Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-45

45. országos ülés 1910 november 26-án, szombaton. 277 határozhat, előfordulhatna, hogy egy Gretna-Green keletkezik, a mint azt Polónyi Géza képviselőtársam mondta, hogy bizonyos bíróság nagyon liberáli­san, hogy ugy mondjam, habár én nem ebben látom a liberalizmust — nagyon könnyedén fogja fel a házassági intézmény fontosságát és arra az álláspontra áll, hogy ha a felek azért akarnak menni, menjenek. Ily esetekben, a hol a felek összejátszanak, nem felebbeznek, szükség van közegre, a mely gondoskodik róla, hogy e vissza­élés meggátoltassék és hogy a jogegység is fen­tartassék. Polónyi Géza t. képviselőtársam az 1907. évi XVII". t.-czikket elegendőnek találja és annak rendelkezését akarná átvinni a javaslatba. Lénye­gileg ugyanezen az állásponton állott Csermák Ernő igen t. képviselő nr is. Én nem tudok abban a nagy szeretetben osztozkodni, a melylyel ez iránt a törvénycikk iránt viseltetni méltóztatik. Ez a gyermek — hogy ugy nevezzem — minden­esetre nem valami szép, egy kicsit bandzsít. Csermák Ernő : Meg kell operálni ! PSÓSZ Sándor előadó : Igen, meg kell operálni; hiszen ezt akarjuk épen. E szerint a törvényczikk szerint az ügyésznek joga van felebbezm a hatás­kör kérdésében, de semmi más szabálytalanság kérdésében erre joga nincs; joga van továbbá a házasságvédőnek felebbezm a kir. ítélőtábláig, de azon túl már nem; azon túl, ha még oly .hely­telen is a bíróság határozata, a közérdekben felebbezm nem lehet. Hiszen lehetnek oly esetek, melyek valóban kétesek, midőn valóban a Curia határozatára van szükség valamely ügyben, valamely kérdés eldön­tésénél. Hát ne legyen közeg, a mely a köznek &z érdekében az ügyet felebbvihesse ? Polónyi Géza t. képviselőtársam azt is fel­hozta, hogy az ügyész még a házasság nem létezé­sének megállapítása iránti perben is felléphet és anomáliának és visszásságnak tartja, hogy ilyen per létezik; azt mondja, hogy ha a házasság nem létezik, miért szükséges ezt kimondani ? Bocsánatot kérek, ha egy házasság semmis, akkor nem volna szükséges ennek a kimondása ? Ez a non. exisz­tentia, a melyet a házassági törvény megkülön­böztet a semmiségtől, nem olyan egyszerű. Non exisztens, nem létező a házasság, azaz semmi tekin­tetben nem tekinthető házasságnak, ha nem pol­gári tisztviselő előtt köttetik. Ez elég egyszerű dolog, de már nem oly egyszerű, midőn ugyanaz a szakasz azt mondja : ha azonban az illető sze­mélyt, a ki előtt a házasságot kötötték, a köz­hiedelem polgári tisztviselőinek tekintette és a felek egyike sem tudta az ellenkezőjét, akkor ez annyi, mintha polgári tisztviselő előtt köttetett volna. Nézetem szerint a feleknek igenis érdeké­ben áll annak megállapítása, hogy valóban házas­ságban vannak-e vagy sem. És a közérdek szem­pontjából is fennállhat ennek szükségessége. A non existentia iránti per, a mely még erősebb, mint a semmiségi per, teljesen indokolt és teljesen indo­kolt az ügyésznek a részvétele is ebben a perben. Nem akarok hosszadalmas lenni és ezért mellőzök észrevételeket, a melyeket esetleg még tehetnék a felszólalásokra. Azt akarom csak meg­említeni, a mit már az előbb is említettem, hogy ámbár az a közérdek, a mely a bontó-, váló- és megtámadási perekben fennáll, lényegileg ugyanaz az érdek, mint a mely fennáll a semmiségi perek­ben, én mégis elismerem azt, hogy a fának az ágai nem egyformák, hogy nem szükségképen egy­forma erősek; elismerem, hogy az egyik közér­dek erősebb, a másik kevésbbé erős, és elismerem azt, hogy az a közérdek, a mely a felbontási pe­rekben az állam javára fennáll, nem olyan erős, mint az, a mely a semmiségi perekben fennáll; és azért nem tartanám épen visszás dolognak azt, ha az ügyésznek hatásköre némileg korlátoztat­nék; lényegesnek tartom azonban azt, hogy az ügyészségnek felebbezési joga legyen. Ez okvet­lenül szükséges, ha nem akarjuk behozni a hiva­talból való felebbezést. Még csak egyet akarok emgemliteni. Méltóz­tattak hivatkozni arra, — épen Polónyi t. képvi­selőtársam hozta fel — hogy Szilágyi Dezső hatal­mas alkotásait az epigonok döngetik. Én abban a helyzetben vagyok, hogy tanúságot tehetek róla, hogy ez az intézkedés, a melyet ebbe a javaslatba fel akarunk venni, Szilágyi Dezső intenczióinak felel meg ; az általa készített javaslatban benne volt ez az intézkedés ; igy tehát nem tudom, ki döngeti akkor Szilágyi alkotását; mi nem. A mennyiben nem méltóztatnak elfogadni az eredeti javaslatot, részemről Sághy Gyula t. képviselő ur javaslatát ajánlom elfogadásra. (He­lyeslés jobbfelöl.) Elnök : Az igazságügymimster ur kíván szólni. Székely Ferencz igazságügymimster: T. kép­viselőház ! Azok után a fejtegetések után, melye­ket Plósz előadó úrtól hallottunk,nekem az ügyész­ség megvédésére annál kevesebb szavam van, mert oly tekintélyre hivatkozott, a ki előtt mind­nyájan meghallunk. Az tehát vitán kivül állónak tekinthető, hogy az ügyészségnek működési köre, bár korlátolt mértékben, de okvetlenül megadandó. Azonban kénytelen vagj^ok némely elhangzott kifogásra reflektálni, nehogy ezek megvilágítás nélkül maradjanak. (Halljuk!) Barta Ödön képviselőtársam nagyon fekete szinben akarta az ügyész működését feltüntetni és hivatkozott a kriminális eljárásnak 84. §-ára, hol a királyi ügyész nyomozó hatásköre van meg­áll apitva. Ha jóhiszeműleg történt is ez a hivat­kozás, de bizonyára nagyon elhibázott, mert egé­szen más az, hogy micsoda kötelessége van a királyi ügyésznek egy gyilkossal vagy más bün­tettessél szemben és más az, mi a kötelessége a házassági válóperekben. Tény az, hogy mindkét helyen az igazságot kell keresnie, és hogy van olyan képzettsége és annyi fegyelmezettsége, hogy ugy az egyik, mint a másik terén meg tudja válasz­tani a módját és az eszközét az ő eljárásának. Azt mondja Barta Ödön t. képviselő ur, hogy a birói kar nem szolgált rá, hogy a királyi ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents