Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-61
61. országos ülés 1910 deczember 16-án, pénteken. 115 ben, végül tekintettel arra, hogy a törvény csak most fog életbelépni: én hozzájárulok ahhoz, hogy ezek a terminusok egy félévvel meghosszabbíttassanak, vagyis, hogy a fehér foszforral való gyártás tilalma 1912. Julius l-e helyett 1913. január 1-én lépjen életbe, az árusításra vonatkozó határozat érvénybe lépte pedig szintén egy félévvel tolassék ki. Utoljára is nem állhatunk azon állásponton, hogy valamennyi gyufagyáros eo ipso gyilkos, a kinek nincs más szándéka, mint a munkásokat tönkretenni. Hiszen ezek is tisztességes üzletemberek, a kik mindent elkövetnek munkásaik védelmére. Az ipari szempontot sem szabad figyelmen kivül hagynunk. Ismétlem tehát, nagyon méltányos dolog, hogy elegendő időt adjunk a gyufagyárosoknak arra, hogy a maguk gyártási metódusát átalakítsák. Azért kérem, méltóztassék Hegedüs Lóránt t. képviselőtársam indítványát elfogadni. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Kivan valaki szólni 1 (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A 8. §-sal szemben Hegedüs Lóránt képviselő ur módosítást nyújtott be a határidőre nézve. Az első kérdés az, elfogadja-e a t. ház a 8. §-t változatlanul a törvényjavaslat eredeti szövegezésében, szemben Hegedüs Lóránt képviselő ur módosításával % (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik változatlanul kívánják a szöveget elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kivannak ellenpróbát 1 (Nem ! Azt hiszem tehát, kimondhatom, hogy a ház többsége, a 8. §-t Hegedüs Lóránt képviselő ur módosításával fogadta el. A törvényjavaslat részleteiben is le lévén tárgyalva, annak harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Egyszersmind kijelentem, hogy ezzel a Magyarországi Gyufagyárosok Egyesületének e törvényjavaslatra vonatkozó kérvénye is elintézést nyert. Következik a napirend értelmében a királyi bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyministeriumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899: XLVIII. t.-cz. hatályának további meghosszabbításáról az igazságügyminister törvényjavaslatának (írom. 153, 161) tárgyalása, az igazságügyi bizottság jelentése kapcsán. Az első szó az előadó urat illeti. Várady Zsigmond előadó : T. ház ! (Ha íjuk I) A 153. sz. törvényjavaslat az 1899. évi XLVIII. t.-cz.-nek hatályát további öt esztendőre, azaz 1915 deczember 31-ig meghosszabbítja. Eredetileg az 1886. évi XXVIII. t.-cz. adott felhatalmazást a ministeriumnak arra, hogy egyes bírósági és ügyészségi alkalmazottakat az igazságügyi ministeriumba bevonhasson és ott részint adminisztratív teendők ellátására, részint pedig jogügyi munkák végzésére, törvények előkészítésére igénybe vehessen. Ennek a törvénynek a hatályát öt évről öt évre a törvényhozás meghosszabbította. Az utolsó ilyen természetű törvény a folyó év végén lejár, ennélfogva szükséges, hogy a t. ház e tekintetben intézkedjék. Az igazságügyministerium és az igazságügyi bizottság kéri a törvénynek és a jelen állapotnak meghosszabbítását, mert ugyanazok az indokok, a melyek eddig fennállottak és a melyek ezen intézmény rendszeresítésére vezettek, ma is fennforognak. Nevezetesen ma is czélszerü bevonni adminisztratív közegeket, a kik az igazságügyministeriumba a gyakorlati élet terén szerzett ismereteiket magukkal hozván, azokat ott értékesíthetik, továbbá a birói és ügyészi kar jelesebbjeit a törvények előkészítésénél veszik igénybe. Ez állapot fentartása is indokolt, mert az igazságügyministeriumban most is több igen fontos törvényjavaslat, igy az uj polgári perrendtartás életbeléptetéséről, ugy a végrehajtási, csőd-, bánya-, váltó- és kereskedelmi jog reformját czélzó törvényjavaslatok vannak munkában és előkészületben. T. ház ! Indokoltnak látszik ezeknél fogva a kért felhatalmazás megadása és az igazságügyi bizottság annál is inkább kéri ezt, mert nem lehetetlen, hogy az uj perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatban előforduló személyzeti változások rendén a ministerium ennek az állapotnak végleges rendezését már öt éven belül amúgy is javaslatba fogja hozni. Ezek alapján ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés jobbról.) Elnök : Kivan valaki általánosságban szólni 1 Szász Károly jegyző: Nagy Emil! Nagy Emil: T. képviselőház ! Ez a törvényjavaslat, a mely jelenleg a képviselőház előtt van, voltaképen tipikus katedrái példája annak, hogy a gyakorlati életben mennyire másként történik sok mindenféle dolog, mint a hogy azt annak idején maga a képviselőház czélozta. Ugy tünteti fel ezen intézményt az igen t. előadó ur, mintha ez egészen rendjén lenne, mintha ez nagyon jó lenne igy, mintha csak meghosszabbítani kellene egy áldásos állapotot jövendő öt esztendőre, vagy mint ő mondja, a perrendtartással kapcsolatos személyzeti változások elintézéséig. Hát én a mélyen t. előadó úrral nem vagyok e tekintetben egy nézeten. Ez természetesen nem azt jelenti, mintha azt hinném, hogy az igen t. kormány ezen hirtelen változtatni tud, mintha én nem fogadnám el a javaslatot. De mégis lehetetlen, hogy épen az előadó ur beszéde után ezen kérdéseket megjegyzés nélkül eresszük át a képviselőház tanácskozásain. (Halljuk!) Ezen intézménynek az alapja, a csirája benne volt az 1886 : XXVIII. t.-czikkhen. Ez a törvény igen szépen megmondja azt, hogy az igazságügyministeriumban a rendes közigazgatás körén kivül eső teendők végzésére gyakorlati bírákat hívjanak be, de megmondja ez a törvény, hogy üyen behívott biró csak három legyen. Mutatja ez, hogy ezt a rendszert a törvényhozás egyáltalán nem szándékolta azon a módon, a mint az később fejlődött. Igaz ugyan, hogy az 1899 : XLVIII. 15*
