Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-63

180 63. országos ülés 1910 hiszem, annál könnyebben fogja ezt is itt a ház előtt tehetni. Harmadszor határozott nyilatkozatot várok az igen tisztelt földmivelésügyi minister úrtól a tengerentúli husbehozatalra nézve. Förster Aurél: Egy darabot se ! Gr. Károlyi Mihály: E kérdést ma még homály boritja. Sok mindent hallottunk erről, de még pozitív nyilatkozat illetékes helyről itt e ház­ban nem történt. A pénzügyi bizottságban történt, de ez nem elegendő. Nekünk itt kell meghallanunk, hogy az a kontroveizia, a melyről a lapok meg­emlékeztek, az a nézeteltérés a magyar és osztrák ministerek között valójában miben áll. Még abban az esetben is megszavazom a tör­vényjavaslatot, ha e kérdésre azt a választ kapom, a melyet várok, a melyre előre el vagyok készülve : hogy a minister ur igenis, beleegyezett azon 2000 tonna argentínai hus behozatalába; hanem azt kérem, és azt az összes agráriusok nevében köve­telem is, hogy itt álljunk meg, (Igaz ! Ugy van ! balfdől.) és hogy nagyobb behozatalról ne legyen többé szó. Ezt is sajnáljuk; erről is azt tartjuk, hogy felesleges volt, (Ügy van! balfelől.) ezzel segíteni nem lehetett a husdrágaságon, a mező­gazdaságra nézve pedig mégis csak káros hatással bir nem maga ez a mennyiség, nem maga ez a 2000 tonna, de az az izgatottság, a melyet az összes magyarországi állattenyésztőkben ez a körülmény keltett. (Ugy van ! balfdől.) A magyarországi állat­tenyésztők, a midőn mindezeket a hireket hallot­ták, nem tudták, a magyar ministeriumnak van-e igaza, (Igaz ! Ugy van ! balfdől.) vagy az osztrák minister urnak, vagy az osztrák parlamentnek, a mely nem elégedett meg sem a 2000 sem a 10.000 tonnával, mert ő azt kérte és meg is szavazta, hogy annyi hus jöjjön át, eresztessék be Argentíná­ból, a mennyire csak szüksége lehet az. osztrák konzumensnek. Ez természetesen nyugtalanságot keltett a magyar mezőgazdaságban és ezért köte­lessége az igen t. minister urnak ez iránt meg­nyugtató választ adni. T. ház ! Ha mi megszavaztuk annak idején a román szerződést és ha megszavazzuk ma a szerb kereskedelmi szerződést, azt magasabb szem­pontokból tettük és teszszük. (Helyeslés balfdől.) De azt igenis le kívánom szegezni, hogy a magyar mezőgazdák ezzel áldozatot hoznak (Ugy van! a baloldalon.) és ezen.áldozattal szemben azt kér­jük az igen t. kormánytól, hogy rekompenzáczió­képen minden erejével azon. legyen, hogy állat­tenyésztésünket felvirágoztassa. (Élénk hdyeslés a baloldalon.) A husdrágaság apasztását elsősorbán az állat­tenyésztés és általában a termelés fokozása és az árusítás helyes szervezése által fogjuk elérhetni. (Hdyeslés a baloldalon.) Ezért szükségesnek talál­juk azt, hogy az 1894 : XII. t.-czikk intézkedései, a melyek a községeknek tenyészállatokkal való ellátásáról szólnak, tényleg betartassanak. (Hdyes­lés a baloldalon.) Sajnos, az 1911. évi költségvetési előirányzatban ilyen szándékokat nem látok; nem látom ebben a költségvetésben, azt, hogy az deczember 19-én, hétfőn. igen t. minister ur olyan mérvben akarja támogatni a magyar mezőgazdaságot, a mely azt méltán meg­illeti. (Hdyeslés a baloldalon.) Hiszen tavaszszal egy házhatározat hozatott, a melyet Mezőssy Béla t. képviselőtársam volt szives a ház elé terjeszteni. E javaslát, a mely egy­hangúlag elfogadtatott, odairányult. . . (Halljuk ! Halljuk 1 Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Károlyi Mihály: ...hogy megszüntet­tessék azon disparitás, a mely az által állott elő, hogy az osztrák agráriusok az Ermächtigungs­gesetz fejében 6 millió koronányi szubvencziót kaptak az állattenyésztés és a földmivelés részére. Ezzel szemben azt kértük, hogy a mi áüattenyész­tésünk is karoltassék fel, hogy az is szubven­czionáltassék és hogy azon disparitás, a mely ezen hat milliónyi évi szubvenczió által keletke­zett, lehetőleg szűnjék meg. Ezzel széniben az 1911. évi költségvetésben azt látjuk, hogy igaz ugyan, hogy egy millió korona vau felvéve álta­lában az állattenyésztés segélyezésére, de ez az egy millió nem tényleges segély, ez csak egy át­meneti tétel, egy kölcsön, (Halljuk! Halljuk!) a melynek legnagyobb része vissza fog térülni. Ez az átmeneti tétel, ez a kölcsön természetesen igen jó, hogy megvan, de ez nem aequivalense annak a 6 milliónak, illetőleg 54 milliónak, a melyet az osztrák állattenyésztés kaj>. Mi legalább semmiesetre se fogjuk ezt annak tekinthetni, s igen kérjük az igen t. ministeriumtól ós a t. túl­oldaltól, hasson oda velünk együtt, hogy a jövő évi költségvetésbe ennél sokkal nagyobb tétel állittassék be. (Élénk helyeslés balfelől.) A husdrágaság megszüntetésére igen sok praktikus mód van, melyet itt az országban lehet felkarolni anélkül, hogy le kelljen törni a vámokat, anélkül, hogy egész közgazdasági bázisunkat azért felforgassuk, mert ideiglenesen a húsban drágulás állott be. Praktikus eszköz volna ez ellen elsősorban husnagyvágók felállítása, kz államnak az a fel­adata, hogy húsvágókat állítson fel az áüam, a város és a termelők bevonásával; azok nemcsak a mezőgazdaságra fognak jótékonyan hatni, nem­csak a húsárakat fogják 25%-kal leszállítani, de az iparra nézve is nagy fellendülést fognak eszkö­zölni. Hogyha ugyanis busnagyvágókat létesítünk és ha megengedjük, hogy az összes állati mellék­terményeket feldolgozzák, akkor a húsárakat 25%-kal leszünk képesek leszállítani. Akkor mindaz a hus, a mely Bécsbe és Ausztriába élő állapotban megy, itt lesz leölve és itt lesz feldolgozva. (Élénk helyeslés balfelől.) A sorsnak különös játéka, hogy épen ma be­szélünk husdrágaságról; épen ezekben a napok­ban állott elő a husdrágasági vita, a midőn az árak visszamenőben vannak. {Halljuk I Halljuk. 1 bal­felől.) A marha ára mintegy három hét óta 15— 20%-kal esik és különös jelenség, hogy a hus ára' mégsem esik. Baross János: Furcsa! Miért van ez így?

Next

/
Thumbnails
Contents