Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-60

96 60. országos ülés 1910 deczember 15-én, csütörtökön. pittatik meg. Ezeken kiviil az iparfelügyelők száz meg ezer esetben állapítják meg, hogy hiányoznak gyárainkban mindazok a szükséges készülékek a gépeknél, a melyek külföldön mindenütt már megvannak. (Mozgás. Elnök csenget.) ' T. ház ! (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Azt hiszem, az államnak kötelessége az iparfelügyelők szervezetét kiépiteni és semmiféle költséget nem szabad sajnálnunk arra nézve, hogy a ma túl­terhelt iparfelügyelők számának szaporitásával és talán ha szükséges, maguknak a szervezeteknek teljes kiépítésével, az iparfelügyelőségeket minél intenzivebb munkálkodásra tegyük képesekké. A mit a t. előadó ur a női iparfelügyelőkről mondott, az pártunknál is helyesléssel találkozott, és örömmel járulunk hozzá, mert a hol női mun­kások vannak, mindenféle oly anomáliák fordul­nak elő, a melyek az iparfelügyelőnek, a mikor hivatalból eljár, soha tudomására nem jutnak. De ha a munkások tudják, hogy női alkalmazott is van, a kinek bizalmasan elmondhatják a dolgokat, akkor reméljük, hogy különösen a nők éjjeli mun­káinál előforduló hallatlan esetek minél jobban fognak csökkenni és esetleg teljesen megszűnnek. Nagyon kérem a t. kereskedelemügyi minister urat és e kérelmem nemcsak egyéni kérelmem, de az idei katholikus nagygyűlés rezoluoziója, mely­lyel ott bíztak meg, hogy a képviselőházban szóvá tegyem, és vonatkozik ez arra, hogy az ipar­felügyelők jelentéseikben nagyobb súlyt fektesse­nek és lehetőleg részletes statisztikát adjanak a vasárnapi munkaszünet megtartására vonatkozó­lag. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy etikai, szocziális és egészségi szempontból a vasárnapi munka­szünet kérdése . . . Szterényi József (közbeszól). Huszár Károly (sárvári) : Tudom, hogy a belügyministerre van bizva, de módjukban áll az iparfelügyelőknek erre nézve adatokat rendel­kezésre bocsátani. Egy másik hiányos működésére mutat az iparfelügyelőknek a jelentés azon része, hogy 380 épitkezést vizsgáltak meg egy esztendő alatt. Mikor napirenden van az újonnan épült házak összeomlása itt Budapesten és a vidéken is, mikor a mi épitői párunkban könnyelmű és léha épitési módszert látunk, melynek a munkások tömegesen lesznek áldozataivá, (Igaz! 11 gy van!) akkor talán szükséges volna, hogy ne 380 épitkezést vizsgáljanak meg, hanem több esetet, hogy ezzel is elejét vegyük annak, hogy a munkások vérét áldozatul dobjuk az építkezéseknek. Még csak egy anomáliára szeretném a keres­kedelemügyi minister ur figyelmét felhívni. Az ipartelepeken rendes szokás, hogy az iparfelügye­lők érkezését előre bejelentik. Nagyon jól tudja mindenki, hogy az ilyen előre bejelentett felül­vizsgálatnak az eredménye mi szokott lenni. Módom és alkalmam van egy ilyen ifjúmunkás^ egyletben beszerezni adatokat és ugy tudom, hogy a korhatáron alul levő fiatal munkásokat eldugják az iparfelügyelők elől. ugy hogy soha meg nem láthatják őket. Mikor az iparfelügyelő bejön, kitakarítanak és máskor fennforgó, az egészségügyi követelményekkel homlokegyenest ellenkező anomáliákat megszüntetnek, másnap pedig kezdődik újra a régi slendrián. Talán jó volna ha a kereskedelemügyi minister ur az ipar­felügyelőket utasítaná hogy a Játogatások előzetes bejelentés nélkül történjenek, s akkor a vizsgálat eredményesebb lesz. Végül határozati javaslatot nyújtok be, hogy : Hivassék fel a kereskedelmeügyi minister ur, hogy az iparfelügyelőket a vasárnapi munkaszünet betar­tásának szigorúbb ellenőrzésére utasítsa. Elnök: Kíván még valaki szólni ? Miután szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hieronymi Károly kereskedelemügyi minis­ter : T. képviselőház ! Én azokkal a megjegyzések­kel szemben, a miket most az iparfelügyelők jelen­tése kapcsán a képviselő urak részéről hallottam, először is azt szeretném konstatálni, hogy az ipar­felügyelői intézmény nagyban és egészben igen jól bevált. Azokat a feladatokat, melyeket ettől az intézménytől vártunk, ez az intézmény tel­jesiti is. Hogy hibák és fogyatkozások vannak, az természetes, először, mert nálunk ez az intéz­mény aránylag még rövid életű, másodszor pedig emberi dolgokban mindig fogunk bírálatra anyagot találni és szükséges is, hogy bírálatot gyakorol­junk, mert csak bírálat mellett fog az intézmény tovább és tovább haladni. (Helyeslés.) A mi azokat a konkrét kérdéseket illeti, me­lyek az iparfelügyelői személyzetre vonatkozólag itt elmondattak, bátor vagyok legelőször is meg­jegyezni, hogy abban a t. felszólaló urnak, az elő­adó ur is, én is teljesen megegyezünk, hogy a dol­gok mai állásában az ipar felügy élői személyzet létszáma nem dég nagy, En azonban még sem tudtam magamat arra elhatározni, hogy már az 1911. évi költségvetés­ben kérjem a t, képviselőháztól az iparfelügyelői személyzet szaporítását, mert a mint Földes t. képviselő ur is rá méltóztatott mutatni, egy olyan intézmény meghonosításáról van szó, mely a külföldön évek és talán évtizedek óta kiválóan bevált, és a mely, ha nálunk is életbelép, az ipar­felügyelőket jelentékeny munkától fogja felmen­teni. Ez t. i. a gőzkazánvizsgálatokiiak gőzkazán­egyletekre való bizása, a hol kölcsönösen az egy­let tagjai vizsgáltatják az általuk fogadott szak­emberek által a saját kazánjaikat. A mint a bizottságban is voltam bátor jelen­teni, ez az ügy sürgetésemre odáig haladt, hogy ez az egylet megalakult, alapszabályait bemutatta, én azokat jóváhagytam és az egylet azt jelentette, hogy mihelyt kellő számú tagja lesz, — a mit rövid idő alatt remél, — működését tényleg meg fogja kezdeni. Ha ez az egylet működését valóban megkezdi, az iparfelügyelők nagyon sok időrabló munkától szabadulnak meg. Sajnos, hogy ennek az egyletnek a haladásában talán némi késedelem állott elő azáltal, hogy az a

Next

/
Thumbnails
Contents