Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-65

240 65. országos ülés 1910 deczember 21-én, szerdán. Ivánka Imre: A megyének igen! de nem a kormánynak. {Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak, különben a közbeszóló képviselő urakat névsze­rint rendre fogom utasítani. Ivánka Imre : Ez a leküldött politikai ágens . .. (Élénk felkiáltások a jobboldalon : Rendre! Rendre! Folyton tartó nagy zaj .) Elnök : Nem hallottam, személyt érintett a képviselő ur t Ivánka Imre: Nem, általában mondottam! (Nagy zaj.) A hol ez a politikai ügyvivő mindenféle esz­közzel és módon, a melyeket mindannyian jól ismerünk, egy úgynevezett megyei többséget csinál magának és annak a segélyével beválasztja a megyei hivatalokba az ő kreatúráit, a kik az ő hivei és ha véletlenül nem találkozik egy megye, mint Maros-Torda, a hol az emberekben van hát­gerincz és akarat, akkor az az egész megyei köz­igazgatás nem egyéb, mint egy parancs szerint dolgozó instrumentuma annak a politikai ügy­vivő urnak. Az a főszolgabíró tudja, hogy az a megyei többség, a mi tulaj donkép en egyszóval annyit jelent, hogy főispáni akarat, a jövő tiszt­ujitásnál csak akkor választja meg, ha feltétlen engedelmeskedik a főispán minden j)arancsának, tudja azt, hogy nemcsak a régi állását nem tart­hatja meg. de előmenetére sincsen semmiféle reménye. Ha ezt nem teszi, akkor baj van, ezt tudja ugy a főjegyző, mint az alispán. Ugyanigy megy ez a községekben is. Egy hang (balfelől) : ökörmező ! Ivánka Imre: PaTdon, de a közbeszólásra meg kell jegyeznem, hogy mint közigazgatási tiszt­viselő példás tisztviselőnek tartottam a t. kép­viselőtársamat és őt nem hagyom bántani. Egy hang (jóbbfelől): Nagyon meg vagyok hatva. Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat egyrészt, hogy párbeszédeket ne méltóztassanak folytatni, másrészt kérem az interpelláló képviselő urat, hogy mivel konkrét esetről szóló interpellá­cziót jelentett be, szíveskedjék hosszú bevezető fejtegetései után most már az interpelláczió tár­gyára áttérni. Ivánka Imre: Tekintettel, hogy rá vagyok kényszerítve arra, hogy a fogarasi dolgokkal fog­lalkozzam, már most fejtegetéseimben országszerte helyett ezt a szót fogom használni, hogy Fogaras. Fogarasba leküldték egy főispánt, a ki ugy dresz­szirozta az embereit, hogy a községekben kötele­sek voltak az ő embereit behozni, a mi községi törvényünk azon szakasza alapján, hogy három egyént kell kijelölni és ezek közül kell választani. Nagyon helytelen ez a törvény, mert vagy kineve­zési jogot adjanak a főszolgabírónak, vagy adjanak szabad választást és ne kompromittálják a községi autonómiát, mert az, hogy azok közül köteles . választani a publikum, a kiket a főszolgabíró akar, csak paródiája az autonómiának. Egy hang (jóbbfelől) : Hát a nemzetiségi vi­dékek ? (Zaj.) Ivánka Imre: A t. közbeszólónak erre a figyelmeztetésére, még ha esetleg meg leszek is intve a mélyen t. elnök úrtól, válaszolnom kell, hogy a nemzetiségekkel szemben talán ugy látszik az első pillanatra, hogy ez helyes, azonban szerin­tem — és ez beszédemnek tulaj donképeni konklú­ziója — még ott sem helyes. Gyenge állam az, a mely auktoritását, állami létének alapját csak törvénytelenséggel tudja védeni. (Felkiáltások jobb­felöl : Hisz törvény ! Miért nem változtatták rajta ? Elnök csenget.) Ivánka Imre : Hogy ma ez a törvény, tudjuk jól, nemcsak erre a specziális esetre vonatkozólag. Visszatérve azonban a dolgokra, Fogarasban mindenütt az volt az intenczió, hogy a kormány embereit besegítsék a bírói állásokba, mert akkor azután az a lánczszem, a mely megindul a budavári ministerelnöki palotától, le az utolsó községig, teljes. Mindenkinek, a ki kormánypárti, előmenetelt lehet adni, azt lehet támogatni, a ki azonban ellen­zéki, ki lehet zárni, el lehet nyomni. (Ugy van I a baloldalon.) Egy hang (jóbbfelől): Ez fáj neki! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ivánka Imre: Az ilyen esetekből azután következik az, hogy ott a helyi hangulatot elva­dítják, azokat a nemzetiségi békés polgárokat tel­jesen a nemzetiségi agitátorok kezébe hajtják, a kik ezt gyümölcsöztetik és kiaknázzák ; a külföld előtt pedig kompromittálva leszünk, mert faktu­mokra hivatkoznak, hogy itt és itt, ennyi és ennyi polgárt lőttek agyon, mert nemzetiségiek voltak. Pedig épen itt van a nagy tévedés a nemzetiségi párt részéről, az u. n. rossz akarat. Mert nem azért lőtték agyon azt az embert, mert román, hanem azért, mert szerencsétlenségére magyar állampolgár, a ki olyan országban él, a hol igy közigazgatnak. Mert nemcsak Fogarasban van ez igy, de bármely megyéjében az országnak, kivételével azoknak a megyéknek, a hol erélyes alispán találkozik, a ki nemet mond ezeknek a dolgoknak. De hány erélyes alispán van ? Bornemissza Lajos: Ne sértegesse itt azt, a ki nem tud védekezni ! (Zaj jobb felől.) Ivánka Imre." Ennek következménye azután az, hogy a nemzetiségiek ezt ép ugy ki fogják használni, mint minden más eddigi esetet, annak hangoztatására, hogy ez magyar brutalitás. De viszont részünkről, a magyar társadalom részéről is van hiba minden ilyen esetnél, niert hogyha ilyen eset előfordul a nemzetiségi megyében, el­felejtik, hogy a mi abban a megyében megtör­ténik ma, megtörténhetik holnap a magyar me­gyében és hogy. a legjellegzetesebb, legkitűnőbb alkotmánytipró főispánok iskoláikat mindig nem­zetiségi megyékben kezdik; elfelejtik azt, hogy ott tanulják meg azon szerepeket, a melyekkel azután egész magyar megyéket tudnak elkeseríteni és elnyomni. (Ugy van! balfelől.)

Next

/
Thumbnails
Contents