Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-58

44 58. országos ülés 1910 deczember 13-án, kedden. a hol egyébként a világ legnagyobb gázforrása van, — a kissármásí a negyedik helyen áll — olyan mennyiségben használják füt 5si és világítási czélokra, hogy ha egyszerre megszűnnék ez a gáz, Pittsburg valamennyi vasúti eszköze sem volna elég arra, hogy szénnel pótolja az elveszett erőmennyiséget. A földgáz kivált fűtésre, nevezetesen erőművi gépek fűtésére alkalmas, de kályhafűtésre is, továbbá világításra, természetesen az Auerféle rendszer szerint. Igen szép tiszta fényt ad és olcsó is, a mennyiben amerikai számítás szerint 50 gyertyafényű láng óránkint nem kerülne többe, mint 2 fillérbe, 75 liter földgáz felemésztésével. Használhatósága különösen fontos a mezőgazdaságra nézve, a mennyiben még szántásra is használható megfelelő gépek utján, továbbá mindenféle mezőgazdasági gépek mozgatására, házak kivilágítására, fűtésére és a mi a fő, a mezőgazdasági iparnak igen olcsó munkaerőt ad. A földgáznak a monopólium körébe való bevonásának egyik jelentékeny oka, amint mondottam, a folyékony bitumeneknél is, hogy a pocsékolás itt is nagyon könnyű. A föld alatt vándorló anyag lévén, a mennyiben megnyittatik, bizonyos idő alatt kimerül. Amerikai tapasztalatok szerint 30—40 esztendeig tartanak az ilyen földgázkutak, A kissármásí kútra nézve hozzávetőleg meg van állapítva, hogy 12 esztendeig szolgáltatási képessége lényegesen csökkenni nem fog. Viszont azonban ha valaki ilyen kutat nyer, természetesen ki van téve annak, hogy ha elégtelen vagy helytelen technikai eszközökkel nyúl hozzá, a gáz egyszerre oly óriási mennyiséggel és légnyomással lép föl, hogy nagyrésze kárba vész. Ez látszott már a sármási kútnál is, a hol nem megfelelő bélelt csövekkel nyúltak hozzá, mert hisz nem is tudták, hogy ott földgáz lesz. Továbbá ha valaki földgázát talál, a szomszédai mindig iparkodnak szintén hozzájutni a földgázmedenczóhez. Nagyon világos, hogy egyrészt a gázpocsékolásnak tér van engedve, másrészt pedig lehetséges a rablógazdálkodás, a földgázmedencze gyors kimerítése. Ezek a veszedelmek fenyegetik az országnak ezt a becses kincsét a magánkezekben. Ugyanezért a monopólium behozatala tökéletesen indokolt, indokolt még a pénzügyi eredmények nélkül is, a melyekről egyébként hozzávetőleges számítást ma nem csinálhatunk. Mennyire válnak be a Mezőségben ezek a remények, azt majd csak a megfelelő fúrások fogják felderíteni, annyi azonban bizonyos, hogy Magyarország többi részei, különösen az artézi kútfúrások alkalmával előforduló földgázok nem jelentékenyek. Összevéve a sármásin kívül mindent, azt lehet mondani, hogy évenkint 300.000 köbméter gáz nyerhető összevéve, így nevezetesen Aradon, a hol gépeket hajtanak vele, Püspökladányon, a hol világítják az állomást, Körösbányán, továbbá az erdélyi fürdőhelyeken is mutatkoznak igen jelentékeny gáznyomok és másfelé is. Pénzügyi eredménye, mint mondom, tökéletesen bizonytalan, azonban ha az állam e részben is kedvező meglepetésekben részesül, azt hiszem, ennek mindannyian örülni fogunk, mert uj jövedelmi forrás támad a nélkül, hogy az államnak a polgárok zsebéhez kellene nyúlnia. A mi a földgáz jogállását illeti, mivel a tudományos kutatások nagyobb része arra mutat, hogy a földgáz tulajdonképen a petróleumtelepeknek a terméke, vagy legalább azokkal egy geológiai alakulásból származik, ennélfogva a földgáznak mint ásványnak természete követi a petróleum sorsát. Követi annál is inkább, mivel experimentumok utján is ki van mutatva, nevezetesen a Day-féle kísérletekkel, hogy tulajdonképen a petróleumnak egyik elvált, differencziált terméke. Ez a kísérlet — hogy erre csak röviden térjek ki — abból áll, hogy petróleumot öntenek egy edénybe, azután egy nyilt üveghengert állítanak fel, a melyet homokkal, tört kővel megtöltenék. A hajcsövességnél fogva ez felszívja a petróleumot ós differencziálódván a petróleum alkatrészei, a tetején rendesen megjelenik a metan-gáz, a mely mutatja, hogy az a petróleumnak differencziált terméke. A földtani tudomány valósággal azon az állásponton van, hogy a metan-gáz a csekély mélységű tengerekben előfordult gerincztelen tengeri állatoknak tömeges elpusztulásából és azoknak a nyomás alatt támadt zsirtermékeiből származik, a mint hogy a petróleumnak is ugyanez a keletkezési forrása, a mit ma a geológiában általánosan igy tartanak. Meg kell említeni, hogy ezzel szemben állanak más vélemények, igy ír dr. Moisson és egy orosz tudós véleménye, a mely szerint ezek fémkarbidoknak vízzel való vegyüléséből származó gázok, a melyekre nézve kísérleteket is mutattak be. Azonban az nincs bizonyítva, hogy a természetben is ilyen vegyülékből származnak. Bányajogilag tehát azt mondhatjuk, hogy ha a petróleum szabad ásvány, akkor ennek egy származású testvére, a metan-gáz, tulajdonképen ennek a jogi természetét követi. Használhatósága tekintetében legalább ez az argumentum feltétlenül megáll. Megáll akkor is, ha a régi magyar bányajogot tekintjük, mert hiszen általánosan tudva van, hogy Magyarországon mindig a bányaszabadság uralkodott, a melynek nyomait már az Anjouk alatt találjuk, a hol a király törvény által köttetik ahhoz, hogy a bánya jogát a szabad kutatásnak átengedje. De mindenesetre van II. Lajos király idejéből egy egészen határozott dekrátum, az V-ik 1523-ból, a mely világosan a régi ősi bányaszabadságokra mutat. Ezt későbben csak ötven év múlva, 1573-ban a Miksa-féle bányatörvény rontotta meg, a mely