Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-77

17. országos ülés 1911 január 16-án, hétfőn. 515 A horvát bánnak, mint helyi hatóságnak és külön horvát hatalmi tényezőnek, a közös ország­gyűléssel szemben semmi joga és hatásköre nincs. A horvát bánnak tehát az az eljárása, hogy a magyar képviselőházba kiküldött horvátországi kép­viselők mentelmi jogába beleszól, egyenes túlkapás. (Igaz ! ügy van! a baloldalon.) Ezen túlkapással szemben a magyar kormánynak kellett volna védekeznie. A magyar kormány ezt nem tette és ennek következése most csattanós példában mutat­kozik. Az uj választások Horvátországban meg­ejtettek. Azok a képviselők, kik a magyar ország­gyűlésre ki voltak küldve, mind meg nem válasz­tattak, a törvény értelmében azonban mindaddig, mig helyük uj választás utján be nem töltetik, a magyar országgyűlésnek tagjai maradnak. Azok, kik a magyar országgyűlésnek tagjai, de a horvát országgyűlésre meg nem választattak, ilykép men­telmi joguknak védelmétől vannak elütve és reájuk nézve mentelmi joguknak védelme megakadályoz­tatik és megsemmisíttetik. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Az az eset fordult ugyanis elő, — melyet felolvasok — hogy Banjanin Jánost, ki a mostani választásokon kibukott, a zágrábi törvényszék megidézte a nélkül, hogy előzetesen kérte volna kiadatását az országgyűléstől. Banjanin megjelent ugyan, de hivatkozván immunitására, mert ő még mindig tagja a magyar országgyűlésnek, megtaga­dott minden vallomást. A mellett érvelt, hogy a most megválasztott horvát országgyűlés még nem küldte ki tagjait a magyar országgyűlésre, tehát az ő mandátuma a magyar országgyűlésen még érvényben van. A törvényszék január 5-én a vitás kérdés felett ekként határozott: »Az országos kor­mány 1910 szeptember 19-én kelt rendelete értel­mében a horvát törvényszékek képviselők ellen inditott eljárás esetén tartoznak a mentelmi jog felfüggesztését a horvát-szlavon-dalmát ország­gyűléstől kérni, miután pedig Banjanin többé nem tagja ennek az országgyűlésnek, hanem csak a magyar országgyűlésnek, nem volt rá szükség, hogy őt a törvényszék kikérje. Banjanin ez ellen a báni táblához fellebbezett.« A magyar országgyűlésnek tagjait a magyar országgyűlés köteles megvédelmezni tekintet nél­kül arra, hogy az országgyűlésnek azon tagjai az ország melyik részéből kerültek ki. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ugron Gábor : A magyar országgyűlés ezekben az ügyekben mindig szigorú és lelkiismeretes volt, mert a közszabadságoknak a legerősebb védelmet és oltalmat csak ugy tudta nyújtani, ha a képviselők mentelmi joguk védelme rendjén elég oltalomban részesülnek, hogy ők hazájuk jogát, alkotmányát, polgártársaik szabadságát megvédelmezhessék. Nem lehet tudni, hogy mi okból, milyen fur­fanggal és minő gonosz czélzattal veszi magának Horvátországban a bán a jogot, hogy rendeletet ad ki, a melylyel a magyar országos kormánynyal való egyetértés mellőzése mellett a magyar ország­gyűlésen levő horvát képviselőknek mentelmi jogi és egész közjogi helyzetét megváltoztatni kivánja. Amint én Tomasics bán urat ismerem, ő nem tar­tozik amaz ostoba emberek közé, a kik meggon­dolatlan kézzel nyúlnak az ilyen közjogok meg­bontásához, de ismerem politikai elveit, nézeteit, czélzatait és tudom, hogy a messzenéző terveknek kovácsolói közé tartozik, kik a magyar ország­gyűlés hatalma alól fel akarják szabaditani a horvátországi területet, a magyar korona hatalma alól ki akarják bontakoztatni Horvátországnak minden jogát, minden törvényes intézkedését és függetlenséget akarnak elérni; . . .­Hock János: A közjogi elméletei is ilyenek! Ugron Gábor: ... a ki pedig az 1868-iki törvényeket, Horvátországnak Magyarországhoz való tartozandóságát és azt a jogviszonyt, a melyet közjogi törvényeink életbeléptettek, megtámadja, ennek az országnak nem lehet közhivatalnoka, még kevésbbé lehetséges, hogy ezen ténykedései­ben ellenőrzés, felügyelet és az országgyűlés jogai­nak érvényesítése nélkül járjon el. Én ezért Banjanin János képviselő mentelmi jogának megsértését bejelentem (Helyeslés.) és kérem a t. ház elnökét, utasitsa a mentelmi bizott­ságot ezen ügynek sürgős megvizsgálására és határidőhöz kötött jelentéstételre, hogy a magyar kormánynak legyen módja és alkalma kipótohii, a mit eddig éberségben mulasztott, mihelyt erre felszólítják. (Helyeslés.) Elnök: A házszabályok 188. §-a értelmében a a ház elnöke a mentelmi bejelentést a mentelmi bizottsághoz köteles utasítani. A kérdés az, hogy miután a képviselőház jogai közé tartozik, kivánja-e a ház a jelentéstételt záros határidőhöz kötni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Hock János : Mindenkinek kötelessége a men­telmi jogot védeni. (Zaj és felkiáltások jobbfelől; Ne oktasson!) Elnök : Méltóztassék csendben lenni. (Halljuk ! Halljuk !) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik záros határidőhöz kivánják kötni a jelentéstételt, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Ki­mondom tehát, hogy a képviselőház nem kivánja záros határidőhöz kötni a jelentéstételt. (Zaj bal­felől.) Földes Béla képviselő ur a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján kér szót. Földes Béla : T. ház ! Személyes megtámad­tatás és félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása végett vagyok bátor szót kérni. A ház szorgalmasabb tagjai tudják, hogy mindig arra törekszem, hogy a házban és a bi­zottságokban kötelességemet teljesítsem,- Szomba­ton hivatalos elfoglaltság miatt déli 12 órakor eltávoztam a házból, épen akkor, mikor báró Madarassy-Beck t. képviselőtársamnak felszólalása folyamatban volt. T. képviselőtársaim tárgyi meg­jegyzéseire vonatkozólag a magam részéről majd 65*

Next

/
Thumbnails
Contents