Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-45

278 i5. országos ülés 1910 november 26-án, szombaton. gondnoksága alá helyeztessék. Ez is túlzás. Hiszen a kriminális eljárás terén a királyi ügyésznek igen nagy hatásköre van,,pl. a vádat is elejtheti és sohasem mondjuk, hogy a kriminális biró az ügyész gondnoksága alá van helyezve, hanem azt mondjuk, hogy a hatalom megosztása kivánja, hogy ne egy kézben legyen, mint az ősi időkben mind a három funkczió, a vád, a védelem és az Ítélkezés ; hanem a hatalom ngy osztassék meg, hogy mindenki a maga hatáskörében annál helyesebben, higgadtabban és elíogulatlanabbul járhasson, el. Az ügyésznek itt csak az a hatásköre, hogy bizonyos hibák ellen kellő időben találjon orvoslást, és ezt, azt hiszem, nem lehet abból a szempontból tekinteni, mintha az ügyész gondnoksága alatt állana a törvényszék. Ismételten hangzott az ellenzék padjairól, hogy a királyi ügyész mindenbe bele fog avatkozni. Hiszen az előadó ur is, én is hangsúlyoztuk, hogy kötelességét sértené, ha ezt tenné, A királyi ügyésznek nem az a feladata, hogy a kákán csomót keressen, hanem az, hogy ha felmerül valamely ügy, melyben beleavatkozni szükségesnek tartja, ezt teljesítse. Ez a statisztikai adatok szerint nagyon ritkán történik, mert, hála Istnenek, tévedések és hibák nem igen fordulnak elő. A mi a Gneistra való hivatkozást illeti, az is vissza volt már utasítva. De nem is áll az, a mi ezzel kapcsolatban mondatott a magyar kir. ügyészségről. A magyar kir. ügyészség az ő alkotmánya, az ő kötelező törvényei és utasításai szerint az állam közérdekeit képviseli és több függetlensége van, mint a franczia ügyészségnek. A franczia ügyésztől el lehet venni a megbízást és félre lehet tenni; ellenben a magyar ügyészt ellátták bizonyos garancziával, a mely a függetlenség alapjául szolgál, t. i. azzal, hogy tőle a megbízást el lehet ugyan venni, mert ő bizalmi állásban van, de állását nem lehet tőle elvenni. Az ügyészi törvény szerint ő követelheti, hogy mint biró alkalmaztassék rangjának, fizetésének megtartásával. Győrffy Gyula : De a bíró már nem ügyész. Székely Ferencz igazságügyminister: Ez mindenesetre igen nagy garanczia, mert nem lehet csak ugy szárazra tenni, mint a franczia ügyészt... Egry Béla : Csak utasítani lehet! Székely Ferencz igazságügyminister: ... és ezért hivatásának magaslatán igyekszik mindig lelkiismerete szerint kötelességét teljesíteni és bizonyos abban, hogy exisztencziáját tönkre tenni nem lehet. Egry t. képviselőtársam azt mondja, hogy a házasságvédői intézmény jobb, mint a kir. ügyészi. En azt hiszem, hogy nem. Ez különben nézet dolga. Tény azonban, hogy a közhangulat nincsen a házasságvédői intézmény fentartása mellett ; és ez arra az anomáliára is vezetne, a mit az előadó ur szives volt kifejteni, hogy ugyanazon egy téren kétféle hatóság működnék. Méltóztassék figyelembe venni, hogy a házasságvédői intézmény akkor keletkezett, a mikor még kir. ügyészi intézmény nem volt. Ez az intézmény fenmaradt azután addig, a mig a perrendtartás szisztematicze el nem készült. Most már választani kellett, hogy melyik legyen a közeg, a melyik ezt a funkeziót teljesiti és a választás — a mint méltóztattak hallani — épen Szilágyi Dezső szerint is a kir. ügyészségre esett. Ebben sem az ügyvédi, sem a birói kar ellen semmi dehonesztáczió nincsen, a mint hogy távol áll a kormánytól és tőlem, hogy valamely intézmény megalkotásánál egy egész testületet, dehonesztáljunk. A mi az 1907 : XVII. t.-cz. intézkedését illeti, ki kell jelentenem, hogy ez a törvény akkor igen nagy hiányt pótolt. Czélja az volt, hogy a szertelen fclebbezések korlátoztassanak, vagyis, hogy a kir. Curia tehermentesittessék. Ezt a különös czéllal alkotott törvényt most, mikor az • egész perrendtartást szervezzük, nem lehet ugy hagyni, hanem azt át kell ültetni a perrendtartás keretébe. Ugy az eredeti szövegben, mint Sághy t. képviselőtársunk szövegében benne foglaltatik az, hogy a hatáskör kérdésében az ügyész felebbezéssel élhet. Erre szükség van és visszaéléstől nem kell tartani, mert hiszen a kár. ügyésznek nem specziális ügyben adunk utasítást, hogy ebben vagy a másik perben felebbezéssel éljen, ez szertelen beavatkozás volna, magam is elismerem, de igenis, utasítást adunk neki, ha látjuk, hogy ő maga szertelen sokat felebbez, arra, hogy azt ne tegye ; valamint utasítást lehet neki adni akkor, ha bizonyos helyeken nagyon könnyedén bánnak a házassági törvénynyel, figyelmeztetni lehet, hogy tegye meg kötelességét. Csermák igen t. képviselőtársam azt mondja, hogy a szóbeliségnek nem felel meg a rendelkezés. Hát épen most voltam bátor kifejteni, hogy nem ugy történik az utasítás, hogy előre meghagyják az ügyésznek, mikép ebben meg ebben a perben igy vagy ugy járjon el, vagy íüggesztese fel a tárgyalást és kérjen utasítást, hanem az általános utasítás keretében kell az egyes esetekben is eljárni. A mi az egész szakasz átdolgozását illeti, azokkal, a miket voltam bátor előadni és a miknek az előadó ur is kifejezést adott, azt hiszem sikerült kimutatnunk azt, hogy nagyobb baj nem származik ennek a törvénytervezetnek ilyeténkép való elfogadásából és azért határozottan ellene nyilatkozom annak, hogy ezt a fejezetet az igazságügyi bizottsághoz visszautasítsuk és ezzel ennek a korszakot alkotó műnek a megalkotását ad graecas Calendas elhalaszszuk. Méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy én abből az impreszszióból indulok ki, hogy a mennyiben nem sikr-rül nekünk ezt a törvényt hamarosan megalkotni, akkor isten tudja, hogy mikor jutunk hozzá. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon,.) Én tehát nagyon kérem, méltóztassék megfontolni a dolgot és hogy egy lépéssel közelebb jöjjünk egymáshoz, ezennel kijelentem, hogy Sághy Gyula t. barátom indítványához hozzájárulok. (Helyeslés.) Teszem ezt azért, mert látom,