Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-42

216 4-2. országos ülés J910 november 23-án, szerdán. A mi a másik szempontot, a demokráczia érdekét illeti, én nagyon kérem a t. képviselőtár­samat, ne éljünk vissza nagyon ezzel a szóval se és vizsgáljuk meg, ha már benne vagyunk, hogy a demokráczia szempontjából mi az érdek % Én azt hiszem, hogy ebből a szempontból egyenesen követelni kell, hogy az igazságügyi bi­zottság javaslata maradjon meg, mert ellenkező esetben azok az elemek, melyek kis váltókat irnak alá és bocsátanak forgalomba, okvetlenül zug­irászok kezébe kerülnek. Ki fogja a váltót kitöl­teni, ki fog egy váltókeresetet beadhatni, vagy ki fog egy váltóperben szabályszerű váltójogi védeke­zést előterjeszthetni 1 Az a kisember erre nem képes, s ha nincs ügyvédi kényszer, okvetlenül zug­irászt fog igénybe venni, vagy legjobb esetben a falusi jegyzőt, a kiknek közigazgatásilag szente­sitett, hogy ugy mondjam, magánügyvédi praxisa amúgy is példátlan az egész művelt nyugati világon, mert a mi e részben Magyarországon van, az a községi jegyzők hatáskörébe máshol nem tartozik. Ha az ügyvédi kényszert itt fel méltóztatik a t. háznak oldani, az csak odavezetné a közönséget, hogy a községi jegyzők. — de ez még a kisebb baj lenne — hanem a községi jegyzőkön kivül álló, náluk sokkal kevésbbé megbiznató elemek, nevezetesen a zugirászok vinnék a szerepet a váltóperekben. Ez pedig nem érdeke a kisembernek, sőt az ellenkező az érdeke, mert a zugirász nincs semmiféle felelős­ség alatt, a zugirásznak nincs oka a társadalom erkölcsi megítélésétől tartani, nincs fegyelmi ható­sága, ellenben az ügyvédnél mindezek a kellékek fenforognak. A mi pedig a költség kérdését illeti, a mit szintén érinteni méltóztatott, határozottan mond­hatom, hogy a gyakorlati élet tapasztalatai szerint a zugirászok általában véve többe kerülnek a népnek, mint a tisztességes ügyvédi képviselet. Visszaélések természetesen az ügyvédi irodákban is előfordulnak, a mint mindenütt vannak, de a tisztességes ügyvédi képviseletnél nem lesz semmi­féle panaszra és aggodalomra ok, ha bekövetkezik e tekintetben az, a mit az igazságügyi bizottságban szintén mint eszmét felvetettünk és tárgyaltunk és a mely tekintetben a minister ur igen nagy jóindu­latot tanúsított, hogy t. i. a váltópereknek költ­ségei a váltóperek értékösszegének megfelelően lesznek arányosan megállapítva és szabályozva, továbbá, hogy a váltó-óvás költségei lehetőleg csökkentetni fognak, a mi különben régi óhajtása ugy a jogkereső közönségnek, mint a magyar ügyvédi karnak. Ezeket kivántam a megtámadott szakasz védelmére előadni és kérem a t. házat, méltóz­tassék a. szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Zlinszky István jegyző: Sághy Gyula! Sáfjhy Gyula : T. képviselőház ! ítészemről a javaslat előbbi szövege mellett kívánok felszólalni, mikép ezt már az általános vita alkalmával is jeleztem. Én nem tartom döntőknek azon érveket, melyeket a t. előttem felszólaló képviselőtársam kifejtett, mert a váltóperek nem mind bonyolultak. Világosabb, érthetőbb törvényalkotásunk talán alig van, mint váltótörvényünk. A kis váltó­pereknek egy nagy része nagyon is világos ; ha pedig bonyolult, mint már az általános vita alkalmával kifejtettem, kisember annál a kis váltónál is maga íogja érezni szükségét az ügyvédi segítségnek és igénybe is fogja azt venni minden kényszer nélkül is. Ellenben az egyszerű, tiszta, kis váltópereknél nem lehet arra kényszerit.mi a kisembert, hogy a költségeit szaporítsa, mikor sze­mélyesen akar védekezni, (Igaz! Ugy van ! bal­felöl.) mikor talán nem is vonja kétségbe tartozását, hanem csak nincs pillanatnyilag pénze, hanem csak időhaladékot akar nyerni, s azért engedte perre jutni és ő majd személyesen könnyebben meg tud egyezni a fizetési határidőknek esetleges egyezségi ­leg való megállapítása tekintetében a másik féllel. Azt elismerem, hogy a zugirászok ellen kellő intézkedéseket kell alkalmazni. De ez ellen nem az ügyvédi kényszerrel kell segítséget keresni. Azért épen ugy, mint az 1000 K-át meg nem haladó pereknél, ki kell zárni az ügyvédi kényszert a váltópereknél is addig a határig, a mint azt az előadó és a minister ur eredeti tervezetében maga kontemplálta: gondolom, a 200 K-át meg nem haladó váltóknál. (Tldyeslés balról.) Ha a zug­irászat megakadályozása végett kimondjuk azt, hogy a fél csak személyesen jelenhet meg a bíró­ságnál, vagy ha nem személyesen jelenik meg, akkor csak ügyvéd által képviseltetheti magát a perben, akkor a zugirászatnak valóban vége lesz. Ezért nem fogadhatom el azt, a mit t. képviselő­társam a zugirászat elleni védekezésre nézve mon­dott. Azt, hogy a zugirász elrontja a pert, elisme­rem, de ez ellen más intézkedések által is talál­hatunk garancziát; tessék erre nézve indítványt tenni és én szívesen, teljes lélekkel fogok ahhoz hozzájárulni. (Helyeslés balról.) Azután azt méltóztatik hinni, hogy azok az 1000 K-án aluli perek mind egyszerűek és nem bonyolultak ? Es mégis az 1000 K-án aluli perek­nél kizárjuk az ügyvédi kényszert, akkor csak­ugyan nincs értelme, hogy azt a 200 K-át meg nem haladó kis váltópereknél fentartsuk. Ezért a magam részéről melegen pártolom az előterjesz­tett indítvány elfogadását az igazságügyi bizottság szövegével szemben. (Helyeslés balról.) Elnök: Polónyi Géza képviselő ur kíván szólni. Polónyi Géza: T. ház ! Méltóztassék megen­gedni, hogy ennél a kérdésnél igen röviden el­mondjam azokat az észrevételeket, a melyek ta­lán az ügyvédi kar érdekében és az ország érde­kében is felvilágositólag fognak hatni. (Halljuk !) T. ház ! En már multamnál fogva is az ügy­védi kar érdekei iránt a legmelegebben érzek és nagyon óhajtanám, óhajtom is, hogy a törvény­hozás a mostani ügyvédi karnak helyzetén lehe­tőleg segítsen. Ha azonban az ügyvédi kar érdeke

Next

/
Thumbnails
Contents