Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-72

412 72. országos ülés 1911 behozatalra vonatkozó ezt a nézetét indokolja. Kérem a ozikknek változatlan elfogadását. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, hogy elfogadja-e a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban foglalt szerződés VIII. czikket az azzal kapcsolatos a) b) és c) tarifákkal együtt, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, ennélfogva a VIII. czikket és a kapcsolatos tarifákat elfogadottaknak jelentem ki. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A törvényjavaslat részletes tárgyalását folytatjuk. Következik a IX. czikk. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a IX. czikket), Elnök ". Nincs észrevétel ? A ház elfogadja a IX. czikket. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a X. czikket). Elnök: Nincs észrevétel % A czikk el van fogadva. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a XI. czikket). Elnök : A ház elfogadja a czikket. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a XII. czikket). Elnök : Nincs észrevétel 1 A XTI. czikk el van fogadva. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a XIII. czikket). Elnök: A ház elfogadja a czikket. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a XIV. czikket). Elnök ". A ház elfogadja a czikket. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a XV. czikket). Elnök: A ház elfogadja a czikket. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a XVI. czikket). Elnök : A ház elfogadja a czikket. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a XVII. czikket). Beszkid Antal jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház ! A vita során már voltam bátor rámutatni arra, hogy Magyarországnak állami különállása és nemzetközi szerződési individualitása ezen szerződésben biztosítva nincs. A XVII. czikk az, a mely e tekintetben a legfényesebb bizonyítékokat szolgáltatja, fHalljuk ! Bálijuk ! balfelöl.) Hozzáteszem, hogy a XVII. czikkel kapcsolatosan napirenden van a 81. oldalon a zárjegyzőkönyvnek a XVII. czikkhez szóló külön rendelkezése is, tehát mind a kettőre együtt reflektálok. január 10-én, kedden. Elnök: A zárójegyzőkönyvet rendszerint külön elhatározás alá bocsátja a ház. De ha méltóztatik a XVII. czikkel összefüggőnek tekinteni, akkor együtt is tárgyalhatjuk, (Helyeslés jobbfelől.) és akkor ennek a ozikknek elfogadásával a zárójegyzőkönyv is elintézettnek tekintetik. (Helyeslés.) Polónyi Géza: T. képviselőház ! Csak azért utalok a zárójegyzőkönyvre, mert a XVII. czikkre vonatkozólag itt megint előfordul äz »AusztriaMagyarország« kifejezés. Az ellen volt és van kifogásom, hogy ebben a szerződésben AusztriaMagyarország szerepel mint egyik szerződő fél, és Szerbia mint másik szerződő fél, a mi pedig egyenesen törvényeinkbe ütközik. A XVII. ozikknek gyakorlati alkalmazásából mindjárt méltóztatik meglátni, hogy ennek épen a jelen esetre vonatkozólag milyen nagy fontossága és hordereje van. A XVII. czikk t. i. ezt mondja (olvassa) : Ha Ausztria - Magyarország — tehát az egyik fél, Ausztria-Magyarország együtt, mint külön szerződő alany — és Szerbia közt nézeteltérés támad, azon esetre, ha az egyik szerződő fél kivánja. választott bíróság döntése alá bocsáttatik a kérdés. Már most, ha Ausztria-Magyarország, mint egyik szerződő fél. együttesen tekintetik a szerződésben kompacziszczens félnek, akkor a választott bírósági döntés csak az esetben provokálható, ha mind a két állani együttesen egyezik meg a kérdésben és kivánja a választott bírósági eljárást. Vagyis ez esetben Szerbiának önmagának meg van adva az a jog, hogy proponálhat választott bírósági eljárást, de Magyarországnak egyedül nincsen meg az a joga, hogy választott bírósági döntést provokálhasson, hanem csak akkor provokálhat ilyent, hogyha Ausztria és Magyarország együttesen egyeztek meg, mint egyik szerződő fél, a választott birósági eljárásban. Már most, t. képviselőház, ha méltóztatik a konkrét esetet figyelemmel kisérni, a mikor az élőállat behozatala és a husmennyiség kérdése közöttünk és Ausztria között a legnagyobb ütközőpont, a mikor t. i. Ausztriának a legnagyobb érdeke, hogy a hus és élőállat esetleg a szerződési mennyiségen túl is behozassék és mikor elkövetik, t. ház. azt, hogy Argentínából hoznak be húst, a magyar kormány tiltakozása daczára, akkor méltóztassék azt a pontot külön figyelemmel kisérni, mert a gyakorlati életben épen ezen kérdésnél merülhet fel a legközelebbi időben esetleg egy kontroverzia, hogy Magjfarország és a magyar kormány kifogásolni fogja ezt és az osztrák kormány nem lesz kapható arra, hogy e kérdésben választott birósági eljárást provokáljon. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) és Magyarországnak egész joga problematikussá és egyszerűen lehetetlenné válik. Már most, t. képviselőház, ez a kérdés gyakorlati jelentősége az adott esetben; de, méltóztassék megengedni, hiszen, hogyha a t. képviselőház előtt alkalmas területet találnék arra, hogy ezeket a kérdéseket a nemzet érdeke szempontja ' ból behatóbban fejtegethessem, megtenném azt,