzetnek és a nemzet vagyonosodása ellen oly fenyegető tényező, a melylyel szemben azoknak is, a kik a közös bank hiyei, feltétle­nül állást kell foglalniok. De, t. ház, hogy csak röviden lássuk e bank­rendszer egyes vonásait, tessék megnézni, hogy mi nekünk a pénzrendszerünk? Ez aztán iga­zán furcsa Sybilla, mert a mi bankrendszerünk mellett mindenféle pénzt találunk, a mely a világon létezik, és ez az Abrakadabrának olyan példája, hogy szinte lehetetlen azt elmondani. Mert ismerünk értékpénzeket, ismerünk hitel­pénzeket, ismerünk kurráns joénzeket, ismerünk váltópénzeket; nálunk a mi rendszer a világon van, mind meg fogják találni és a hányféle pénznemet eddig hallottunk a litteraturában. azt Magyarországon mind megtalálják az urak. Van itt aranypénz is; vannak a 8 ós 4 forin­tos aranyérmék, ezek t. i. tisztán aranyértékre szóló pénzek. Azután jön a koronaórtókű 20 és 10 koronás, azután az eddig teljes fedezettel biró, 400 milliót tevő váltópénz, illetőleg kis bankjegyek, 20 és 10 koronások, a melyek 400 millió erejéig teljes fedezettel birnak, mert azok csak az érezfedezet mennyiségéig, illetőleg 400 millió koronáig voltak kibocsáthatók, és ezek­nek teljes érezfedezetük volt. Ez tehát a czertifikátok rendszere. Vannak nálunk tehát czertifikátok. Van azután, s ezt a legfontosabb résznek tartom ennél a dolognál kimutatni, van asszignátánk is, a mennyiben a mi bankrendszerünk szerint 60 millió korona erejéig eddig a devizákat csak a bankszerű fedezetbe számíthatta be a bank a készfizetések felvétele esetére. A mostani javaslat szerint azonban jövőre a bank a 60 millió devizát már nem a bankszerű fedezetbe, hanem az ércz­fedezetbe fogja beszámítani. Igaz, hogy eddig is joga volt erre. de csak azon esetre, ha a készfizetések fel nem vétetnek. Most mit jelent ez a 60 milliós deviza? Ez a Law-félo törvény teljes verifikácziója, ez tisztára asszignáta, semmi egyéb, mint ezen 60 millió korona erejéig kibo­csátott, tehát 150 millió koronát tevő bank­jegy, a melynek sem aranyfedezete, sem bank­fedezete nincs, hanem tisztán egy külföldi köve­telés a fedezete, mert a deviza nem egyéb, mint külföldre szóló követelés, ugyebár. A 60 millió deviza tehát nem érezfedezet, akármilyen érezre szól is, hiszen szólhat ezüstre is. Tagányi Sándor; Aranyra szól! Polónyi Géza: Érezre; ez érczváltó, tehát szólhat ezüstre is. A törvény szerint a kormá­nyoknak van fentartva annak megállapítása, hogy az aranynyal milyen érezek, milyen mennyi­ségig tekintendők teljesen egyenértékűeknek. Pl. mexikói ezüstre szóló devizát, t. képviselőtársam, miután Mexikóban ezüst a valuta, a bank min­dig el fog fogadni és be fog számitani. Tehát ez a deviza szólhat ezüstre is. A lényege azon­ban az, hogy a devisa nem egyéb, mint követe­lés. És ha annak alapján 150 millió korona ere­jéig bocsáthat ki a bank bankjegyet, akkor az nem bir érczfedezettel, hanem az asszignáta, sőt még rosszabb, mint az asszignáta, mert az asszignátának eladott állambirtokokért járó vételár lefölebb követelés volt az alaj>ja, itt pedig egy ismeretlen, külföldön levő követelés, a mely­nél esetleg a végrehajtás szempontjából még kérdés, hogy a reciprocitás fenn áll-e, vagy sem. Magy Ferenez: Az többet ér, mint az arany. Polónyi Géza: Mengengedem. Hiszen ami a devizák kérdését illeti, sokféle devizát ismerünk. Én csak kettőről emlékezem meg és a jelenlevő szakemberek nekem igazat fognak adni. Kétféle deviza van, u. m. hosszúlejáratú deviza, a lange Sicht és rövidlejáratú, vagy vista devisa. A vista rendszerint kifizetett váltó, nem hitel­papír; előre fizetik ki és ép azért utána kamat sem jár, nem is fizetnek érte még eszkomptot sem. Én ezekről a devizákról beszélek, a melye­ket a bank tárczájában megtart, a melyeket az u. n. paritás védelmére kell neki felhasználnia; hisz az neki kamatozik. A devizánál t. i. a prin­czipium a »lang kaufen, kurz / verkaufen«, hoszszan vásárolni, röviden eladni. És ezt fontosnak tar­tom azért, hogy jegyezzék meg azok, a kiket azzal ijesztgetnek, hogy a jelzáloghitelt azért nem lehet megoldani, mert a banknak hoszszu lejáratra szóló váltókat vagy obligácziókat nem lehet eszkomptálnia. Ez merő valótlanság és tévedés. A bank ma már rövid lejáratú devizákat alig kap, mert a rövid lejáratú devizát ma már a csekk váltotta fel, úgy hogy a rövid lejáratú devizák már majdnem egészen kiszorulnak a piaczról és a banknál sokkal több a kilencz­hónapos és egyesztendős deviza, minta 8 napos. (Ellenmondások a jobboldalon.) Mondjuk, hat­hónapos, de tessék megnézni, hány kilenczhóna­JJOS deviza van; meggyőződtem róla. Hantos Elemér: Akkor ez törvénytelenség! Polónyi Géza: Elég az ahhoz, hogy a 60 millió korona, az követelés és a banknak ezen deviza alapján í 50 millió korona erejéig van kibocsátási joga. Már most, t. képviselő urak, kegyeskedjenek megengedni, hogy erre figyelmüket felhívjam. A devizát névérték szerint számítják ám be az érczkészletbe. Mi ennek a konklúziója ? Az, hogy ha az arany, a mely ezen deviza háta megett áll, mint követelés befolyna, akkor azt az ara7 nyat csak súly szerint lehetne számitani; igy azonban a devizánál a pénz értéke egy külföldi pénznek is fedezet gyanánt számit, úgy hogy a 60 milliós deviza alapján a bank nemcsak egy követelést ruház fel érezfedezet alapjául, de még több bankjegyet bocsáthat ki, mintha ércze tényleg befolyna. A ki ilyen bankrendszert fenn akar tar­tani, ezzel a világ előtt kompromittálja egész bankrendszerét, mert olyan jegybankot önök széles e világon sehol sem fognak találni, a

Next

/
Thumbnails
Contents