Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-77

520 77. országos ülés Í911 január 16-án, hétfőn. ipar és kereskedelem. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ennek pedig a legelső előfeltétele, sine qua non-ja az önálló magyarbank, a melynek utján megment­hetjük a magyar kereskedelmet és az ipari osz­tályt a magyarságnak, a mely most a hitel révén tisztára osztrák kezekben van. Egy debreczeni kereskedő beszélte nekem, hogy midőn hozzá egy osztrák utazó jött ipar­czikkeket kínálni és németül beszélt vele, erre azt mondta neki, hogy beszéljen magyarul, mert Magyarországon van. Erre azt felelte az utazó : Ha jó az urnak az osztrák hitel, tessék németül beszélni. És mit volt mit tenni, beszélt vele né­metül. Csak az önálló magyar bank létesitése által érhetünk el ipari és kereskedelmi fejlettséget és igy bírhatjuk el a ránk súlyosan nehezedő terheket. Az önálló magyar bank létesitése sem ütközik valami nagy akadályba, hiszen az 1908. évben kihallgatott bank-szakértők legnagyobb része mind a mellett nyilatkozott, hogy az önálló magyar bank felállítható és működése egyáltalában semmi­féle katasztrófába nem döntheti az országot. Töb­bek között igy nyilatkozott Kornfeld Zsigmond, a ki mindnyájunk előtt elismert szaktekintély volt ezen a téren ; az ekkép létesítendő önálló bankot ő is a készfizetések alapjára helyezendőnek tartotta. A készfizetések felvételét fontosnak tar­totta ő is és a többi bankszakértő is, sőt a mint többszöri idézés utján tudjuk a pénzügyminister ur is fontosnak tartotta és tartja a készfizetések fel­vételét. Mindennek daczára a közös bank a kész­fizetéseket fel nem veszi, mert ez a magyar érde­keknek megfelelőbb volna és az osztrák érdekeket talán sérelmezné. Politikailag is igen nagy előny származnék az önálló magyar bank felállításá­ból, a mennyiben a külföld közvetlenül, kapná hazánkból a pénzértékeket, mint magyar pénzeket és igy tudomást szerezne arról, hogy Magyarország is létezik, a miről, sajnos, Ausztriával való viszo­nyunk folytán nem igen akar tudomást venni. A Hágában tartott internaczionális konferen­ezián minden nemzet zászlaját ott láttam a gyűlés­termekben, a fogadtatás alkalmával, az estélyeken, de nem találtam a magyar nemzet zászlaját, ez volt az egyedüli, a melyet hiába kerestem. Miután a bankszakértők is kimutatták, hogy nincsen aka­dálya az önálló magyar bank felállításának, nézzük, hogy mi az oka annak, hogy mi az önálló magyar bankot nem állithatjuk fel. Ha vizsgáljuk a kér­dést, arra a konklúzióra kell jutnunk, hogy ennek az egyedüli akadálya az, hogy az önálló magyar bank Magyarországra nagyon hasznos és Ausz­triára káros volna, tehát nagyon természetesen Ausztria ellenzi, hogy a magyar bankot felállítsuk. Papíron van nekünk mindenféle sok szép jogunk ; az ember szinte beleszédül abba a nagy szabad­ságba, a melylyel pajDiroson rendelkezünk. Próbál­juk meg azonban bármely jogunkat érvényesíteni, előáll a vétó, hogy nem lehet. (Ugy van ! Ugy van ! balról.) Ugy vagyok ezzel, mint az egyszeri gazda­ember, a ki azt mondta a komájának: Itt van a két lovam, a szürke meg a sárga, válaszsz köztük, de a szürkét nem adom. (Derültség.) Nekünk is jogunk választani a közös bank és az önálló bank között, de hogyha az önálló bankot választjuk, azt nem kaphatjuk meg. (Ugy van! Igaz! bakói.) Igazán kíváncsi vagyok meddig fog ez az álla­pot tartani ? Addig, a míg mi magyarok össze nem fogunk és nem fogunkegy értelemmel és egyetértéssel működni, (Ugy van ! balról.) a mig egymás közt széthúzunk, addig azt csinálja velünk Ausztria, a mit akar. Az a bajunk, hogy semmiben egyet nem értünk, és kitartás sincs bennünk, próbáljunk csak egy-két hónapon keresztül, hogy nem veszünk osztrák iparczikkeket és csak a magyar ipart támogassuk, mindjárt megvolna a kellő eredmény. De igy Ausztria azt mondja, hogy miért félne Magyarországtól, a mikor a magyarok egymás­közt veszekednek és igy Ausztriának semmi baja nem lehet. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Mindezek után arra a konklúzióra kell jut­nom, hogy az önálló magyar bank feltétlenül hasz­nos az országra, az önálló bankhoz feltétlenül jogunk van, az önálló bank felállítását közgazda­ságilag semmi sem akadályozza, s ezért a közös bank szabadalmának meghosszabbitásáról szóló törvényjavaslatot nem szavazom meg. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik % Beszkid Antal jegyző : Kelemen Samu ! (Fel­kiáltások a jobboldalon : Hegedüs Lóránt!) Rudnyánszky György jegyző: Hegedüs Lóránt! Hegedüs Lóránt: T. ház ! Arra kérem t. képviselőtársaimat, hogy hallgassanak meg. (Hall­juk ! Halljuk !) Legj obb meggyőződésem szerint és igen hamar fogok megfelelni feladatomnak. Volta­képen csak két igen egyszerű tétel bizonyítására vállalkozom, de e két tétellel áll vagy bukik a javaslat sorsa is. Első tételem az, hogy ez a bankjavaslat el­kerülhetetlen következménye az utolsó évek ki­egyezési fejleményeinek és ennélfogva azt vissza­utasítani nem lehet. Másik tételem az, hogy a bank­j avaslatban benne van mindaz, a mit a kormány és a munkapárt a választások előtt a bank és az aranyfizetés kérdésében a választóinak megígért. (Mozgás balról. Ugy van ! jobbról.) Ne vegye a t. ház szerénytelenségnek. — pedig az — hogy gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamnak már az indemnity-vita során hangoztatott és legutóbb még inkább kiemelt mondását kapom fel: hogy j ó volna — mint ő mondta — a készfizetések felvétele tekintetében uj szótárt megállapítani. Jó volna, mert ennél szörnyűbb germanizmus, mint kész­fizetések felvétele«, nem sértheti a magyar fület. Először is a felvétel, mint a túloldalról ma is hallottuk, szolgai forditása az Aufnahme-nak; magyarul: megkezdés. Nincs pedig szó a kész­fizetés megkezdéséről, mert a készfizetés meg­mikor a kezes, a ki bajban van, kezd fizetni. Itt a pengőfizetés megkezdéséről van szó, a kötelező aranyfizetés megkezdéséről. De ne

Next

/
Thumbnails
Contents