Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-51

kczember 3-án, szombaton. 422 51. országos ülés 1910 d jobbról.) Hát vagy az egyik, vagy a másik : vagy a franczia kormány akadályozta meg, vagy a ban­kok ; de mind a kettő aligha volt egy véleményen. (Élénk derültség jobbról.) Hogy különböző ajánlkozások történtek nálam és egy kiváló férfiú — a kit emlit — volt nálam, hogy szerez franczia kölcsönt, az lehet; én kaptam igen sok ajánlatot, t. képviselő ur; én igyekeztem azokat megfontolás tárgyává termi, és arra jöttem reá, hogy ezek az ajánlkozások legnagyobb részben olyan közvetítő ajánlkozások, a melyeknek háta mögött valami komolyabb dolog nem volt, én pedig az állam tekintélyére való figyelemmel nem mehettem bele mindenféle ajánlatba. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon és a középen.) De, t. képviselőház, én nem szeretném a ház türelmét túlságosan igénybe venni, (Halljuk ! Hall­juk !) és ezért nem is követhetem a t. képviselő urat fejtegetéseiben pontról-pontra. Engedje meg azonban a t. képviselőház, hogy egy kicsit ana­lizáljam, (Halljuk! Halljuk! jobbról.) minő ele­mentumokból áll rendesen és igy ez alkalommal is, a képviselő ur felszólalása, (Derültség. Halljuk! Halljuk! jobbról.) hogy milyen ingrediencziákat találok benne, (Derültség jobbról.) mert hogy igen szépen sziporkázott a tűzijáték, az bizonyos, (De­rültség jobbról.) de ha kissé megvizsgálja az ember, hogy minő alkatelemekből áll, kevésbbé lesz el­ragadtatva. (Élénk derültség.) Az első ingredenczia az, hogy ő tények valódi­ságával nem nagyon skrupulózisan bánik (Élénk derültség és taps a jobboldalon és a közéfen.) és tényként állit fel olyan dolgokat is, a melyek a valósággal hadilábon állanak. (Derültség jobbról.) így azzal kezdte mindjárt beszédében, hogy Désy képviselő urnak határozati javaslata ezt és ezt foglalta magában, a mire nézve kimutattam, hogy egy betli sincs benne abból, a mit a képviselő ur állit. (Derültség jobbfelől.) Ez az első tény, a mely a valóságnak nem felel meg. Azután azt mondja a képviselő ur, hogy a kormány egy megelőző kormány eljárását prosti­tuálja és kritika tárgyává teszi. Hát kérem, a kormány nem tette kritika tárgyává az előző kormány eljárását és igy ez sem felel meg a való­ságnak. (Derültség jobbfelől.) Azután azt mondja, hogy híresztelték, hogy a francziák kikötötték feltételül, hogy mi lép­jünk ki a hármasszövetségből, ha kölcsönt aka­runk kapni. Hát mi nem hireszteltük ezt és nem tudom, micsoda zuglapból meríti a képviselő ur az ilyen állításokat, a melyeket a kormánynak imputál és a melyekből konzekvenciákat von le. A negyedik állítása, a mely szintén nem felel meg a tényeknek, az, 'hogy a német birodalmi diplomáczia, nem tudom, mikor, beleavatkozott a mi kölcsönügyünkbe kezdettől fogva, és nem tudom, micsoda eredményeket ért el. Hát a németbirodalmi diplomáczia nem avat­kozott bele a mi kölcsön-ügyünkbe, (Derültség jobbról.) és én azt hiszem, mindenki csak köszö­nettel kell hogy megemlékezzék a német pénz­piaciról, a mely nekünk igen nehéz viszonyok kö­zött segítségünkre jött. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Egy további állítása a képviselő urnak az, hogy a franczia kormány félhivatalos kommüni­két tett közzé, a mely az ő állítása szerint igy hangzanék (olvassa): »A franczia tőke igenis hajlandó volt a nemzete függetlenségeért küzdő kormánynak a kölcsönt és hitelt megadni, (De­rültség jobbfelől.) de nem volt hajlandó a veszte­getésekkel és erkölcstelenségekkel többséget szer­zett kormánynak megadni«. (Derültség jobbfelől.) T. képviselőház ! A ki a franczia diplomácziá­nak nyelvét és annak finomságát ismeri. . . (Élénk derültség jobbfelől.) Egy hang (jobbfelől) : De ha nem ismeri! Lukács László pénzügyminister: ... rögtön rá fog jönni, hogy mennyire autentikus ez. (Élénk derültség és taps a jobboldalon és a középen.) Igy megy ez tovább, és egyik eszköze a kép­viselő urnak az is, hogy az állításokat. . . Egy Slang (jobbfelől) : Csavarja ! Lukács László pénzügyminister: ... formu­lázza ugy, a hogy azt a momentán szükség ma­gával hozza. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) Be­széde folyamán háromszor emlékezik meg arról, hogy itt megalázó feltételeket fogadtunk el, de mind a háromszor más variáczióban. Az egyik variáczióban azt mondja, hogy mi azt állítottuk, hogy az előző kormány fogadott el megalázó fel­tételeket, azután azt állítja, hogy a bankcsoport ajánlott megalázó feltételeket, azután azt állítja, hogy a magyar kormány megbízottja, Ullmann fogadott el megalázó feltételeket . . . Polónyi Géza : Egyiket sem ! Lukács László pénzügyminister: ... szóval, a mint a pillanatnyi szükség igényli, ugy változnak és variálnak az ő állításai. (Ugy van! Ugy van! Derültség jobbfelől.) Azután egy további eszköze a képviselő ur­nak a támadásban az, hogy a törvényeket nem egészen skrupulózusan idézi. . . Egy hang (jobbfelől) : Szokás szerint ! Lukács László pénzügyminister: ... a mint az imént is kimutattam; belecsusztat egy-egy szót a törvény szövegébe, ugy a mint azt a szük­ség magával hozza. (Derültség jobbfelől.) Igy a képviselő ur a kölcsönj avaslatról is azt állítja, hogy én nem voltam jogosítva csak parin eladni a járadék-kötvényeket, mert a törvény 4%-nál nem magasabb kamatozású kötvényeket kötött ki. Hát ez is félremagyarázása a törvénynek, mert a törvény nem azt mondja, hogy a kölcsön­nek nem szabad 4%-nál drágábbnak lennie, hanem azt mondja, hogy a névérték után nem szabad magasabb kamatot kikötni. Széll Kálmán : Igy volt 1868 óta és igy van Európában mindenütt. (Ugy van! Ugy van! jobbról.) Lukács László pénzügyminister: Igy volt mindig és igy van mindenütt és máskép nem is

Next

/
Thumbnails
Contents