Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-42

42. országos ülés 1910 november 23-án, szerdán. 217 a nagy közérdekkel összeütközésbe jut, én ott nem tartom helyénvalónak a panaczeát az ügyvédi kar érdekében keresni, hanem más területen igen. Felvetődik tehát a kérdés : a 200 K-án aluli váltókeresetekben kimondassék-e az ügyvédi kényszer, vagy ne. Méltóztassanak megengedni, — előre is jelzem, hogy én az eredeti javaslat álláspontját fogadom el helyesnek — ha én kodifikáltam volna ezt a törvényt, én mégis nem ott kerestem volna a czenzurát, a hol az urak keresték, hanem ott, hogyha már per lesz a váltóból, akkor lehet szó arról,, hogy helyes-e és szükséges-e a formalizmushoz kötött eljárásban az ügyvédi képviselet, igen vagy nem ? A distinkczió, a melyről most szó van, az. hogy az egyszerű fizetési meghagyás kérésére szólólag adassék-e ügyvédi kényszer, igen, vagy nem ? Ezen fordul meg a kérdés. És már most méltóztassék nekem megengedni, de én annak a szegény közönségnek az érdekében — melylyel szemben különösen az által követnek el visszaéléseket, hogy blankettákat iratnak vele alá, az úgynevezett űrlapokat — nem tartom helyénvaló indokolásnak, hogy azért szükséges az ügyvédi képviselet, hogy a kitöltésben azután az ügyvéd a hitelezőnek segítségére legyen. Mert eltekintve attól, hogy a nagy többségben két-.égtjieniil tisz. teletreméltóan járnak közben az ügyvédek, de van a praxisban igen sok eset, hogy a blankettának az ügyvédi tanács folytán való kitöltése nem egyéb, mint a szerződés elleni megállapodásoknak a váltóba való foglalása. Hantos Elemér : Nem erről van szó ! Polónyi Géza : Az igazságügyi bizottság azzal indokolja álláspontját, hogy a feleknek azért van szükségük ügyvédi képviseletre, mert már a kitöltésnél is szükség van ügyvédi tanácsra. Méltóztassanak figyelemmel lenni arra, hogy a kifogások benyújtása három naphoz van kötve. Ha már most ilyen rövid határidő tartatik fenn, s az a fél kényszerítve van arra, hogy még ügyvédhez is szaladjon, akkor ez ő rá nézve nagyon megnehezitő dolog ; (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és a 200 koronán aluli ügyeknél ennek a tehernek a szegény nép vállaira való rakása nem volna indokolt dolog. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Még egyszer hangsúlyozom, hogy a kifogás benyújtására nem is szükséges valami nagy ügyvédi tanács, mert méltóztatnak tudni, hogy a kifogás csak egy formális j ogfentartási beadvány, a mennyiben a tárgyalás során a kifogás kiegészíthető és uj tényállás adható elő. Ha a 200 koronán aluli perekben ki méltóztatik mondani az ügyvédi kényszert, akkor a per stádiumában mondják ki az urak a kényszert, de a fizetési meghagyás kérésénél én azt nem tartom szükségesnek. Ha valamivel szolgálatára lehetünk az ügyvédi karnak, ne ezt tegyük, mivel a kart odiózussá teszi ez a kényszer. Mentsük meg az ügyvédi kart egy agitácziótól, mert kétségtelen, hogy a nép nagy rétegeiben es visszatetszést fog szülni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) KÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915. II. KÖTET. Én ebben a tekintetben az ügyvédi kar tekintélyét nem látnám megvédelmezve, mert ez; nem lehet a közönség előtt indokolni. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezért én, miután álláspontom mégis közelebb áll az eredeti javaslathoz, kérve kérem az ügyvédi karhoz tartozó képviselő urakat, ne vigyük ezt a kérdést megint az agitáezió terére, hanem nyugodjunk meg abban, a mit az eredeti javaslat proponál. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Székely Ferencz igazságügyminister: Mindenekelőtt az igen t. előttem szólónak egy tévedését igazítom helyre, azt t. i.. hogy a váltóperekben a kifogást ügyvéd által kell beadni. Polónyi Géza: Ha kényszer van, akkor igen. Székely Ferencz igazságiigyminisíer: A 613. §. igy szól (olvassa) : »A kifogást a meghagyást kibocsátó bíróságnál két példányban egy íelzettel, és ha a felperesek értesítése végett több példány volna szükséges, a többi példányokkal kell benyújtani. Járásbíróságnál az alperes szóval is előadhatja kifogásait. A kifogás ügyvédi képviselet nélkül nyújtható be. (94. §.)« Ez tehát elejét veszi annak a bajnak, a melyet méltóztatott megemliteni. (Igaz /, Ugy van ! jobbfelől.) Ez nagyon sokat vitatott kérdés volt az igazságügyi bizottságban is. Én kezdetben ellene voltam a módosításnakj és a magam javaslatát pártoltam, de kénytelen voltam a vita során meggyőződni arról, hogy itt ügyvédi kenyérkeresetről szó sincs. Ezek oly apró perek, melyekben keresni nem lehet, melyeknél szegényvédelmet is lehet alkalmazni. Azt is mondottam, hogy az ilyen perekben a tarifa alacsonyabb lesz, ennek következtében a félnek kizsákmányolásáról a szó igazi értelmében nem lehet beszélni. Ez egyébként nyílt kérdés, mint a perrendtartás többi kérdése is, de én megvallom, hogy én az igazságügyi bizottság javaslata mellé vagyok kénytelen állani, mert ezek a váltóperek formális perek, és nemcsak a felperesre, — ezt talán kevésbbé sajnálnám, mert a ki váltót nem tud kezelni, az dolgozzék kötelezvénynyel — hanem az alperesre tartom súlyosnak, hogy ha valami csekély hiba vagy időmulasztás miatt egész perét elveszti. Ajánlom az igazságügyi bizottság szövegét elfogadásra. (Helyeslés jobbfelől.) Zlinszky István jegyző : Kelemen Samu ! Kelemen Samu : T. képviselőház ! Elismerem azt, hogy Polónyi Géza t. képviselőtársam igen rokonszenves beállításban ismertette ezt az ügyet, mert abban a pillanatban, a mint ezt a kérdést ugy tüntetjük fel, hogy a szegény népet kell megvédenünk esetleg maga az ügyvédi kar kizsákmányolása ellen, vagy akárhogy nevezzük ezt a dolgot, mondjuk, hogy az ügyvédi követelések, ügyvédi érdekek ellenében, igazán nem is lehet mást tenni helyes gondolkozású embernek, mint hogy ehhez az állásponthoz csatlakozik. Méltóztassék azonban megengedni, hogy arra matassak rá, a mire az igen t. igazságügyminister ur is czélzott, hogy t. i. ez nem ügyvédi kérdés, nem 28