Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-60
88 60. országos ülés 1910 deczember 15-én, csütörtökön. senki, a bizottság előadója sem, nyújthat be módosítást. En tehát csak a vita bezárása előtt benyújtott módosításokat tekinthetem benyújtottaknak és csak ezek felett kérhetem ki a ház határozatát. Ugron Gábor: T. ház ! Elnök : Mihez kivan szólni a képviselő ur ? Ugron Gábor : Az elnök ur által előterjesztettekhez kivánok szólni abban az értelemben, hogy miként lehet a házszabályokat megtartani, és mégis a közkivánságnak eleget tenni. (Halljuk !) Minthogy ez a módosítás uj szakaszt kontemplál és ilyformán uj szakaszképen lehet is megcsinálni, méltóztassék a letárgyalt paragrafus felett a szavazást megejteni és azután az előadó ur módosítását uj szakaszként, külön inditványképen utóbb szavazás alá bocsátani. (Általános helyeslés.) Elnök: Az ellen semmi kifogásom, hogy a 21. §. letárgyalása után a 22. §. felolvasásakor, mint a 22. szakaszt megelőző uj szakasz nyujtassék be a kérdéses módosítás. (Helyeslés.) Akkor most mindenekelőtt kérem, méltóztassék felolvasni a szakaszhoz benyújtott módosításokat. Két módosítás a tegnajű napon nyújtatott be, ezek ujabb felolvasását kérem, a mai napon pedig Mayer Ödön képviselő ur nyújtott be módosítást. Mayer Ödön : Visszavonom módosításomat és hozzájárulok Kenedi Gézáéhoz. Elnök: Mayer Ödön képviselő ur visszavonta módosítását. Szász Károly jegyző (olvassa): »Az első sorban folyékony vagy gáznemű bitumen helyett ásványolaj-félék vagy földgázak tétessék : a negyedik sorban a bitumen szó helyett anyag tétessék. Beadja : Kenedi Géza. (Olvassa) : »Pótlás a 21. szakaszhoz. Nem állapit meg összeférhetlenséget, a kormánynyal való oly szerződés, mely szerint a kormány mezőgazdasági társaságnak, (földbirtokosnak földgázt szalut, még akkor sem ha az évi szállítás ára 10.000 koronánál nagyobb. 1901. évi XXIV. t.-cz. 5. szakasz 5. pontja. Beadja Pajzs Gyula.<< (Olvassa): »Inditvány Pajzs Gyula módosításához. Az indítványozott szöveg e szavai után : ^földbirtokosok* vétessék fel még e három szó, »vagy ipari vállalkozók«. Továbbá e szavak után »nem állapit meg<<, szurassék be e szó : képviselői. Beadja Mayer Ödön országgyűlési képviselő.* Pajzs Gyula: T. képviselőház! A 21. §-hoz beadott indítványomat ezennel tisztelettel visszavonom. Mayer Ödön : Én is visszavontam az enyémet. Elnök: Mindkét módosítás visszavonatván, azt hiszem kijelenthetem, hogy a t. ház a 21. §-t az előadó ur kifejezésbeli módosításaival fogadja el. (Helyeslés.) Következik a 22. §. Szász Károly jegyző: (Olvassa a 22. %-L) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Kenedi Géza előadó: T. ház! A 22. §. elé indítványozom egy uj szakasz betoldását, melynek szövegét már felolvastam. Elnök : Kérem, tessék felolvasni az indítványt. Szász Károly jegyző (olvassa) : »Az 1901 évi XXIV. t.-cz. 5. §-ában foglalt összeférhetlenségi tilalom nem terjed ki azokra, a kik ezen törvény értelmében a kormánynyal vállalkozási (4. §.), haszonbérleti vagy szállítási szerződéses viszonyban állanak, valamint azokra sem, kik az ásványolajféléket és földgázt az államtól ipartámogatási segély fejében kapják. Dr. Kenedi Géza*. Elnök: Itt tehát egy uj szakasz betoldása ajánltatik. Kérdem a t. házat, kíván-e valaki a betoldandó szakaszhoz hozzászólni ? Szász Károly jegyző: Gr. Károlyi Mihály! Gr. Károlyi Mihály: T. ház! Az inkompatibilitási kérdés forgott itt szóban, és midőn Pajzs Gyula képviselőtársam ezen indítványt benyújtotta, nekünk csak az a czélunk volt, hogy a mezőgazdákra nézve az inkompatibilitás esete ebben a kérdésben ne foroghasson fenn. Hogy mi az ipari vállalatokra nézve az inkompatibilitás kérdését ebbe az indítványba nem tettük bele, ez nem azt jelentette, hogy mi az ipari vállalatok ellen állást akartunk foglalni (Helyeslés) vagy hogy mi külön kedvezményt akartunk a mezőgazdák részére, hanem mi a törvény szelleméből és a logikából, a jogi helyzetből ezt máskép nem is tudtuk magyarázni, főleg amiatt, mert az igen t. minister ur az én szavaimra tegnap adott válaszában expressis verbis ezeket mondta (olvassa) : »A gazdák helyzete ezen törvény alapján egész másként alakul, mint az ipar helyzete. Az ipar az államtól, illetőleg a kormánytól bizonyos szerződési alapon szerez egy jogot, mig a gazdákat a törvényben körülirt határok közt, ex lege, magából a törvényből illeti meg ez a jog, ugy hogy rájuk nézve ez a megszorítás egyáltalában nem áll fenn«. Ebből világosan kitűnik, hogy itt a mezőgazdákra nézve inkompatibilitás kérdése abszolúte nem is foroghatott fenn, itt csak az a kérdés állhat, hogy vájjon azokra nézve, kik az államtól gázt kapnak ipari czélokra, fennáll-e ez az eset. Szerintem ez a kérdés ugy áll, hogy, ha az ember az inkomj>atibilitási törvényt végignézi, egészen irreleváns, vájjon az illető gázokat vett-e vagy vasúti konczessziót kapott, vagy akármit. De azért az inkompatibilitási törvény szerint strikte véve az iparnál igenis fennállana az inkompatibilátási eset, ellenben a mezőgazdáknál ez ki van zárva. Minthogy azonban minket végig az indított és végig abból a szempontból fogtuk fel az egész monopóliumot, hogy itt az ipar fejlesztése czéloztatik, és minthogy mi az iparfejlesztést semmikép meggátolni, megnehezíteni nem akarjuk, (Helyeslés.) ehhez hozzájárulunk ; felszólalásomnak egyedüli czélja csak az, hogy bebizonyítsuk, hogy mi itt egy kivételes helyzettel állunk szemben, és hogy daczára annak, hogy nekünk de jure teljesen jogunk volna az eredeti állásponthoz, itt