Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-33

33. országos ülés 1910 október 5-én, szerdán. 21 háimasszövetségnek soha sem voltam és nem leszek hive, (Derültség jobbfelől. Zaj) mert meggyőződésem az, hogy addig a míg a hármasszövetség fennáll. (Zaj. Elnök csenget") Magyarország függetlenségéről még álmodozni sem lehet. (Zaj a jobboldalon) majd mindjárt szolgálok erre vonatkozólag adatokkal — de ezen felfogásommal szemben — mondom, szinte sajnálattal kell konstatálnom, hogy annyira köztudomású, hogy a hármasszövetségnek exponáltabb hivei sohasem voltak és lesznek mint azok, a kik a koalicziós kabinetben együtt ültek. Nem szólok magáról Wekerléről, de gr. Andrássy Gyuláról. Hogy lehet józan észszel ilyen rágalmat a világba kikürtölni, hogy gr. Andrássy Gyula tagja volt egy olyan kabinetnek. a mely konspirált a hármasszövetség ellen. (Zajos derültség a baloldalon.) De méltóztassék megengedni, van egy ennél is erősebb érvem. Ha KiderlenWäehter ur azt mondja, hogy a franczia tőke felett való diadalunk annak a jelentősége, hogy megmutattuk — a mint azt az interview mondja — hogy a franczia tőkének nincs az a világhatalma, hogy olyan nemzetektől, a kik nem hajlandók az ő politikájának szekerét tolni, megtagadhassa a hitelt és ezzel válságokat idézhessen elő, mert ime itt van a Németbirodalom, a mely mindenkor kész szövetségeseinek segitségére menni, (Zaj) ha Kiderlen-Wächter ur hisz abban, hogy ennek a tőkének az volt az egyik feltétele, hogy a hármasszövetségtől Magyarország távolodjék el, akkor vegye tudomásul azt, a mit most neki mondok. (Derültség jobbfelől. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polónyi Géza : Teljes hitelt érdemlő adatok, kétségtelenül hiteles forrás alapján állitom, hogy annak a kölcsönnek, illetőleg hitelműveletnek előkészítésénél, a melyet az előző kormány akart a franczia tőkepiaezon megkötni, egy lényeges közreműködő faktora volt, azt gr. Aerenthal külügyminister urnak hivják. Gr. Aerenthal külügyminister ur volt t. i. az, a ki ennek a felveendő kölcsönnek kotirozása érdekében hivatalosan közbenjárt és hivatalos jegyzékben referált a kormánynak ennek a kölcsönnek a sikerültjéről. (Zaj.) Ha önök azt hiszik, hogy ilyen hóbortot elkövethetett daczára annak, hogy Kossuth Ferencz t. képviselőtársam hirlapilag is nyiltan kijelentette, hogy soha semmiféle politikai feltétel ehhez a kölcsönhöz nem volt, akkor önöknek és Kiderlen-Wächter urnak kettő között kell választaniuk: vagy konspirált Aerenthal is a hármasszövetség ellen, (Elénk derültség balfelől.) vagy hazug ráfogás az egész dolog. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi az igaz. T. képviselőház ezekből a dolgokból kimenekvés nincsen. (Zaj.) De menjünk tovább. A kormánypárt körében ez a nagy felvonulás, bizalmi nyilatkozat megtörtént. Szmrecsányi György: Gázfény mellett! Polónyi Géza: Engem az ilyen aprólékos mulatságok absolute nem szoktak érdekelni és nem szeretem a nemzeti munkának mézesheteit megkeseríteni. (Derültség a baloldalon. Mozgás jobbfelől.) De ha csak in camera caritatis marad ez a bizalmi nyilatkozat, akkor talán nem is foglalkozom vala vele. De közzététetett. Micsoda nagy ember Lukács László ahhoz a koaliczióhoz, ahhoz a nyomorult koaliczióhoz képest, a mely az ország hitelét tönkretette. Kihirdetik, hogy ez az előző kormány megbízásából eljárt pénzcsoport olyan feltételeket akart elfogadni és fogadott el, a melyek Magyarországra nézve lealázok. De itt már vége a szeretkezésnek és barátkozásnak, (Derültség balfelől.) itt politikai konzekvencziákról van szó és nem jön többé tekintetbe az, hogy az uj munkapárt mennyire hozta magával a régi szabadelvű párt bizantinikus erkölcseit. (Mozgás jobbjelöl.) Hanem szóba jön az, hogy ez a kérdés a nemzet nagy érdekei szempontjából nyilvánosan tárgyaltassék. (Helyeslés balfelől.) Itt egy kis rektifikáczióval fogok előállani. Először is, a mint én tudom, azt hiszem, hogy eléggé hitelesen tudom, az előző kormány nem jsénzcsoportot bizott meg, hanem megbizta Ullmann Adolfot ad personam, a ki véletlenül a Hitelbanknak az élén állott, hogy ebben a hitelműveleti dologban Parisban járjon el. Itt sok érdekes mozzanat merült fel, de csak a legérdekesebbel fogok foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk !) Elsősorban ennek a Hitelbanknak egész véletlenül Lukács László pénzügyminister ur is egyik igazgatótagja. (Felkiáltások jobbfelől : Volt!) Volt. Normális észszel nem lehet feltételezni, hogy Lukács László ur ne tudott volna arról, a mit Illlmann Adolf ur csinált. Már most tegyük fel, hogy a Rothschild-csoport közreműködött volna a hármasszövetség megbuktatására, és közreműködött volna abban, hogy a Rothschild-csoport zárassék ki ebből a hitelből, tegyük fel, hogy ez igaz volna, ebben az esetben mitgefangen-mitgehangen, az igen t. pénzügyminister ur is felelős volna ezekért a dolgokért és akkor, mikor én azt olvasom, hogy a kormány megbízásából eljárt ezen megbizott pénzcsoport, a mi különben nyilvánvaló tévedés, megalázó feltételeket fogadott el, akkor nekem az a gondolat jutott eszembe, hogy milyen szomorú sorsa van egy pénzügyministernek, a ki akkor, a mikor agyba-főbe dicsérik, kénytelen a saját vádaskodását meghallgatni, hogy ő maga az, a ki megcsinálta volna állitólag ezen botrányos dolgot. Ennyi képtelenséget rakásra halmozva ki látott ? (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Ez a munkapárti mulatság az önök számára van fentartva t. uraim, mulassanak rajta tovább, de, a mint én tudom a dolgot, az sem igaz, hogy a Rothschild-csoport ki lett volna zárva, egészen ellenkezőleg áll a dolog. T. i. épen azért bizatott meg ennek a hitelműveletnek előkészítésével a Rothschild-csoport élén álló hitelbank Ullmann nevű igazgatója, mert a Rothschild-csoport bevonásával is szándékoltatott a franczia tőkének angazsálása, szándékoltatott azért, hogy ne nehezteljen Magyarországra senki, az sem, a ki a múltban elég drága, mondjuk, nem ritkán uzsora-kamat