Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-76

76. országos ülés 1911 január Ih-én, szombaton. •507 állam közötti szabad forgalom czélzatát meg­hiúsítsák, vagy befolyásolj ák.« Ez egy igen homályos formula. (Halljuk! Halljuk!) Az azonban egészen bizonyos, hogy tartalma az önálló bank létesítése esetén, Magyar­országon létrejöhető díszázsió esetére, rendkiviili anyagi károsodást és rendkívül súlyos következ­ményeket jelent. Ez iránt — azt hiszem — kétség nem lehet (ügy van ! jobb felől.) és minél homályo­sabb a formula, annál súlyosabb azon körülmény folytán, a melyre azonnal rá fogok mutatni. A lényeg t. i. ebben a kérdésben nem is a formula kikötése, hanem az a pár szó, a mely benne fog­laltatik, hogy t. i. az önálló magyar bank létesítése előtt a két kormány erre. a komplikált kérdésre nézve megállapodásokat fog létesíteni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy egy ilyen horderejű kérdésben igazán nem lehet mondani, hogy a valószínűség reményével bírt volna az, hogy ezen megállapodások az osztrák kormánynyal létesülnek. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és ettenmondások a baloldalon.) így fogták fel kompetens helyen a Benedikt-formulát Bécsben; ez mellékes, azonban lehet, hogy még lesz alkalmam erre visszatérni. (Halljuk ! Halljuk ! jóbbfdől.) Vegyük már most szemügyre ennek az egész önálló bankkérdésnek és készfizetési ügynek fej­lődését a politikai élet további medrében. (Halljuk ! Halljuk!) A függetlenségi pártok szétváltak az önálló bank kérdésének okából. A Kossuth Ferencz mélyen t. képviselőtársam vezetése alatt álló függetlenségi jnárt akkor a bölcs, fokozatos hala­dás politikájának álláspontjára helyezkedett. Kossuth Ferencz igen t. képviselőtársam ezt az álláspontját kifejtette pl. 1910. január 1-én mon­dott újévi beszédében is, a melyben azt mondta (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Abból indultam ki, hogy midőn a fokozatos haladás elve lett a párt által elfogadva, akkor nem szabad a részleges elő­menetel lehetőségét egy kérdésben sem eldobni magunktól. Midőn kétségenkivülinek láttuk is, hogy a pártnak előtérbe jutott programmpontja« — ez kérem az önálló bank — (olvassa) : »ez idő szerint meg nem valósítható, legalább meg akarjuk közelíteni a czélt.« Szóval a fokozatos haladás poli­tika] áriak alapelve dominál itt; az önálló bank 191 l-re ki van kapcsolva ; hiszen beszélnek a párt vezető tagjai részéről akkor és már előbb is tett olyan nyilatkozatokról is, a melyek az önálló bank érdekében indított mozgalmakat az országra nézve veszélyeseknek tartják. (Igaz ! Ügy van ! a jobboldalon. Mozgás és ellenmondások a baloldalon.) Én nem akarok ennél a kérdésnél immorálni; konstatálom azt, hogy a fokozatos haladás elve mondatott ki, de viszont, ez a fokozatos haladás akkor Kossuth Ferencz t. kéjiviselőtársam meg­állapítása szerint abban állott, hogy a franezia piacz lett volna a kölcsön által meghódítandó és a készpénzfizetések lettek volna mintegy fokoza­tosan felveendők. Kossuth Ferencz : Nemcsak ! (Halljuk ! Hall­juk !) B. Madarassy Beek Gyula: Fájdalom a tel­jes szöveg nincs birtokomban, hanem itt van egy erre vonatkozó jegyzetem ; (olvassa) : »és itt követ­kezik a czél megközelítése érdekében a hivatkozás a franezia piacz megszerzésére az államkölcsön utján és a készpénzfizetések felvételére.« Magam irtam ki ezt az újévi beszéd nyomán ; meg vagyok győződve arról, hogy ez szórói-szóra így van, de be is bizonyíthatom. (Helyeslés.) Mondom, ez volt a fokozatos haladás elve, de viszont konstatálom, hogy a Justh-párt teljes vehemencziával megmaradt az önálló bank 1911-re való felállításának követelése mellett, daczára annak, hogy a Benedikt-féle formulát a maga részéről is elfogadta és ez által tulaj donképen teo­retikussá tette a kérdést. (Igaz! ügy van! a bal­oldalon. Mozgás és ellenmondások a bal- és szélső­baloldalon.) A Kossuth-párt részéről abban az időben igen gyakran pellengére állították azt a »kalendárium­dátumhoz« czimzett politikát, a melyet a Justh­párt követ, hiszen erre mindnyájan nagyon jól emlékszünk. Most egy perezre eltávozom az önálló bank kérdésétől és áttérek a készpénzfizetések kérdé­sére, mert ennek is roppant érdekes a históriája. (Halljuk ! Halljuk !) Mondtam már, hogy Kossuth Ferencz igen t. képviselőtársam a készpénzfizetése­ket abban az időben a leghatározattabban sürgette, sürgette pedig olyan motiválás alapján, a melyet én nem fogadhatok el — azt hiszem az előadó ur is hivatkozott már erre beszédében, — hogy t. i. az önálló magyar bankot az Osztrák-Magyar Bank­nak készfizetése semmivel sem viszi előre. Ha az önálló magyar bank jő, annak újra uttörőleg kell a saját hitelét megalapítania és akkor egészen közönyös az, hogy az Osztrák-Magyar Bank kész­fizető volt-e ? Szóval, ő ragaszkodott a készpénz­fizetés kérdéséhez. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) Ellenben nézzük meg, hogy mi volt a készpénz­fizetések kérdésében a Justh-párt álláspontja ? (Halljuk ! Halljuk !) Erre nézve igen érdekes a Justh-párt egyik legelső vezetőjének, Holló Lajos igen t. képviselő­társamnak előadói jelentése a bankbizottsági jelentésben, a melyet felteszem Batthyány Tivadar igen t. képviselőtársammal, mint elnökkel egyet­értőleg szerkesztett meg. Ebben a jelentésben szórói-szóra a következők foglaltatnak (Halljuk ! Halljuk! olvassa): »A készpénzfizetés kérdése szerintem túlságos jelentőséggel nem bír, mert nem az a czél és nem az a fontos, hogy a bank készj)énzfizető-e vagy sem, hanem az, hogy a pénz­értékek állandósága a bank működése által bizto­sítva legyen.« (Derültség a jobboldalon.) Méltóz­tatnak ebből látni, hogy ez egészen az én állás­pontom. De tovább megyek. (Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon. Olvassa) : »A készfizetést egy jól fundált banknál igazán mellékes körülménynek kell tekinteni; a fő az, hogy teljes bizalommal viseltessék a közönség a jegybank működése iránt és hogy igénybe vegye mindazokat az eszkö­64*

Next

/
Thumbnails
Contents