Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-64

190 6í. országos ülés Í910 deczember 20-án, kedden. sekre vonatkozó törvényes rendelkezések hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat (írom. 150, 163) tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével napirendre kitűzni. Elnök: A pénzügyi bizottság bemutatott jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és az osztályok melló'zésével napirendre kitüzetni. Rakovszky Iván, a kérvényi bizottság előadója, kivan előterjesztést tenni. Rakovszky Iván: T. ház! Van szerencsém bemutatni a kérvényi bizottság elé utalt kérvények harmadik és négy edik sorjegyzékét. (írom. 16 7,168). Kérem, méltóztassék a sor jegyzékeket kinyomatni, szétosztásukról gondoskodni, és méltóztassék az azokban foglalt kérvényeket tárgyalásra kitűzni. Elnök : A sorjegyzékek ki fognak nyomatni, a ház tagjai között szét fognak osztatni, és napirendre tűzésükről annak idején fog a t. ház gondoskodni. Következik napirend szerint a Szerbiával 1910. évi Julius hó 14/27. kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom.133,151) folytatólagos, általános tárgyalása, Lovászy Márton jegyző: JSTovák János! Nóvák János: Mélyen t. ház! Mielőtt az előttünk fekvő szerbiai kereskedelmi törvényjavaslathoz hozzászólanék, engedje meg a t. ház, hogy néhány előzetes észrevételt tegyek. Azt hiszem, hogy a társadalmi, valamint a kulturális életben, minden család, és ugy az állam is, abból él, a mije van. (Zaj. Mnölc csenget) Magyarországon a közgazdaság képezi az államnak feladatát, és hiába akarjuk azt letagadni, semmi esetre sem lehet tagadni, sem számadatokkal, sem a gyakorlattal, (Zaj. Elnök csenget.) nem lehet tagadni, hogy Magyarország ne volna mezőgazdasági állam. Mit látunk a külföldi államokban ? A mely államokban az ipar képezi az állam rendületlen alapját és a megélhetés módját, azok az államok rparkodnak az iparnak minden téren érvényt szerezni, és iparkodnak azt hathatósan elősegiteni. Ezek az államok a miénknél fejlettebb viszonyoknak örvendenek, és ezt kizárólag annak köszönhetik, hogy létük alapját iparkodnak megerősíteni, mig sajnos, Magyarországon nem ezt tapasztaljuk, nem tapasztaljuk pedig azért, mert a mezőgazdaság képezi Magyarországon az állami lét jogosultságát, ez a legfontosabb, legideálisabb alapja, és épen ez részesittetik a legmostohább bánásmódban. (Ugy van! a szäsőbáloldalon.) Mi e téren nem mint agráriusok beszélünk, hanem a közjogi érvényesség védelmezésére emeljük fel szavunkat. Mit látunk a múlt évtizedben leszárnyalt időben a statisztikai adatokban? Azt találjuk, hogy Magyaroiszág az ipari terményeknek érvényt akarva szerezni a legmesszebbmenő áldozatokat hozta, ugy hogy az állam által ölelgetett, dédelgetett ipar részére meghozta az adókedvezményeket, az állami segélyeket, a mik Magyarországnak egyik főkiadását képezik. Azt látjuk, hogy az utóbbi időben is az ipar a horribilis összegeket, a melyeket ráfordítottak, nem hogy iparkodnék visszatéríteni, de minden alkalommal és minden időben arra törekszik, hogy egy-egy rést üssön a mezőgazdasági életen. Mélyen t. ház ! Mit találunk az iparnál ? A helyett, hogy Magyarországnak társadalmi életében való jogosultságát elfoglalta volna, hogy velünk egyöntetűen, tárgyilagosan járna el, ezt nem teszi. Azt tapasztaljuk, hogy a mikor rparunkat meghonosítottuk, a nagy áldozatokat erre nézve meghoztuk, akkor kartellbe léptek. Mi a kartell, mélyen t. ház? Az, hogy érvényesíthesse az rpar az ő poziczióját, hogy legyenek neki megszabott árai és az idő viszontagsága azonkívül a világnak eseményei ne juttathassák őt azon kényszerhelyzetbe, hogy az áruját olcsóbban legyen kénytelen odaadni, mint a mennyibe neki van és a mint a nyereséget kiszámította. Megtaláljuk a kartellt a vasgyáraknál, a czukorgyáraknál, mindenféle gyárnál, sőt a mi a közéletnek megélhetési viszonyait érinti,^ sajnos, még a malmoknál is beállt a kartell. És mit találunk itt, mélyen t. ház ? Azt, a mire előbb is rámutattam, hogy a mezőgazdaság nincs részesítve kellő megvédelmezésben, mert mikor a gyárak, malmok kartellt kötöttek, akkor az igen t. kormányok nem emelték fel a szavukat és nem tettek le ide a ház asztalára egy törvényjavaslatot, mely a kartelleket megszüntette volna. Meg kellett tehát győződnünk arról, a mit a tények bizonyítanak, hogy Magyarországon egyoldalú politikát folytatunk, még pedig olyan politikát, mely a kereskedelemnek és iparnak kedvez, a mezőgazdasági életen pedig csorbát üt. Ha azt akarjuk, hogy a külföldi államokkal legalább, ha nem is lépést tarthassunk, de bizonyos megközelítő erőt fejthessünk ki, akkor igenis nekünk azon kell gondoskodnunk, hogy Magyarországnak társadalmi életében a súrlódásokat megszüntessük és lehetőleg olyan törvényeket alkossunk, melyek hivatva vannak ezen súrlódások megszüntetésére és

r eltüntetésére. (Helyeslés balfelöl.) T. ház! Én elismerem azt, hogy nemzetünknek az életfentartása érdekében szükséges, hogy Magyarországon a hus. olcsóbbá tétessék. Am akkor tessék a másik téren is a haladásnak ezt a tényét bebizonyítani, hogy a gyárak is, valamint az ipar és kereskedelem hozzájáruljon ezen olcsóbb megélhetésnek feltételeihez. Mert mit találunk? Nincs itt a szerbiai kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatban egy szó sem említve arról, hogy ezek a mezőgazdák, kik ki voltak szolgáltatva valamikor az olcsó eladásnak, majdnem a tönkremenésnek, nehogy most is újból ki legyenek ennek szolgáltatva, lényeges intézkedéseket kérnek, hogyha