Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-42

216 4-2. országos ülés J910 november 23-án, szerdán. A mi a másik szempontot, a demokráczia érdekét illeti, én nagyon kérem a t. képviselőtársamat, ne éljünk vissza nagyon ezzel a szóval se és vizsgáljuk meg, ha már benne vagyunk, hogy a demokráczia szempontjából mi az érdek % Én azt hiszem, hogy ebből a szempontból egyenesen követelni kell, hogy az igazságügyi bizottság javaslata maradjon meg, mert ellenkező esetben azok az elemek, melyek kis váltókat irnak alá és bocsátanak forgalomba, okvetlenül zugirászok kezébe kerülnek. Ki fogja a váltót kitölteni, ki fog egy váltókeresetet beadhatni, vagy ki fog egy váltóperben szabályszerű váltójogi védekezést előterjeszthetni 1 Az a kisember erre nem képes, s ha nincs ügyvédi kényszer, okvetlenül zugirászt fog igénybe venni, vagy legjobb esetben a falusi jegyzőt, a kiknek közigazgatásilag szentesitett, hogy ugy mondjam, magánügyvédi praxisa amúgy is példátlan az egész művelt nyugati világon, mert a mi e részben Magyarországon van, az a községi jegyzők hatáskörébe máshol nem tartozik. Ha az ügyvédi kényszert itt fel méltóztatik a t. háznak oldani, az csak odavezetné a közönséget, hogy a községi jegyzők. — de ez még a kisebb baj lenne — hanem a községi jegyzőkön kivül álló, náluk sokkal kevésbbé megbiznató elemek, nevezetesen a zugirászok vinnék a szerepet a váltóperekben. Ez pedig nem érdeke a kisembernek, sőt az ellenkező az érdeke, mert a zugirász nincs semmiféle felelősség alatt, a zugirásznak nincs oka a társadalom erkölcsi megítélésétől tartani, nincs fegyelmi hatósága, ellenben az ügyvédnél mindezek a kellékek fenforognak. A mi pedig a költség kérdését illeti, a mit szintén érinteni méltóztatott, határozottan mondhatom, hogy a gyakorlati élet tapasztalatai szerint a zugirászok általában véve többe kerülnek a népnek, mint a tisztességes ügyvédi képviselet. Visszaélések természetesen az ügyvédi irodákban is előfordulnak, a mint mindenütt vannak, de a tisztességes ügyvédi képviseletnél nem lesz semmiféle panaszra és aggodalomra ok, ha bekövetkezik e tekintetben az, a mit az igazságügyi bizottságban szintén mint eszmét felvetettünk és tárgyaltunk és a mely tekintetben a minister ur igen nagy jóindulatot tanúsított, hogy t. i. a váltópereknek költségei a váltóperek értékösszegének megfelelően lesznek arányosan megállapítva és szabályozva, továbbá, hogy a váltó-óvás költségei lehetőleg csökkentetni fognak, a mi különben régi óhajtása ugy a jogkereső közönségnek, mint a magyar ügyvédi karnak. Ezeket kivántam a megtámadott szakasz védelmére előadni és kérem a t. házat, méltóztassék a. szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Zlinszky István jegyző: Sághy Gyula! Sáfjhy Gyula : T. képviselőház ! ítészemről a javaslat előbbi szövege mellett kívánok felszólalni, mikép ezt már az általános vita alkalmával is jeleztem. Én nem tartom döntőknek azon érveket, melyeket a t. előttem felszólaló képviselőtársam kifejtett, mert a váltóperek nem mind bonyolultak. Világosabb, érthetőbb törvényalkotásunk talán alig van, mint váltótörvényünk. A kis váltópereknek egy nagy része nagyon is világos ; ha pedig bonyolult, mint már az általános vita alkalmával kifejtettem, kisember annál a kis váltónál is maga íogja érezni szükségét az ügyvédi segítségnek és igénybe is fogja azt venni minden kényszer nélkül is. Ellenben az egyszerű, tiszta, kis váltópereknél nem lehet arra kényszerit.mi a kisembert, hogy a költségeit szaporítsa, mikor személyesen akar védekezni, (Igaz! Ugy van ! balfelöl.) mikor talán nem is vonja kétségbe tartozását, hanem csak nincs pillanatnyilag pénze, hanem csak időhaladékot akar nyerni, s azért engedte perre jutni és ő majd személyesen könnyebben meg tud egyezni a fizetési határidőknek esetleges egyezségi leg való megállapítása tekintetében a másik féllel. Azt elismerem, hogy a zugirászok ellen kellő intézkedéseket kell alkalmazni. De ez ellen nem az ügyvédi kényszerrel kell segítséget keresni. Azért épen ugy, mint az 1000 K-át meg nem haladó pereknél, ki kell zárni az ügyvédi kényszert a váltópereknél is addig a határig, a mint azt az előadó és a minister ur eredeti tervezetében maga kontemplálta: gondolom, a 200 K-át meg nem haladó váltóknál. (Tldyeslés balról.) Ha a zugirászat megakadályozása végett kimondjuk azt, hogy a fél csak személyesen jelenhet meg a bíróságnál, vagy ha nem személyesen jelenik meg, akkor csak ügyvéd által képviseltetheti magát a perben, akkor a zugirászatnak valóban vége lesz. Ezért nem fogadhatom el azt, a mit t. képviselőtársam a zugirászat elleni védekezésre nézve mondott. Azt, hogy a zugirász elrontja a pert, elismerem, de ez ellen más intézkedések által is találhatunk garancziát; tessék erre nézve indítványt tenni és én szívesen, teljes lélekkel fogok ahhoz hozzájárulni. (Helyeslés balról.) Azután azt méltóztatik hinni, hogy azok az 1000 K-án aluli perek mind egyszerűek és nem bonyolultak ? Es mégis az 1000 K-án aluli pereknél kizárjuk az ügyvédi kényszert, akkor csakugyan nincs értelme, hogy azt a 200 K-át meg nem haladó kis váltópereknél fentartsuk. Ezért a magam részéről melegen pártolom az előterjesztett indítvány elfogadását az igazságügyi bizottság szövegével szemben. (Helyeslés balról.) Elnök: Polónyi Géza képviselő ur kíván szólni. Polónyi Géza: T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy ennél a kérdésnél igen röviden elmondjam azokat az észrevételeket, a melyek talán az ügyvédi kar érdekében és az ország érdekében is felvilágositólag fognak hatni. (Halljuk !) T. ház ! En már multamnál fogva is az ügyvédi kar érdekei iránt a legmelegebben érzek és nagyon óhajtanám, óhajtom is, hogy a törvényhozás a mostani ügyvédi karnak helyzetén lehetőleg segítsen. Ha azonban az ügyvédi kar érdeke