Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-60

108 60. országos ülés 1910 deczember 15-én, csütörtökön. vaslatban is pleonazmus van, midőn azt mondja e törvényjavaslat 1. §-ának negyedik bekezdése, (Halljuk! Halljuk !) hogy (olvassa) : »Fehér vagy sárga-foszforral vagy a 2. §. értelmében tiltott más anyaggal való gyujtókészitésre szánt uj üzemek felállítására .... valamint uj gyuj tóám-gyárak felállítására telepengedély nem adható.« Nézetem szerint, ha mi eltiltjuk a fehérvagy sárgafoszforral való gyujtóárukészitést, akkor ebben nagyon természetesen bennefoglaltatik az is, hogy ilyen tiltott anyag gyártására telepengedély sem adható és ilyen eljárás folyamatba nem tehető. (Halljuk! Halljuk!) Ez az én szerény nézetem. Lehet, hogy tévedek, és hogy a kereskedelemügyi minister ur máskép tartja megoldandónak a kérdést, de azt hiszem, hogy ebben egy pleonazmus foglaltatik. Foglalkozni kívánok továbbá az 1. §. indokolásával. (Halljuk! Halljuk!) Én nem tartom olyannak ezt a kérdést, hogy olyan könnyen keresztül lehetne siklanunk azon a tételen, hogy vájjon a gyufamonopóliumot behozzuk-e vagy sem. Már pedig az 1. §. indokolása egyenesen akképen állítja elénk az 1. §. negyedik bekezdését, hogy ebben előkészület foglaltatik arra az esetre, hogyha tényleg behozzuk a közel jövőben a gyuj tóegyedáruságot stb. Itt tehát már előreveti árnyékát az, hogy a gyuj tó-egyedáruság Magyarországba be fog hozatni. És az egyedáruságokat csak egyetlenegy szempontból tudom Magyarországon helyeselni és üdvözölni, abból a szempontból, hogy talán az egyedáruság az egyetlen módja annak, hogy Ausztriától elkeríthessünk bizonyos liatárvonallaljegyes fogyasztási czikkeket, a melyekre vonatkozólag azután Magyarország talán kartellszerűleg, de talán mégis némileg nagyobb önállósággal rendelkezhetik, mint a mennyire ma a közös vámterület mellett rendelkezik. (Elénk helyeslés a, szélsőbaloldalon.) Amde ha rátérünk erre az útra, nézetem szerint semmiesetre sem a gyufa-egyedáruság az, a mit be kellene hoznunk, hogy ilyenformán nyerjünk egy bizonyos ánállóságot, a mely önállóság bizony reánk nézve sajnos és nyomorúságos önállóság lenne. (Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Itt, a mint előttem szólott t. képviselőtársaim rámutattak olyan fogyasztási czikkről van szó, a mely minden társadalmi rétegnek és minden embernek közszükségleti tárgyát képezi (ügy van ! baljelöl.) és ha ezzel szemben azt látjuk, hogy a t. kormány annak a köznépnek terheit akarja a gyufamonopóliummal szaporítani, akkor nézetem szerint kötelességünk, hogy a gyufamonopólium behozatala ellen is felemeljük tiltó 'szavunkat (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és hogy kijelentsük, hogy mi abba belemenni nem fogunk. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A teherviselés kérdésében azoknak a pártoknak, a melyek a modern haladás álláspontján vannak, van egy nagy alapeszméjük, és ez a progresszivitás érvényesítése. A progresszivitás keresztülvitelekor kétségtelenül csak az a czélunk és álláspontunk lehet, hogy ne elsőrangú fogyasztási czikkeket adóztassunk meg, hanem oly jövedelmeket, a melyek azt az adót sokkal inkább elbírják, mint az a szegény nép, (ügy van/ a szélsőbaloldalon.) a melynek vállaira a gyufamonopólium által csak ujabb terhet rakunk, (ügy van ! balfelől.) Én, sajnos, már a pénzügyminister urnak az illetékek rendezésére vonatkozó javaslatából is, a mely még ugyan nincs a t. ház előtt, de a legközelebbi jövőben már a t. ház előtt fog feküdni, (Halljuk !) azt látom, hogy épen az az alapvető eszme hiányzik belőle, a mely minden modern állami fejlődésnek alapigazságát kell, hogy képezze (ügy van ! a szélsöbaloldalon.) és épen annyi bizalmatlansággal látom, hogy a gyufarnonopólium kérdését is ugyanolyan irányba terelik akkor, a midőn más uj jövedelmi források igénybevételének kérdésével kellene foglalkozni. Én tehát ebből a szempontból sem járulhatok hozzá ahhoz az indokoláshoz, a mellett, hogy magát a javaslatot, mint a mely a munkásság előnyére szolgál, elfogadom. (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök; Minthogy szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: T. ház \ Miután a képviselőház minden oldaláról a törvényjavaslatot általánosságban el méltóztattak fogadni, tulajdonképen nekem most nagyon rövid néhány szavam van a t. képviselőházhoz. (Halljuk !) Mindenekelőtt kötelességemnek tartom gróf Apponyi Albert t. képviselő úrral szemben köszönetemet kifejezni azért a biztosításért, hogy hasonló törvényjavaslatok beterjesztése esetében ugy az ő, mint pártja támogatását birni fogjuk. A másik, a mit ki akarok emelni, az, hogy bár Huszár Károly képviselő ur szintén elfogadta a javaslatot, mégis azt a megjegyzést fűzte hozzá, hogy a kormány azzal, hogy ezen törvényjavaslatot előterjesztette, tulajdonképen az oppozicziónak adott igazat, és továbbá azt a véleményét fejezte ki, hogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására leginkább a gyufamonopólium eszméje adta meg a lökést. Ha én ezt a két, különben rám nézve irreleváns megjegyzést szó nélkül hagynám, azt hiszem, igazságtalanságot követnék el azok iránt a férfiak iránt, a kik ennek a munkás-szocziális törvényhozásnak tulajdonképen kezdeményezői, ez pedig a berni, a svájczi kormány, a mely 1906-ban felhívta Európa összes államait ezeknek a munkás-szocziális kérdéseknek egyöntetű és mihamarább való rendezésére. Ez volt a mi tulajdanképeni indító okunk és annál eró'sebb inditó okunk, mert hiszen ez a berni konferenczia ezen törvényjavaslatoknak beterjesztésére, ezen törvényes intézkedéseknek foganatosítására terminusokat is tűzött ki. JSÍem az oppoziczió,