Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-75

75. országos ülés 1911 érdekeikbe mélyen belevág, s inig nekünk gazdago­dást, fellendülést jelent, addig őket megfosztja eddig is jogtalanul élvezett bő pénzforrásaiktól, ebből magyarázható meg, hogy Ausztria mindent elkövet arra, hogy az önálló jegybank felállítását ha kell — mint a múltban láttuk — még alkot­mányunk letörésével is, megakadályozzák. (Ügy van ! Ugy van ! Taps a szélsőbaloldalon.) Nincs állam, a melynek ne lenne meg a maga önálló jegybankja, a hol az ő kincseit, aranyát­ezüstjét őrzi. Hát kérdem; miért kell ezt épen nekünk nélkülöznünk % Hiszen Magyarország az utolsó népszámlálás szerint 20 millió lakost szám­lál, gazdasági életünk virágzó, pénzrendszerünk évszázadokon keresztül tökéletesebb volt, mint a szomszéd áUamé, hát miért ne tudnók mi meg­védeni a mi pénzünknek értékét jegybankunk által % Hiszen a t. kormány valóságos szegény­ségi bizonyítványt állit ki erről az országról az egész világ előtt. (Igaz! Vgy van I a szélsőbal­oldalon.) Sümegi Vilmos: Más országban próbálnák meg ! Bosnyák Géza : Hisz önök szerint örülni kel­lene annak, hogy mi ennek a gazdag szomszédnak kegyelem-kenyerén élhetünk és a mink van, föl­dünk, épületeink, gyáraink, az mind nem ér semmit és nem arra adnak hitelt, hanem Ausztria hitel­képességére. Pedig a mindennapi élet tapasztalata egészen mást bizonyít. A pénz sohasem érzeleg, a pénz mindig megjelenik ott, a hol nyereségre van kilátása (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és bármily ellenszenv létezzék is az üzletfelek között, az soha­sem fogja őket visszatartani attól, hogy odavigyék pénzüket, a hol azt jól befektetve találják. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebből folyólag nem ismerem el a t. túloldal­nak azt az állítását, hogy abban az esetben, ha itt az önálló jegybank fel lenne állítva, az osztrák tőke tőlünk kivonulna ; mert ha az önálló magyar jegy­bank kellő előrelátással, kellő óvatossággal és keÚő érczfedezettel lesz felállítva, pénzünk ép oly biz­tonságban lesz akkor is idebenn, mint a milyen biztos ma is. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) Hogy most mindent elkövetnek arra, hogy az önálló jegybank felállítását megakadályozzák, ez legfényesebb bizonyítéka annak, hogy őket sok­kal több érdekszál és — üzletileg szólva —- sokkal több nyereségre való kilátás fűz a közös bankhoz. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem akarok kitérni azokra a nagyhangú kije­lentésekre, a melyeket a t. kormánypárt vezér­férfiai és közkatonái a választási küzdelemben tet­tek, t. i. hogy a bankszabadalom lejártakor vagy felveszik a készfizetéseket, vagy pedig ha ez nekik nem sikerül, akkor mi sem tartja őket vissza attól, hogy feláüitsák az önálló jegybankot. (Zaj és fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Azt várhatjuk !) Eitner Zsigmond: Nagyon sokat mondtak ezek programmjukban ! (Zaj jobbfelől.) KÉPYH. NAPLÓ. 1910 — 1915. III. KÖTET. január 13-án, pinteken. 465 Bosnyák Géza: Én ezeknek a nagyhangú kij elentéseknek őszinteségében, valódiságában soha egy perczig sem hittem. (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon : Mi sem!) Még élénk emlékezetemben él Thiers franczia államférfiunak mondása, a ki, midőn kérdezték tőle, mi a különbség az ellenzék és a kormány­párt között, azt válaszolta : az ellenzék magát hagyja kétfelé vágni elveiért, a kormánypárt pedig elveit vágja négyfelé. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ennek a mondásnak igazsága nagyon szépen beteljesedett a t. kormánypárton. Kozma Andor : És a koaliczión ! (Zaj a szélső­baloldalon.) Mikosevits Kanut: Hagyja már beszélni! Kérem, ne zavarja ! (Nagy zaj és felkiáltások a, szélsőbaloldalon: Megjött Kanut! Az elnök ismé­telten csenget.) Bosnyák Géza: Mégis mindennek daczára ki kell térnem gróf Tisza István (Éljenzés a jobb­oldalon.) . . . Eitner Zsigmond: A tegnapi lakodalomról jöttek ? (Derültség a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Bosnyák Géza : . . . múlt évi márczius havában Szegeden mondott beszédére, a midőn, a bank­közösség hasznáról szólva, azt fejtegette, hogy milyen szerencse, hogy mi Ausztriával közösség­ben élünk, mert Ausztria ipari állam, Magyar­ország földmivelő állam és hogy ez a kettő milyen szépen kisegíti egymást. Sümegi Vilmos : Különösen mi őket! Bosnyák Géza : ... És hogy ez így maradjon és meg ne változzék, ez a mi czélunk, ez a mi magasztos rendeltetésünk, a melyre az elkeseredés elszántságával kell törekednünk. Gróf Tisza István ezt mondotta mindenütt és ezt a gazdasági függést akarja ő állandóvá tenni. De az ilyen munka­beosztás két állam között jó eredményre nem vezet­het, hogy t. i. az egyik állam ipari állam legyen, a másik gazdasági állam, mert a gazdasági állapot nem egyéb, mint az elmaradottságnak, a fejletlen­ségnek jele, (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) az ipari erősödés pedig, az iparnak magas fejlet­sége a kultúrának fokát mutatja. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Két állam tehát csak akkor foglalható észszerűen közösségbe, ha mind a két áUam gazdaságilag egyformán fejlődött. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tisza István t. képviselőtársam helyesnek tartja azt, hogy mi csak termeljünk nyerstermé­keket, adjuk át Ausztriának, Ausztria azokat dol­gozza fel és mi drága pénzen, mint iparczikkeket, vegyük ismét vissza. Ha az ember végignéz a vilá­gon, azt fogja látni, hogy a gyarmatok termelik a nyerstermékeket, az anyaország pedig fel­dolgozza azokat. (Igaz! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) India termeli a gyapjút, Anglia pedig készíti a posztót belőle. Az az állam, a mely nyerstermé­nyeit nem maga dolgozza fel, hanem feldolgozás végett átadja egy idegen államnak, az először elveszti a mellékterményeket és másrészről elveszti 59

Next

/
Thumbnails
Contents