Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-60

60, országos ülés 1910 deczember 15-én, csütörtökön. m Következik az 1. §. Szász Károly jegyző (olvassa az 1. %-tJ. Elnök: Nincs észrevétel ? (Nincs/) Az 1. §. el van fogadva. Következik a 2. § Szász Károly jegyző (olvassa a 2. §4). Elnök: Nincs észrevétel ? (Nincs !) A ház a 2. §-t is elfogadja. Szász Károly jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök: Nincs észrevétel ? (Nincs !) A 3. §. is el van fogadva. Ekként, t. ház, a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása a jövő ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a közlekedésügyi és a pénzügyi bizottság jelentése a hajdusámson—nyírbátori helyi érdekű vasútvonal engedélyezéséről szóló kereskedelemügyi ministeri törvényjavaslat (írom. 117, 147) tárgyában. Az első szó a bizottsági előadót illeti. Dobieczki Sándor előadó: T. ház! A debreczen—hajdusámsoni 22 kilométer hosszúságú vonalnak egészen Nyirbátorig való kiépitése terveztetik. Ezen vonal hossza 39.9 kilométer. Érintené Pusztatamási, Nyiradony, Nyirmihálydi, Nyirgelse és Nyirbogárd községeket. Pályakilométerenkénti költsége 95.865 koronában áüapittatott meg, ebből azonban 20.000 korona a közlekedési eszközök megszerzésére fordittatik, mert ez a vasút nem államvasuti. hanem önálló kezelésben fog üzembe helyeztetni. Tisztelettel jelzem még, hogy ennél a vasútnál az elsőbbségi részvények 82% árfolyammal bocsáttatnak ki, a mi mindenesetre haladást jelent az elsőbbségi részvények árfolyama tekintetében. Az állami hozzájárulás ugy a postaszállitásra vonatkozólag, valamint a külön állami segélyre nézve 10—10%-ban állapíttatott meg. A közlekedésügyi és a pénzügyi bizottság helyeselvén a törvényjavaslat intenczióit, tisztelettel javasolja, méltóztassék a t. háznak e javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni és hasonló czélból a főrendiházhoz áttenni. Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem!) Észrevétel nem lóvén, kijelentem, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, mindenekelőtt a ezim. Szász Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs!) A ház elfogadja a czimet. Szász Károly jegyző (olvassa az 1. §-t.) Elnök : A ház elfogadja az 1. §-t. Szász Károly jegyző (olvassa a 2. §-t.) Elnök: A ház elfogadja a 2. §-t. Szász Károly jegyző (olvassa a 3. §-t.j Elnök : A ház elfogadja a 3. §-t is. Az ekként részleteiben is letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a kereskedelemügyi minister jelentése az iparfelügyelők 1908. évi tevékenységéről, illetőleg a képviselőház munkásügyi bizottságának erre vonatkozó jelentése (írom. 14, 113) ; továbbá ugyancsak a kereskedelemügyi minister jelentése az iparfelügyelők 1909. évi tevékenységéről, valamint a munkásügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentése (írom. 82, 135). Azt hiszem, a t. ház beleegyezik abba, hogy a két jelentés kapcsolatosan, együtt tárgyaltassék. (Helyeslés.) Az első szó a bizottsági előadó urat illeti. Hegedüs Kálmán előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) A munkásügyi bizottság jelentéseiben foglalt adatok rávilágítanak arra az igen sajnálatos körülményre, hogy az iparfelügyelők nem képesek eleget tenni azoknak a kötelességeiknek, a melyeket a különböző törvények, de különösen az 1907 : XIX. t.-czikk rájuk ró. Ennélfogva már elodázhatatlanná vált az iparfelügyelők létszámának szaporítása. A külföld példája áll előttünk. így pl. Németországban 1890-ben csak mintegy száz iparfelügyelő volt, 1900-ban pedig, tehát 10 év múlva 300-ra rúgott a számuk. Egy gondolatnak akarok itt kifejezést adni, a mely, azt hiszem, illetékes helyen visszhangra fog találni. Nevezetesen tekintettel arra, hogy a munkásoknak körülbelül 20%-a női munkás, czélszerűnek találnám, hogyha az ipaTÍelügyelői állásokra nőket alkalmaznánk. Ezzel Francziaország és Angolország példáját követnők. Huszár Károly (sárvári): És Németországét! Hegedüs Kálmán előadó: Másik megjegyzésem arra vonatkozik, hogy szükséges volna az iparfelügyelők kvalifikácziójának kiszélesitése. Az iparfelügyelőnek nemcsak technikusnak, nemcsak szocziálpolitikusnak kell lennie, nemcsak iparjogi és munkásjogi ismeretekkel kell birnia, hanem meg kellene hogy szerezze az orvosi ismereteket is, hogy az ipari megbetegedéseket és azoknak szimptomáit felismerje és gondoskodhassék azoknak az intézkedéseknek megtételéről, a melyek ezen betegségek megelőzésére szükségesek. (Helyeslés.) Ezeknek előrebocsátása után bátorkodom kérni a t. házat, méltóztassék a munkásügyi bizottság jelentéseit, valamint az iparfelügyelők jelentéseit is tudomásul venni. (Helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Eökles Béla ! Földes Béla ." T. ház ! (Halljuk I Halljuk !) Oly ritkán van alkalma a t. háznak munkáspolitikai kérdésekkel foglalkozni, hogy most jóformán kötelességünk azokat a témákat, a melyeket a t. előadó ur is megütött, egy kissé megvilágitani és az esetleg ebből folyó következtetéseket is megáUapitani. (Halljuk !) A mi az iparfelügyelői intézményt illeti, ismeretes, hogv azt az 1884 : XVII. t.-czikk hozta be nálunk, még pedig meglehetősen tökéletlen formában. E tekintetben azonban különös panaszra nincs okunk, a mennyiben az iparfelügyelői