Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-75
75. országos ülés 1911 érdekeikbe mélyen belevág, s inig nekünk gazdagodást, fellendülést jelent, addig őket megfosztja eddig is jogtalanul élvezett bő pénzforrásaiktól, ebből magyarázható meg, hogy Ausztria mindent elkövet arra, hogy az önálló jegybank felállítását ha kell — mint a múltban láttuk — még alkotmányunk letörésével is, megakadályozzák. (Ügy van ! Ugy van ! Taps a szélsőbaloldalon.) Nincs állam, a melynek ne lenne meg a maga önálló jegybankja, a hol az ő kincseit, aranyátezüstjét őrzi. Hát kérdem; miért kell ezt épen nekünk nélkülöznünk % Hiszen Magyarország az utolsó népszámlálás szerint 20 millió lakost számlál, gazdasági életünk virágzó, pénzrendszerünk évszázadokon keresztül tökéletesebb volt, mint a szomszéd áUamé, hát miért ne tudnók mi megvédeni a mi pénzünknek értékét jegybankunk által % Hiszen a t. kormány valóságos szegénységi bizonyítványt állit ki erről az országról az egész világ előtt. (Igaz! Vgy van I a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos: Más országban próbálnák meg ! Bosnyák Géza : Hisz önök szerint örülni kellene annak, hogy mi ennek a gazdag szomszédnak kegyelem-kenyerén élhetünk és a mink van, földünk, épületeink, gyáraink, az mind nem ér semmit és nem arra adnak hitelt, hanem Ausztria hitelképességére. Pedig a mindennapi élet tapasztalata egészen mást bizonyít. A pénz sohasem érzeleg, a pénz mindig megjelenik ott, a hol nyereségre van kilátása (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és bármily ellenszenv létezzék is az üzletfelek között, az sohasem fogja őket visszatartani attól, hogy odavigyék pénzüket, a hol azt jól befektetve találják. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebből folyólag nem ismerem el a t. túloldalnak azt az állítását, hogy abban az esetben, ha itt az önálló jegybank fel lenne állítva, az osztrák tőke tőlünk kivonulna ; mert ha az önálló magyar jegybank kellő előrelátással, kellő óvatossággal és keÚő érczfedezettel lesz felállítva, pénzünk ép oly biztonságban lesz akkor is idebenn, mint a milyen biztos ma is. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hogy most mindent elkövetnek arra, hogy az önálló jegybank felállítását megakadályozzák, ez legfényesebb bizonyítéka annak, hogy őket sokkal több érdekszál és — üzletileg szólva —- sokkal több nyereségre való kilátás fűz a közös bankhoz. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem akarok kitérni azokra a nagyhangú kijelentésekre, a melyeket a t. kormánypárt vezérférfiai és közkatonái a választási küzdelemben tettek, t. i. hogy a bankszabadalom lejártakor vagy felveszik a készfizetéseket, vagy pedig ha ez nekik nem sikerül, akkor mi sem tartja őket vissza attól, hogy feláüitsák az önálló jegybankot. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Azt várhatjuk !) Eitner Zsigmond: Nagyon sokat mondtak ezek programmjukban ! (Zaj jobbfelől.) KÉPYH. NAPLÓ. 1910 — 1915. III. KÖTET. január 13-án, pinteken. 465 Bosnyák Géza: Én ezeknek a nagyhangú kij elentéseknek őszinteségében, valódiságában soha egy perczig sem hittem. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mi sem!) Még élénk emlékezetemben él Thiers franczia államférfiunak mondása, a ki, midőn kérdezték tőle, mi a különbség az ellenzék és a kormánypárt között, azt válaszolta : az ellenzék magát hagyja kétfelé vágni elveiért, a kormánypárt pedig elveit vágja négyfelé. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ennek a mondásnak igazsága nagyon szépen beteljesedett a t. kormánypárton. Kozma Andor : És a koaliczión ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Mikosevits Kanut: Hagyja már beszélni! Kérem, ne zavarja ! (Nagy zaj és felkiáltások a, szélsőbaloldalon: Megjött Kanut! Az elnök ismételten csenget.) Bosnyák Géza: Mégis mindennek daczára ki kell térnem gróf Tisza István (Éljenzés a jobboldalon.) . . . Eitner Zsigmond: A tegnapi lakodalomról jöttek ? (Derültség a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Bosnyák Géza : . . . múlt évi márczius havában Szegeden mondott beszédére, a midőn, a bankközösség hasznáról szólva, azt fejtegette, hogy milyen szerencse, hogy mi Ausztriával közösségben élünk, mert Ausztria ipari állam, Magyarország földmivelő állam és hogy ez a kettő milyen szépen kisegíti egymást. Sümegi Vilmos : Különösen mi őket! Bosnyák Géza : ... És hogy ez így maradjon és meg ne változzék, ez a mi czélunk, ez a mi magasztos rendeltetésünk, a melyre az elkeseredés elszántságával kell törekednünk. Gróf Tisza István ezt mondotta mindenütt és ezt a gazdasági függést akarja ő állandóvá tenni. De az ilyen munkabeosztás két állam között jó eredményre nem vezethet, hogy t. i. az egyik állam ipari állam legyen, a másik gazdasági állam, mert a gazdasági állapot nem egyéb, mint az elmaradottságnak, a fejletlenségnek jele, (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) az ipari erősödés pedig, az iparnak magas fejletsége a kultúrának fokát mutatja. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Két állam tehát csak akkor foglalható észszerűen közösségbe, ha mind a két áUam gazdaságilag egyformán fejlődött. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tisza István t. képviselőtársam helyesnek tartja azt, hogy mi csak termeljünk nyerstermékeket, adjuk át Ausztriának, Ausztria azokat dolgozza fel és mi drága pénzen, mint iparczikkeket, vegyük ismét vissza. Ha az ember végignéz a világon, azt fogja látni, hogy a gyarmatok termelik a nyerstermékeket, az anyaország pedig feldolgozza azokat. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) India termeli a gyapjút, Anglia pedig készíti a posztót belőle. Az az állam, a mely nyersterményeit nem maga dolgozza fel, hanem feldolgozás végett átadja egy idegen államnak, az először elveszti a mellékterményeket és másrészről elveszti 59
