Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-60

94 60. országos ülés 1910 deczember 15-én, csütörtökön. kar ma már sokkal erősebb, és munkaköre is min­denesetre olyan, hogy számithatunk reá, hogy az iparfelügyelői intézmény, részben legalább, ennek a feladatnak meg is felel. Egy körülményt azon­ban különösen ki kell emelni, t. i. azt, hogy az iparfelügyelői tevékenység, az iparfelügyelők hatás­köre sok olyan ügygyei van megterhelve, a melyek tulaj donképen nem tartoznak az iparfelügyelő­séghez és sehol azzal összekapcsolva nincsenek. Ha mi az iparfelügyelőktől hasznos, termé­keny munkát várunk, akkor ezen teher alól fel kell őket szabaditanunk. (Élénk helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Pl. ide tartoznak a technikai feladatok, igy különösen a kazánvizsgálat. A kereskedelem­ügyi minister urnak sikerült egy olyan rendezést keresztülvinni, a mely ezt a terhet leveszi az ipar­felügyelőkről, de ugy látom, hogy még sem teljesen mentesittettek ezen feladat alól. Nekem tehát az volna a kívánságom, hogy a kazánvizsgálatok alól az iparfelügyelők, a mikor azt majd keresztül lehet vinni, felszabadittassanak. (Helyeslés bal­felől.) Azonkívül az iparfelügyelők ma meg vannak terhelve — én azt tehernek tekintem szocziál­politikai szempontból — azzal, hogy az ipar­fejlesztési akczióban is résztvesznek. Magyar­országon az iparfejlesztési akcziónak oly nagy jelentősége van, hogy azt nem lehet ugy mellé­kesen összekötni más dologgal, mert ahhoz egé­szen más kvalifikáczió kell és ott egészen más kérdésekre és ügyekre kell a figyelmet forditani. Ez is tulajdonképen olyan feladat-kör, a mely alól az iparfelügyelőket fel kell szabaditan. (Helyes­lés balról.) Már most ebből aztán következik, hogy ha egyszer annak az iparfelügyelőnek sem iparfejlesz­tési, sem technikai feladatai nem lesznek, akkor az iparfelügyelői kart ugy állithatjuk össze, a mint azt a társadalom-politikai érdekek megkövetelik. Ma t. i. nagyon természetes, miután a kazánvizsgá­latokkal meg van terhelve, ennek következtében elsősorban vagy talán kizárólag csak mérnököket lehet alkalmazni iparfelügyelői állásokra, már pedig az a feladat, a melyet tulaj donképen kontemplált a törvény, a mely az egész világon az iparfelügyelői karra hárul, nem technikai, hanem szocziálpolitikai. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ez maga is egy nagy feladat, a melyre az embernek elő kell ké­szülnie, azzal csak ugy mellékesen megismerkedni nem lehet. Ha azután egyszer felszabadittatnak ezen mellékes vagy legalább is a szocziálpolitikai szempontjából nem odatartozó feladatoktól, akkor módunkban lesz az iparfelügyelői karba oly egyé­neket is bevinni, — nem mondom, hogy kizárólag csupa szocziálpolitikusok legyenek, — a kik külö­nösen ezen feladatokra készülnek, a kik erre éveket fordítottak, a kik tanulmányokat és utazásokat tettek és csakugyan erre a feladatra teljesen kvali­fikálva vannak. Ilyen néhány szakember van most is, a ki szívesen vállalkozik ilyen feladatra, de mondom, az által, hogy le van kötve technikai feladatokkal, ezt nem teljesítheti. Arra nézve, hogy milyen képesítéssel alkalmaz­tassanak az illetők az iparfelügyelői karban, azt tartom, hogy azoknak a megjegyzéseknek, a me­lyeket az előadó ur tett, megvan a maguk súlya, és nem mondom, hogy kizárólag szocziálpolitikusok alkalmaztassanak, mert pl. Angliában előszeretet­tel választanak orvosokat, miután igen fontos köz­egészségügyi feladatokat kell teljesiteniök, vagy pedig választanak, a mint az angol mondja : gentlemant, egy kiváló embert, a kinek elég tekin­télye van. hogy ha a munkások között megjelenik a gyárban, már maga a gyáros is kellően fogadja, felvilágositásokat ad és jó benyomást tud kelteni abban a körben, a hol mozognia kell. Az angolok jóformán ezt tartják kvalifikácziónak, hogy t. i. elsősorban gentleman legyen az illető. A mi az iparfelügyeíői jelentések tartalmát illeti, erre vonatkozólag röviden a következőket kívánom megjegyezni. Először azt, hogy nagyon sok érdekes dolgot tartalmaznak ezek a jelentések, hanem az nagyon furcsa, hogy nálunk annyira áthat mindent a bürokratikus szellem, ez annyira túltengésben van, hogy akárhány jelentést olvasunk azokban mind azt olvassuk, hogy arra van fektetve a fősuly, hogy pl. : ezen évben elintéztem 3514 aktát. Ez nem fontos körülmény, hiszen végre azt is fel lehet hozni, hanem én ebben látok egy bizo­nyos ferde felfogást, mert hiszen nem arról van szó, aktákat elintézni, hanem a társadalmi életet és a munkás-viszonyokat megfigyelni, mert az akták elintézése egészen mellékes dolog. Neki arra kell a figyelmét írányitania, arra kell törekednie, hogy annak a munkásnak a lelkébe belehatoljon, hogy tudja mindazt, a mik ott az adott körülmények között a munkások érdekében megteendők. Ebben a tekintetben, azt hiszem, hogy ezek a jelentések oly módon szerkeszthetők, hogy abból társadalom­politikai szempontból nagyobb haszon háramol­jék az országra. Ennek egyik jelensége az volna, hogyha ezek a jelentések egyéni, specziális esetekre vonatkoznának, mert ezeknél látjuk különösen a kinövéseket és nem az átlagban. A statisztikának is természetesen meg van a maga feladata és jelen­tősége ; szükséges hogy ott az adatok legyenek szépen táblázatokban összefoglalva, összeadva, hanem ez tulajdonképpen mellékes. • A ki olvassa pl. az angol jelentéseket, látja, hogy ott tulaj donképen főleg egyéni esetek vannak felhalmozva, nagy kinövések és visszaélések, olyan dolgok, a miket tűrni nem lehet; s az első ilyen jelentésekkel, a melyek természetesen már régebben közöltettek, tudtak annak idején olyan hatást tenni elsősorban a törvényhozásra, hogy nem tűrték tovább ezeket az állapotokat és hozzá­fogtak a munkásvédő törvényhozáshoz. Nálunk is szeretném ha ezek a jelentések nem olyan homá­lyosak, nem olyan szürkék lennének, (Helyeslés balról.) csupa statisztikai táblázatokba összefogva az adatokat, hanem tessék egyéni eseteket fel­hozni, erre kell különösen a figyelmet irányítani. (Helyeslés a báloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents