Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-61

114 61. országos ülés 1910 c Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister • Nem értem. Justh Gyula: Szavazás közben nem lehet beszélni. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Már megtörtént a szavazás! Utasítást nem fogadunk el I Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez a házszabály !) Elnök: Csendet kérek. Giesswein képviselő ur határozati javaslata a ma kiosztott röpiven ki van nyomtatva és azonkívül fel is olvastatott. A ház többsége felállással jelezte, hogy azt elfogadja, ennélfogva én kénytelen vagyok azt határozatképen kimondani. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Következik a második határozati javaslat, a melyet Ábrahám Dezső képviselő ur és társai nyújtottak be. Szász Károly jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a most felolvasott határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a határozati javaslatot nem fogadja el. Most következik a részletes tárgyalás, első sorban a czim. Szász Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Giesswein Sándor ! Giesswein Sándor: T. ház ! Most már elállók a szótól, miután határozati javaslatom elfogadtatott, Elnök : Ha nincs észrevétel, kijelentem, hogy a czim elfogadtatik. : Következik az 1. §. Szász Károly jegyző (olvassa az 1-—7. %-okat ; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 8. §-íJ Elnök : Hegedüs Lóránt képviselő ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt: T. képviselőház ! A törvényjavaslat 8. §-ához, a mely a tilalmi határidőket állapítja meg, volna egy tiszteletteljes észrevételem, illetőleg egy szerény módosításom. Ha a t. ház azt akarja, hogy ezen humanisztikus törvényjavaslat ne csak papiroson maradjon, hanem tényleg életbe is lépjen és sikerüljön a kérésnek teljes megoldása, ennek az a leghelyesebb és legegyszerűbb módja, ha a gyárak átalakulnak arra, hogy tényleg foszformentes gyufát gyárthassanak. Ha azonban erre nekik módot nem adunk, vagy az következik be, hogy a gyárakban alkalmazott hétszáz munkás kenyerét veszti és kivándorol, vagy az osztrák gyufabehozatal annyira meg fog növekedni, hogy a magyar gyárak egyáltalában becsukhatnak. Tiszteletteljes véleményem az volna, és ez mutatja, hogy mennyire egyformán akarjuk mi szolgálni a humanisztikus czélt, hogy a gyáraknak kellő időt adjunk ennek az átalakulásnak a keresztülvitelére. Németország öt esztendőt, Ausztria két és fél évet adott az átalakulásra. Az én tiszteletteljes módosításom, a mely csak egy fél évvel tolná ki a törvényben :zember 16-án, pénteken. megszabott határidőt, összesen két esztendőt adna a gyáraknak. Azt hiszem, ez minden tekintetben megfelelő lenne és akkor kijutnánk abból a szerintem teljesen érthetetlen dilemmából, a melyet Huszár Károly t. képviselőtársam tegnap itt felhozott, a mikor azt mondta, hogy a gyáriparosok érdekeltsége ellenzi ezt a humánus javaslatot, ő ellenben azon az állásponton áll, hogy inkább pusztuljon el tiz gj^ár, mint tiz munkás, és egyszersmind hozzátette a t. képviselő ur azt az eddig még minden beszédében előfordult kifejezést, hogy: hiába nevetnek a t. urak a túloldalon. Hát nem nevet senki ezen az oldalon, mert meg lehet a kérdést ugy oldani, hogy sem a gyáraknak, sem a munkásoknak nem kell elpusztulniok. Azt hiszem, ez a helyes, mert meg kell óvni a gazdasági érdeket is, ugy azonban, hogy a humanitárius érdek is meg legyen óvható. Ez pedig ugy volna lehetséges, ha a 8. §. rendelkezéseibe félévi további határidőt veszünk be. E szerint módosításom a következő (olvassa) : »A 8. §. harmadik sorában »1912. évi Julius hó l-én« helyett »1913. évi január hó l-én«, hatodik sorában pedig »1913. évi január hó l-én<< helyett »1913. évi Julius hó l-én« teendő. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki e szakaszhoz hozzászólni ? Giesswein Sándor: T. képviselőház ! Meglepetéssel hallom most, hogy a 8. §-ban foglalt terminust ki akarják tolni. Akkor, a mikor egész Európa miránk néz és állásfoglalásunkat várja ebben a védekezési harczban, nekünk az utolsó pillanatban nem szabad meghátrálnunk és egy prolongácziót adnunk, azzal a biztatással, hogy utóbb majd megint hosszabbitunk. (Helyeslés balról.) Azt hiszem, nem kell álláspontomat sokat okadatolnom ; hiszen konstatálva van, — a mint a törvén}

7

]avaslat indokolása is konstatálja — hogy itt életveszélyes dologról van szó. A mostani állapotot tehát nem lehet tovább prolongálnunk. A gyá.rosok panaszkodnak, hogy nekik káruk van, tessék azt megtéríteni. Hát hogyha a mi halasztásunk folytán csak két-három ember otthagyja a nekxózis folytán nemcsak a fogát, hanem az egész állkapcsát, hol van az a pénz, a melylyel ezt a veszteséget meg lehet téríteni % (Ugy van ! balról.) Azért kérem a %. házat, méltóztassék az eredeti fogalmazást mellett megmaradni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: T. képviselőház ! Azon indokoknál fogva, a melyeket Hegedüs Lóránt t. képviselőtársam itt kifejtett és a melyek között legfontosabb az, hogy elegendő időt kell engednünk a gyufagyáraknak arra, hogy a íoszfornélküli gyártásra áttérhessenek és most ebben a törvényjavaslatban, a melyet én október hónapban nyújtottam be, ez a határidő úgyis rövidebbre volt szabva, mint bármely más európai állam hasonló természetű intézkedései-