Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-58
58. országos ülés 1910 deczember 13-án, kedden. 43 tokhoz kötötte a pénzügyi kormányt olykép, hogy minden átruházást köteles az országgyűlés mindkét háza elé terjeszteni, és ezen átruházási szerződések addig jogérvényesek nem lesznek, raig mind a két ház ezeket tudomásul nem vette. Azonkivül az a megszorítás is járul ehhez, hogy az átruházó szerződésben köteles a pénzügyi kormány a művelés átruházásánál a gáz egységárát, vagyis azt az árát, a melyen a vállalkozó tovább adhatja azt a fogyasztónak, előre kikötni, ugy hogy a fogyasztó kizsákmányolása ezáltal eleve ki van zárva. (Helyeslések.) A bányajog tekintetében a törvény a folyékony bitumen kiaknázásának a jogát teljesen a meglévő bányajog keretébe illeszti be, tehát uj bányajogi szerkezetet neki nem ad, mindössze megszünteti a feleslegessé vált zártkutatmányi jogot az államra nézve, a melyre a monopóliumnál ugy sincs szükség, és a mely eddig másban is sok kellemetlenségre adott okot. Azonkivül a kőszénhez foghatólag a négy kettős bányaterület adományozását állapitja meg maximum gyanánt a javaslat, a mi 36 hektárnak, vagyis 63 holdnak felel meg, mint maximális bányaterület, a melyet valaki lefoglalhat. Hozzájárul még ehhez, t. ház, hogy a megjelölt bitumenen kivül a petróleumforrásoknál, valamint a kőszénbányaművelésnél előforduló földgázokat nem deklarálja a javaslat monopólium tárgyának, hanem az illető bányászok rendelkezésében hagyja meg. Végül a szerzett jogok tekintetében meglehetősen kiméletesen rendelkezik a törvény, amennyiben azok, a kik már korábban jogokat szereztek akár petróleumra, akár földgázokra, ezen jog élvezetének annyira birtokában maradnak, hogy káraikat fedezhessék, amennyiben pedig műveiket az állam átvenné, maga fedezi ezen károkat megváltás utján. A mi a jietróleunrmonopólium pénzügyi oldalát jelenti, t. ház, e részben igazán nem szolgálhatok adatokkal, miután ott, a hol csak 24.000 métermázsa petróleumot bányásznak, ott előre nem lehet tudni, hogy ennek milyen pénzügyi eredményei lesznek. Mindenesetre óhajtandó, hogy jelentékeny pénzügyi eredményeket érjen el vele az állam, miután ezzel az adóforrások tágitását vagy ujak nyitását lehet elkerülni. Miután azonban Magyarország körül, különösen G-alicziában és Romániában jelentékeny petróleum-bányászat folyik, remélhető, hogy mind a földgázból, mind a folyékony bitumenekből az államnak idővel, kellő beruházások után, megfelelő jövedelme is lesz, a mi mindenesetre óhajtani való. A mi már most a földgázokat illeti, ezekre nézve egy-két külön adatot kell előterjesztenem, ami körülbelül fogalmat fog adni arról, hogy milyen reményteljes állapotok vannak e részben Magyarországon és különösen az erdélyi vármegyékben. A földgázmonopólium, mint jeleztem, tisztán a gyújtható, illetve éghető földgázra vonatkozik és pedig erre csakis annyiban, a mennyiben petróleummal, szénnel összekapcsolódva nincs, vagyis külön telepekben fordul elő. Mert petróleumban abszorbeálva akkor nem monopolizáltatik, hanem természetesen az illető bányaművelés járuléka marad és igy szabadon használható. Magyarországon, ugy látszik, igen terjedelmes földgázterület van. Ilyen különösen a Mezőség, a hol. 60 kilométer hosszúságban egy jelentékeny rétegtörés következtében akibugyogó földgáz jelenségei már régen mutatkoztak. Ez azonban csak ujabban emelkedett nálunk nagyobb jelentőségre, a mikor a kissármási kútban igen nagy mennyiségű földgázra bukkant az állam. Itt t. i. az állam nem. is földgáz, hanem kálisók után kutatott 1908-ban. Ez alkalommal már 22 méterre földgáz mutatkozott, a mely folytonosan emelkedett, ugy hogy 100 méteren túl már 10 atmoszféra nyomással kaptak földgázt. De miután a cső nem földgázkutatásra volt berendezve, természetesen mélyebbre mentek és 301 méter mélységben oly erős nyomású gáz tűnt elő, hogy azontúl nem is lehetett tovább kutatni. Itt már 28—30 atmoszféra nyomással jelent meg a gáz, és pedig oly mennyiségben, hogy másodperczenként 10'5 köbméter, tehát egy nap alatt mintegy 912.000 köbméter földgáz jutott fölszinre, a mely egy évben mintegy 333 millió köbméter földgázt jelent. A gáz részben a fúrás tökéletlensége miatt, részben mert eddig a földgázkérdés törvényileg szabályozva nincs, egészen hasznavehetetlenül párolog el a levegőben. Ez a technikai kimutatások szerint annyi, mintha 120.000 lóerőnyi munka veszne folytonosan kárba azon a helyen, vagy mintha naponkint 60 waggon szenet égetnének el füstté, hasznavehetetlenül. Valószínűleg a földgázkincs a Mezőség többi részén is előfordul, azonban egyelőre e részben kutatások nem történtek, mert az országban mindenfelé a törvényes szabályozást várják. A mi földgázunk egyébiránt annyira tiszta, —• és ebben is különbözik az amerikaitól — hogy 99'25 0 / 0-a metángáz, t. i. CH 4 ós csak 0'75°/ 0-a nitrogénvegyület, s igy e tekintetben remélhető, hogy a legfinomabb iparokra is felhasználható lesz a mi földgázunk, a mit már kalóriájának erőssége is mutat. Ebben is előnyben vagyunk az amerikai fölött, mert a mig az amerikai legtisztább földgázok 6800 kalóriát adnak, addig a kissármási földgáz épen tisztaságánál fogva 7600 kalória hőséget képes produkálni, a mi mindenesetre jelentékeny különbség. Használhatósága tekintetében csak röviden említem, hogy Amerikábau, a mint méltóztatik tudni, igen nagyszabású művelése folyik a földgáznak. Több mint 20.000 földgázkút van működésben és egyes helyeken, pl. Pittsburgban, 6*
