Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-72
72. országos ülés 1911 de most nem teszem, (Halljuk ! Halljuk !) hanem méltóztassék megengedni azt a megjegyzésemet, hogy ezen szövegnél egy eg}^szerű »vagy<< szónak a közbeszurásával ez a? egész kérdés rendezhető volna. Ha t, i. nem mondanók, hogy Ausztria »és« Magyarország, hanem Ausztria »vagy<< Magyarország és Szerbia között nézeteltérés támad, az esetben a választott bírósági eljárásnak van helj r e. De ezen »vagy« szónak a közbeszúrása nélkül egész nemzetközi individualitásunk elvész, és beleolvad egy birodalmi egység képviseletének az eszméjébe, a mi törvényeinkkel homlokegyenest ellenkezik. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloläalon.) Van azonban ennél a czikkelynél egy másik tiszteletteljes kérdésem és kérelmem. Azt mondja ez a szerződés, hogy minden vitás ügyre nézve választott bíróság alakittatik meg és mindegyik szerződő fél — jól tessék figyelni — a saját alattvalói közül két alkalmas személyt rendel ki választott bíróul és ezek egyetértően elnököt választanak. Már most, t. ház és mélyen t. kereskedelemügyi minister ur, ha ez a választott bíróság meglesz alakítva, hat választott biró lesz-e, vagy négy ? Mert. ha igaza van a mélyen t. kereskedelemügyi minister urnak abban, a mit velem szemben vitatott, hogy itt három szerződő fél van, és hogy Magyarország egyedül szerződő állam, akkor mindegyik fél két választott birót rendelhet, és akkor hat választott birónak kellene lenni. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez csak egészen világos dolog. Ha pedig itt csak négy választott biró lesz, vagyis, ha Ausztria-Magyarország együttesen kettőt választhat, és Szerbia is kettőt, akkor Magyarországgal szemben, ugyebár Szerbiának, a választott bíróság személyeinek megválasztásában is, nagyobb jog van biztosítva, mint Magyarországnak. Mert ez esetben Magyarország csak egy választott birót választhat, mert csak kettőt választhat együttesen Ausztria és Magyarország. Szerbia pedig, épen az olyan kérdésekben, a melyeket velünk szemben felvethet, egymaga szintén két választott birót választhat. Hát, t. képviselőház, ez a gyakorlati jelentősége a dolognak és kereskedelmi szerződéseket ily fontos nemzeti érdekek szempontjából, igy megkötni nézetem szerint nem szabad és nem helyes. (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Nem hiszem, t. képviselőház, hogy ez szónyargalás volna. Tessék ezt gyakorlati szempontból megnézni, hogy ugy van-e, a mint én mondom. Mert ha a t. kereskedelemügyi minister ur ugy fog engem felvilágositani, hogy ez azt jelenti, hogy itt hat választott biró lesz, vagyis, hogy minden szerződő fél, tehát Magyarország is, Ausztria is, Szerbia is kettőt fog választani, akkor értelmezés szempontjából elfogadhatnám a t. kereskedelemügyi minister ur védekezését. De akkor is helytelen a dolog, mert a köztünk és Szerbia közötti kérdéseknél lehetetlennek, közjogunkkal ellenkezőnek tartom, hogy osztrák választott birák döntsenek Magyarország és Szerbia január 10-én, kedden. 413 közötti vitás kérdésekben. Teljesen helytelen rendezés lenne, hogy ha a nemzetet kétségtelenül megillető jog alapján vitás kérdés támad köztünk és Szerbia között, akkor a mi jogaink felett osztrák választott birák döntsenek. Ez feladása lenne nemzeti jogainknak és negácziója szerződési képességünknek. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloläalon.) Ez egészen világos dolog. Ennek a választott bírósági kikötésnek, ha a nemzet állami jogát respektálni akarjuk, csalt ugy lehet értelme, hogyha Magyarország és Szerbia között merül fel valamely érdekösszeütközés, akkor Magyarország válaszsza meg a maga két választott bíráját, Szerbia szintén a maga két választott bíráját és válaszszanak elnököt közösen. Minden ellenkező intézkedés, különösen az a stipuláczió, a mely Ausztriát és Magyarországot egy kalap alá veszi és egy szerződő félnek tekinti, nem egyéb, mint negligálása állami jogunknak, közjogunknak és megalázása a külföld előtt a magyar nemzeti önállóságnak. (Taps a szélsőbaloldalon.) Azért én ezen okok alapján soha nem járulhatok hozzá ezen szerződéshez és tisztelettel kérem a mélyen tisztelt többséget, hogy ha már most nem akarnak ezen segíteni, a jövőben méltóztassanak a most elmondottakat figyelembe venni. A meunjáben nem helyes az én álláspontom, méltóztassék azt megczáfolni. Magyarország individualitását a külfölddel szemben nem tudjuk elég óvatosan megóvni. És mivel nekünk az Ausztriával 1908-ban megkötött egyezmény 3, czikkében kétségtelenül biztosítva van a jogunk, hogy mint külön álló állani szerződjünk, csak a külügyminister közös kép viselet ében ; ilyen rendezéseket a jövőben ne méltóztassék támogatni, mert azt önökről is szívesen feltételezem, hogy velünk együtt nemzetünk önállóságát és a külföld előtt való individualitását meg akarják védelmezni. Kötelességemnek tartottam ezt a képviselőház szives figyelmébe ajánlani és kérem a minister urat, szíveskedjék engem felvilágositani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan valaki a czikkhez hozzászólni ? (Nem!) Ha szóim senki sem kivan, a vitát bezárom. Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: T. képviselőház ! En nagyon sajnálom, hogy az előttem szóló t. képviselő úrral szemben mindig azon kell kezdenem, hogy téteket rektifikáljak. (Halljuk !) Ő a beszédében szórói-szóra ezt mondta — a gyorsíróktól kértem el — (olvassa) : »mert ha igaza van a t. kereskedelemügyi minister urnak abban, a mit velem szemben vitatott, hogy három szerződő fél van és Magyarország szerződő állam« és igy tovább. Hát én tegnap szórói-szóra — szintén a gyorsírói jegyzetekből idézem — ezt mondottam :: »mert itt először is nincs három szerződő fék. (Derültség jobb felől.) Polónyi Géza : Hisz akkor annál rosszabb ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister (tovább olvasva) : »Itt csak két szerződő fél van : az egyik, a mennyiben Magyarországot illeti,
