Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-59

59. országos ülés 1910 deczember lh-én, szerdán. 81 alighogy pár hónapig viselik a háni tisztséget, tudniillik mindig lazább lesz az összefüggés köztük és Budapest között és mindinkább szorosabb lesz az összeköttetésük Bécscsel, (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) mind többet és többet szaladgálnak a külügyminister úrhoz, (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) holott nekik ott más feladatuk, mint legfeljebb egy aktának megsürgetése, tulajdonképen nem lehet, mert hiszen tudvalevőleg Horvát-Szlavon-Dalmátországok politikai, közgazdasági és minden egyéb ügyei autonóm utón vagy pedig ezen országgyűlés és a közös kormány által intézendó'k. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalion.) Ezen ügyekben tehát a közös külügyminister ur semmiféle befolyásra jogosítva nincs; ő minden oly kérdésben, a mely egyházi ügyre vonatkozik, egyszerűen csak a posta szerepét teljesiti oly módon és abban a vonatkozásban, hogy tudomásul veszi, felveszi és közli, továbbadja, mint posta és espeditor a magyar kormány kívánságait a szentszékhez és viszont a szentszék kivánságait továbbitja a magyar kormányhoz. Midőn látom ezeket az indicziumokat, hogy a közös külügyminister ur, a ki, a mint tudjuk, nem is olyan régen igen alaposan beavatkozott Magyarország belső politikai alakulásának kérdéseibe; (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) a kiről tudjuk, hogy legutóbb meg akarta honosítani a közös külügyministeri osztrák-magyar kereskedelmi politikát, és a kiről tudjuk, hogy igen erős kanczellári törekvései vannak, oly sűrűn fogadja a bán látogatását, — a legnagyobb aggálylyal látom és kifogásolom azt, hogy a horvát bán folytonosan Bécsbe jár a külügyministeriumba, és különösen kifogásolnám, ha tényleg megtörtént volna, azt, hogy a közös külügyminister ur ebbe az ügybe befolyást gyakorolt vagy gyakorolni igyekezett. A mint méltóztatik látni, a legnagyobb óvatossággal kezelem ezt az ügyet, és én nem megyek tovább, miként felolvasott interpellácziómból látni méltóztattak, csak tudni szeretném először is, hogy vájjon a közös külügyminister ur gyakorolt-e és milyen befolyást Bauer ur kinevezése körül; interpelláczióm második részében pedig, mint a szöveg | mutatja, tudni kívánom és azt hiszem jogunk van ezt megtudni, hogy vájjon akkor, midőn egy segédpüspöknek a zágrábi érsek mellé való kinevezésének kérdése tárgyaltatott, betartattak-e mindazon eljárások és formalitások, a melyek erre nézve szabályozva vannak. Tudni kívánom különösen, hogy a zágrábi érseket ezen eljárásban mellőzték-e, igen vagy nem, és talán nem méltóztatnak engem olyan naivnak tartani, hogy én a zágrábi érseknek bürokratikus mellőztetése miatt aggódnám, hanem igenis aggódom azért, mert tudomásom van arról, hogy a zágrábi érsek kit akart; hogy Báront akarta. És ha KÉPVH. NAPLÓ 1910 — 1915. III. KÖTET. mégis más neveztetett ki, igenis szeretném tudni és megkövetelhetem, hogy megtudjuk, hogy vájjon a zágrábi érsek hozzájárulásával, meghallgatásával vagy pedig elkerülésével történt-e az? Mert ha ő elkerültetett volna, vagy pláne — a mit nem is szabad feltennem — ha az igen t. ministeriumnak bizonyos fokú elkerülésével történt volna ez a kinevezés, ez természetesen a formai, a jogi rész szempontjából sokkal súlyosabb, de maga a tény szempontjából is igen súlyos sérelem lenne az, ha ez esetben magát a zágrábi érseket mellőzték volna, mert ennek igen súlyos következményei vannak. Én ezen kérdést ma tovább nem fejtegetem; egyszerűen előterjesztem interpellácziómat és kérem a t. ministerelnök urat, hogy ha nem ma, de nemsokára — ne várasson bennünket sokáig — adja meg a választ és világosítson félj arról, hogy mi történt e téren. Megvan-e tényleg az a kinevezés, vagy talán az én informáczióim helytelenek; kérem a ministerelnök urat, tájékoztasson minket. De nem ez a lényeges, hanem a lényeges az, — és erre kérem a ministerelnök urat, — hogy gondoskodjék arról, hogy olyan férfiú kerüljön a zágrábi érsek mellé, akár segédpüspöki, akár koadjutori minőségben, a ki a magyar szent korona birodalmának egysége, az unió mellett feltétlenül helyt áll, a ki e mellett feltétlenül jó pap, megbízható ember és különösen a ki kevesebbet politizál, de annál többet törődik egyházának dolgaival. (Élénk helyeslés balfelöl.) Én ezeket ajánlom a t. ministerelnök urnak figyelmébe, fentartva magamnak, hogy majd a konkrét válasz megadása után megjegyzéseimet és észrevételeimet megtegyem. Van szerencsém interpellácziómat benyújtani. (Helyeslés balról.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a ministerelnök urnak. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. ház! A hozzám intézett interpelláczió minden részletére ma nem adhatnék választ, mert a segédpüspök kinevezésének kérdése nincsen végleg eldöntve; de annyit a t. ház és az interpelláló képviselő ur megnyugtatására kijelenthetek, hogy a kormány nagyon vigyáz arra, hogy semilyen, a rendestől eltérő eljárás ne történjék és hogy ez esetben is megtartassanak mindazon előirt és szokásos utak, a melyeken az ilyen kinevezés történni szokott. Pozitive kijelentem továbbá, hogy a kabinetirodából semmiféle dorgatórium vagy leirat nem érkezett, a mely bizonyos irányítást adott volna ennek az állásnak betöltésére nézve; a magyar ministerium ezt az ügyet ép ugy tárgyalta, mint a hogy ez más alkalmakkor történni szokott. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Gróf Batthyány Tivadar képviselő ur kivan szólni. 11