Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-42

212 42. országos ülés 1910 november 23-án, szerdán. A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 29. §-ához a következő uj második bekezdéssel való kiegészítést ajánlom : , »Részletügyletből származó követelésre nézve az illetékesség a jelen törvény hatályosságának területén lakó vevővel szemben e szakasz alapján meg nem állapitható.« (Helyeslés.) További indokolással azt hiszem, nem kell szolgálnom. (Helyeslés.) Rudnyánszky György jegyző: Kelemen Samu ! Kelemen Samu : T. képviselőház ! Én minden indokolás nélkül kijelentem, hogy a most beterjesztett szöveget magamévá teszem, hanem, miután az igen t. igazságügyminister ur azt a kijelentést tette, hogy két törvényjavaslatot szándékozik benyújtani, még pedig a kereskedelmi téren mutatkozó visszaélések és a tisztességtelen eljárás ellen, én ezt megtoldom egy kérelemmel és egy harmadik törvényjavaslat benyújtását is kérem. A kereskedő világnak magának is régi óhaja és többször hangoztatott kívánsága, hogy alkottassák meg végre a tisztességtelen versenyről szóló törvény. (Helyeslés balfelől.) Az a meggyőződésem, hogy azok a visszaélések, a melyek minden téren felburjánozhatnak, s igy különösen a kereskedelmi téren is, a leghelyesebben épen egy ilyen törvény által lesznek megszüntethetek. Azt hiszem, közóhajjal találkozom, a mikor egy ilyen irányú törvényjavaslat benyújtását sürgetem. (Helyeslés.) Székely Ferencz igazságügyminister: Kijelentem, hogy részemről hozzájárulok a most kifejtett kívánsághoz, a melyet ugy is szándékom volt teljesíteni. Rudnyánszky György jegyző: Haller István! Haller István : Hozzájárulok. Rudnyánszky György jegyző : Preszly Elemér ! Polónyi Géza: T. képviselőház ! A magam részéről is örömmel üdvözlöm a benyújtott javaslatot, csupán egy kiegészítésre szorítkozom, a mely azonban nem érinti a kérdéses javaslatot, illetve csupán egy felvilágosítást kérek az igazságügyrninister úrtól, kapcsolatban azzal, hogy egy további törvényhozási intézkedést szándékozik tétetni, miután a 31. és 32. §-sal kapcsolatban felmerült az általános vita során az aggály, hogy ezzel a kivételes illetékességgel az osztrák hitelezők a magyar adósok ellenében visszaélhettek. Méltóztatnak tudni, hogy általános az óhaj, hogy ez ellen óvszerrel szolgáljunk, mert ez nemcsak igazságügyi és perjogi kérdés, hanem pénzügyi szempontból is rendkívül fontos dolog, nehogy a magyar igazságszolgáltatás alól az osztrákok elvonhassák a magyar állampolgárokat. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Megnyugvással kaptuk a felvilágosítást, hogy erre nézve a perrendtartás 419. §-a tartalmaz lényeges garancziákat, de még nagyobb megnyugvást fog szülni, ha a t. minister ur, gondolom, kifejezett intencziójának megfelelően egy nyilatkozatot tesz az iránt, hogy a végrehajtási törvény megfelelő módosításával gondoskodni fog arról, hogy az osztrák hitelezők ezzel a kivételes intézkedéssel vissza ne éljenek. Én csak egy nyilatkozatot kérek az igen t. minister úrtól, a melylyel azonnal megnyugtathatja az országot. Székely Ferencz igazságügyminister: T. képviselőház ! Bátorkodom azonnal válaszolni és kijelentem, hogy ezen a végrehajtás keretébe tartozó intézkedés meg fog történni, de nem a végrehajtási törvény módosításával, a mely nagy munkát és hosszú időt igényelne, hanem sokkal rövidebb módon; a törvény életbeléptető részében. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. házat, kíván-e valaki szólni ? (Nem.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A kérdést a következők szerint fogom feltenni. Az igazságügyminister ur egy pótlást adott be, a mely a szakasz eredeti rendelkezéseit nem érinti. Először tehát fel fogom tenni azt a kérdést, elfogadja-e a képviselőház a 27. §-t ugy a mint van. azután pedig felteszem a kérdést, elfogadja-e a képviselőház az igazságügyminister ur által beadott pótlást, igen, vagy nem. Méltóztatik a kérdésnek ekként való feltevését helyeselni ? (Igen.) Akkor kimondom, hogy a 29. §-t a képviselőház elfogadja. A második kérdés az, hogy elfogadja-e a képviselőház az igazságügyminister ur által beadott azon módosítást, hogy a 29. §. 2. bekezdéséül vétessék fel az a rendelkezés, hogy részletügy1 étből származó követelésre nézve az illetékesség a jelen törvény hatályossága területén lakó alperessel szemben, e szakasz alapján meg nem állapitható. Kérdem, elfogadja-e a képviselőház az indítványt ? (Igen !) A ház az indítványt elfogadta. Következik a 30. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 30. §-t). Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kijelentem, hogy a képviselőház a 30. §-hoz hozzájárul. Következik a 31. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 31. §-t). Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Székely Ferencz igazságügyminister: (Halljuk ! Halljuk!) A tegnapi tárgyalás folyamán bátor voltam bemutatni egy módosításomat a 31. §-hoz. Most azonban kénytelen vagyok azt visszavonni, (Helyeslés.) mert abból két szót ki kell hagynunk és azt két bekezdéssel meg kell toldanunk, hogy minden irányban kielégítő megoldáshoz jussunk. Én tehát bátorkodom visszavonni tegnap benyújtott javaslatomat és most a következőt terjesztem elő (olvassa) : »A 31. §. helyébe a következő szöveg felvételét ajánlom : 31. §. Kereskedő és iparos üzlete körében kötött ügyleteiből eredő követelését az előtt a bíróság előtt is perelheti, a melynek területén a vele szerződő fél az ügylet kötésekor lakott, yagy a 26. §-nak megfelelően tartózkodott, ha okirattal igazolja, hogy attól az időponttól számítva, mikor alperes a bíróság területéről elköltözött, vagy a