Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-60

94 60. országos ülés 1910 deczember 15-én, csütörtökön. kar ma már sokkal erősebb, és munkaköre is mindenesetre olyan, hogy számithatunk reá, hogy az iparfelügyelői intézmény, részben legalább, ennek a feladatnak meg is felel. Egy körülményt azonban különösen ki kell emelni, t. i. azt, hogy az iparfelügyelői tevékenység, az iparfelügyelők hatásköre sok olyan ügygyei van megterhelve, a melyek tulaj donképen nem tartoznak az iparfelügyelőséghez és sehol azzal összekapcsolva nincsenek. Ha mi az iparfelügyelőktől hasznos, termékeny munkát várunk, akkor ezen teher alól fel kell őket szabaditanunk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Pl. ide tartoznak a technikai feladatok, igy különösen a kazánvizsgálat. A kereskedelemügyi minister urnak sikerült egy olyan rendezést keresztülvinni, a mely ezt a terhet leveszi az iparfelügyelőkről, de ugy látom, hogy még sem teljesen mentesittettek ezen feladat alól. Nekem tehát az volna a kívánságom, hogy a kazánvizsgálatok alól az iparfelügyelők, a mikor azt majd keresztül lehet vinni, felszabadittassanak. (Helyeslés balfelől.) Azonkívül az iparfelügyelők ma meg vannak terhelve — én azt tehernek tekintem szocziálpolitikai szempontból — azzal, hogy az iparfejlesztési akczióban is résztvesznek. Magyarországon az iparfejlesztési akcziónak oly nagy jelentősége van, hogy azt nem lehet ugy mellékesen összekötni más dologgal, mert ahhoz egészen más kvalifikáczió kell és ott egészen más kérdésekre és ügyekre kell a figyelmet forditani. Ez is tulajdonképen olyan feladat-kör, a mely alól az iparfelügyelőket fel kell szabaditan. (Helyeslés balról.) Már most ebből aztán következik, hogy ha egyszer annak az iparfelügyelőnek sem iparfejlesztési, sem technikai feladatai nem lesznek, akkor az iparfelügyelői kart ugy állithatjuk össze, a mint azt a társadalom-politikai érdekek megkövetelik. Ma t. i. nagyon természetes, miután a kazánvizsgálatokkal meg van terhelve, ennek következtében elsősorban vagy talán kizárólag csak mérnököket lehet alkalmazni iparfelügyelői állásokra, már pedig az a feladat, a melyet tulaj donképen kontemplált a törvény, a mely az egész világon az iparfelügyelői karra hárul, nem technikai, hanem szocziálpolitikai. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ez maga is egy nagy feladat, a melyre az embernek elő kell készülnie, azzal csak ugy mellékesen megismerkedni nem lehet. Ha azután egyszer felszabadittatnak ezen mellékes vagy legalább is a szocziálpolitikai szempontjából nem odatartozó feladatoktól, akkor módunkban lesz az iparfelügyelői karba oly egyéneket is bevinni, — nem mondom, hogy kizárólag csupa szocziálpolitikusok legyenek, — a kik különösen ezen feladatokra készülnek, a kik erre éveket fordítottak, a kik tanulmányokat és utazásokat tettek és csakugyan erre a feladatra teljesen kvalifikálva vannak. Ilyen néhány szakember van most is, a ki szívesen vállalkozik ilyen feladatra, de mondom, az által, hogy le van kötve technikai feladatokkal, ezt nem teljesítheti. Arra nézve, hogy milyen képesítéssel alkalmaztassanak az illetők az iparfelügyelői karban, azt tartom, hogy azoknak a megjegyzéseknek, a melyeket az előadó ur tett, megvan a maguk súlya, és nem mondom, hogy kizárólag szocziálpolitikusok alkalmaztassanak, mert pl. Angliában előszeretettel választanak orvosokat, miután igen fontos közegészségügyi feladatokat kell teljesiteniök, vagy pedig választanak, a mint az angol mondja : gentlemant, egy kiváló embert, a kinek elég tekintélye van. hogy ha a munkások között megjelenik a gyárban, már maga a gyáros is kellően fogadja, felvilágositásokat ad és jó benyomást tud kelteni abban a körben, a hol mozognia kell. Az angolok jóformán ezt tartják kvalifikácziónak, hogy t. i. elsősorban gentleman legyen az illető. A mi az iparfelügyeíői jelentések tartalmát illeti, erre vonatkozólag röviden a következőket kívánom megjegyezni. Először azt, hogy nagyon sok érdekes dolgot tartalmaznak ezek a jelentések, hanem az nagyon furcsa, hogy nálunk annyira áthat mindent a bürokratikus szellem, ez annyira túltengésben van, hogy akárhány jelentést olvasunk azokban mind azt olvassuk, hogy arra van fektetve a fősuly, hogy pl. : ezen évben elintéztem 3514 aktát. Ez nem fontos körülmény, hiszen végre azt is fel lehet hozni, hanem én ebben látok egy bizonyos ferde felfogást, mert hiszen nem arról van szó, aktákat elintézni, hanem a társadalmi életet és a munkás-viszonyokat megfigyelni, mert az akták elintézése egészen mellékes dolog. Neki arra kell a figyelmét írányitania, arra kell törekednie, hogy annak a munkásnak a lelkébe belehatoljon, hogy tudja mindazt, a mik ott az adott körülmények között a munkások érdekében megteendők. Ebben a tekintetben, azt hiszem, hogy ezek a jelentések oly módon szerkeszthetők, hogy abból társadalompolitikai szempontból nagyobb haszon háramoljék az országra. Ennek egyik jelensége az volna, hogyha ezek a jelentések egyéni, specziális esetekre vonatkoznának, mert ezeknél látjuk különösen a kinövéseket és nem az átlagban. A statisztikának is természetesen meg van a maga feladata és jelentősége ; szükséges hogy ott az adatok legyenek szépen táblázatokban összefoglalva, összeadva, hanem ez tulajdonképpen mellékes. • A ki olvassa pl. az angol jelentéseket, látja, hogy ott tulaj donképen főleg egyéni esetek vannak felhalmozva, nagy kinövések és visszaélések, olyan dolgok, a miket tűrni nem lehet; s az első ilyen jelentésekkel, a melyek természetesen már régebben közöltettek, tudtak annak idején olyan hatást tenni elsősorban a törvényhozásra, hogy nem tűrték tovább ezeket az állapotokat és hozzáfogtak a munkásvédő törvényhozáshoz. Nálunk is szeretném ha ezek a jelentések nem olyan homályosak, nem olyan szürkék lennének, (Helyeslés balról.) csupa statisztikai táblázatokba összefogva az adatokat, hanem tessék egyéni eseteket felhozni, erre kell különösen a figyelmet irányítani. (Helyeslés a báloldalon.)