Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-48

4S. országos ülés 19Í0 november 30-án, szerdán. 325 Elnök : Ezen jelentés értelmében Varga Gábor képviselő ur végleg igazolt képviselőnek jelentetvén ki, a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe fog beiktattatni. Mielőtt a napirendre áttérnénk, kénytelen vagyok a tegnapi ülés egy inczidenséről megemlékezni. (Halljuk !) A zaj miatt akkor nem hallottam, de a gyorsírói napló szövegéből megállapítható, hogy tegnap Molnár János képviselő ur beszéde folyamán Szmrecsányi György képviselő ur közbeszólásképen ezt a szót használta : »disznóság«. Ezen kifejezésért a képviselő urat utólagosan rendreutasítom. (Élénk helyeslés.) Következik a napirend értelmében az indítvány- és interpeMcziós-könyvek felolvasása. Szász Károly jegyző: Tisztelettel jelentem, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós-könyvbe ujabban hárman jegyeztek be interpelláeziót, és pedig : november 29-iki kelettel Beszkid Antal az amerikai görög katholikus püspökség ügyében a ministerelnök úrhoz ; ugyancsak november 29-iki kelettel Pető Sándor a magyarországi tanítók szabad egyesületének felfüggesztése tárgyában a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz és november 30-iki kelettel Modrusán Gusztáv a Kulpa folyó partjainak megerősítése és a horvátországi folyók szabályozása tárgyában a földmivelésügyi minister úrhoz. Elnök : T. ház ! Mivel három interpelláczió van bejegyezve, talán méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy egy órakor térjünk át az interpellácziókra. (Helyeslés.) Ily értelemben mondom ki a határozatot. A napirend értelmében következik az 1911. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényj avaslat (írom. 137, 138) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Rudnyánszky György jegyző: Herczegh Sándor! Herczegh Sándor: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Az előadó ur kijelentette, hogy a többség nem tekinti az indemnitást bizalmi kérdésnek ; azonban a kormány eddigi ténykedéseit tekintve, mi nagyon is bizalmi kérdésnek tekintjük, és ezért kívánok felszólalni. (Halljuk !) T. ház ! Ezen országgyűlés többsége és ezen kormány a nemzeti munka hangzatos jelszavával gyűlt egybe ; és ha vizsgáljuk ezt a nemzeti munkát, aggodalommal kell látnunk, hogy ez erős megbénítása az ország előhaladásának, gazdasági és kulturális fejlődésének az óriási megterheltetések miatt, a mint az az előttünk fekvő költségvetések alapján már eddig is megállapítható. (Az elnöki széket Kabos Ferencz foglalja el.) Lezajlottak a diplomácziai tanácskozások és meglepetésszerűen jöttek az annexió kérdésével, a 100 milliós megterheltetések és különösen a megrendelés nélkül készült 60 milliós csatahajó és a megszavazott 560 milliós kölcsön kérdésével. Ezekkel szemben kilátásba lettek helyezve a gyufa-, a szesz-, a petróleum-monopólium és most a szőnyegen forgó vámpolitikai kérdések miatt a Balkán-államokkal szemben el kellett menni a közös vámterület folytán a legmesszebbmenő áldozatokig. Előttünk fekszik a 87 milliós többié tü költségvetés és arra kér most a kormány sürgős indemnitást; ezt a nemzeti munkát az óriási megterheltetéssel, megemlegetik még késői unokáink is. (Igaz ! Ugy van ! bal felől.) Alkotmányos törvényeinkben gyökerező jogaink, önállóságra való törekvéseink kiforgattattak. Hová jutott az önálló bank kérdése, hogy állunk a készfizetések dolgában, mi van a választói jog reformjával, a melyet a t. kormány elsőnek igért napirendre tűzetni és hogyan állunk az általános, egyenlő, községenkénti, titkos választói joggal ? Ezeket is jobb időkre, csendesebb időkre kívánja halasztani a kormány. Ilyen kormánynyal szemben, a mely óriási megterheltetéseket hoz, igéretét nem váltja be, azt elodázza, nem viseltethetünk bizalommal. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) A régi igazságtalan alapokon ezen súlyos terheket fentartani kívánja a kormány és mindent megszavazó többsége. Honnét kerül elő ez az óriási megterheltetés ? Gondolnak-e az adófizető polgárok szolgáltatási képességére ? Azonban azt látjuk, hogy e tekintetben vajmi kevés történt. T. ház! Minden ország abból él, a mije van. Magyaroszág földmivelő ország, természeti tulajdonai erre utalják, a lakosság 75%-a földmivelésből él; a magyar föld tartja el a társadalom különböző rétegeit. Kereskedelmünk a közös bank miatt csak filialéja az osztráknak. Iparunk önálló vámterület nélkülözése miatt nem fejlődhetik, mert az ausztriai érdekek mindig lekonkurr alják. A dúló közgazdasági harcz, a mely a társadalmat osztályokra tagolta, megteremtette az általános elégületlenséget és száz és ezerféle szervezetek védik a régit, sokszor a köz rovására is. Évenkint 60—70.000 ember vándorol ki az országból; a nyomorúságos viszonyok miatt az ország nagy vidékei az egygyermekrendszerrel irtják saját fajunkat. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az államnak és a társadalomnak sürgős kötelessége és sietősen össze kell fogniok, hogy megmentsék Magyarország fentartó elemeit, adózó alanyait, kisbirtokosságát és kisiparosságát. Fel kell ujitani a nemzet erejét, teljesítőképességét, czéltudatos magyar nemzeti birtokpolitikával, a terhek arányosítása és progressziója által. Gyakorlati, czéltudatos telepítési és parczellázási törvénynyel és adminisztratív intézkedésekkel oda kell hatni, hogy a nép földhöz jusson és vagyonilag megerősödjék, mert az által, hogyha vagyonilag megerősödik, teljesítési képessége növekedik, függetlensége erősbödik és ezzel a kulturális fejlődés az egész országban általánossá válik. A föld és a nép, a haza és a nemzet kettős alapfundamentuma az országnak a maga anyagi és kulturális fejlődésével. Szabadságszerető őseink