Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-42
42. országos ülés 1910 november 2d-án } szerdán. 213 26. §-nak megfelelő tartózkodását megszüntette, a kereset beadásáig egy év még nem telt el. Bejegyzett kereskedő üzleti körében történt eladásából származó követelését a megrendeléstől számított két éven belül telepe helyének bírósága előtt is perelheti, ha a követel is alapiául szolgáló megrendelést és az áru tényleges átvételét okirattal igazolja. Iparos üzlete körében történt eladásból származó követelését üzlete helyének bírósága előtt ugyanezen feltételek mellett perelheti, ha az alperes felperessel ugyanazon törvényszék területén, vagy a felperes üzletének helyén levő törvényszék területén lakik. Készletügyletből származó követelésre a 2. és 3. bekezdés a jelen törvény hatályosságának területén lakó alperessel szemben nem alkalmazható . (Elénk helyeslés.) Meghatalmazással kötött ügyleteknél a megrendelő meghatalmazást okirattal kell igazolni. Ez is azt a czélt szolgálja, a melyet már voltam bátor kiemelni. Kérem a módosított szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Mivel az igazságügyminister ur által beadott módosítás a 31. § helyett egészen uj szöveget hoz javaslatba, én a kérdés feltevésénél a módositást szembehelyezem a 31. § szövegével, ugy, hogy a kérdés az lesz : elfogadja-e a ház a 31. §-t az igazságügyi bizottság szövegezésével vagy nem. Ha nem fogadja el, akkor határozattá emelkedik az igazságügyminister ur módosítása. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor kérdezem, elfogadja-e a képviselőház a 31. §-t az igazságügyi bizottság által javasolt szövegezésben, igen, vagy nem ? (Nem.') Ha nem, akkor kimondom, hogy a képviselőház a szakaszt az igazságügyi bizottság szövegezésében nem fogadja el, a miáltal elfogadta a szakaszt az igazságügyminister ur által javasolt szöveggel. Következik a 32. §. Rudnyánszky György iegyző (olvassa a 32. §,t.). Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Székely Ferencz igazságügyminister: T. ház! A szakasz első bekezdése megmarad ; ehhez azonban egy szánkcziót óhajtanék fűzetni egy második bekezdéssel, a melyet bátor vagyok a következő szövegben javaslatba hozni. (Halljuk! Halljuk!) »Azon felperes, a ki nyilvánvalóan jobb tudomása ellenére e szakasz alapján nemkereskedőt von perbe, 100 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« (Helyeslés. Felkiáltások balfelől: Kevés !) Ajánlom elfogadásra. (Elfogadjuk!) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kiván-e valaki szólni ? Ha nem, a vitát bezárom. (Zaj balfelől. Elnök csenget.) Minthogy az igazságügyminister ur csak egy pótlást hoz javaslatba, a kérdést először fel fogom tenni a szakasz felvételére és azután önállóan fel fogom tenni a pótlásra. Méltóztatnak a kérdés ilyetén módon való feltételéhez hozzájárulni ? (Igen!) A ház hozzájárul. A kérdés az: Elfogadja-e a ház a 32. §-t, igen vagy nem}. (Elfogadjuk !) A ház elfogadja. A kérdés már most az : Elfogadja-e a képviselőház az igazságügyminister ur által javasolt pótlást, igen vagy nem '? (Felkiáltások : Elfogadjuk! Egyes hangok balfelől: Kevés!) Székely Ferencz igazságügyminister: Lehet ismételni! Elnök : Ellenészrevétel nem lévén, kimondom, hogy a ház az igazságügyminister ur által javasolt pótlást is elfogadja. (Helyeslés.) Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 33—36. %-olzat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 37. %-t). Zlinszky István jegyző: Preszly Elemér! Preszly Elemér : T. képviselőház ! A jelenleg érvényben lévő polgári perrendtartás a vasúti fuvarozási ügyletből eredő kártérítési perek illetékességét nem állapította meg ; azonban kifejlődött egy egészséges joggyakorlat, még pedig olyan értelemben, hogy kimondották bíróságaink egyöntetűleg azt, hogy a vasúti fuvarozási ügyletből eredő kártérítési perek azon bíróság előtt is megindíthatok, (Zaj. Elnök csenget.) a melynek területén az áru feladatott, illetőleg a melynek területére az áru szállítandó volt. Tekintettel arra, hogy a most tárgyalás alatt lévő javaslat a kivételes illetékességeket taxatíve felsorolja és így a javaslat, illetőleg majdan a törvény ellenére joggyakorlat ki nem fejlődhetik, tekintettel továbbá arra, hogy a javaslat sem nem rendelkezik, sem nem intézkedik a vasúti fuvarozásból eredő kártérítési perekre nézve az illetékességről, tisztelettel vagyok bátor indítványozni, (Halljuk!) hogy a 37. §. kiegészítéséül vétessék fel az, hogy »vasúti társaság ellen a fuvarozási ügyletből eredő kártérítési per megindítható azon bíróság előtt is, melynek területén az illető áru feladatott, vagy melynek területére az illető áru szállítandó volt«. Plósz Sándor előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Kérem e módosítás mellőzését. A vasúti fuvarozási ügyekben az illetékességet a berni egyezmény állapítja meg. Ez nemzetközi egyezmény. Itt egy másik illetékességet belevenni, azt hiszem, nem volna czélszerű. Ez mindenesetre a a vasútiakra nézve külön kérdés, hogy az illetékesség hogyan állapittatik meg. így pl. meg van állapítva a vasúti balesetekre nézve az 1874: XVIII. t.-czikk értelmében. Azt hiszem tehát, hogy ezélszerűbb ezt a kérdést nem itt a perrendtartásban szabályozni, annyival inkább, mert az illetékesség kérdése már általában szabályozva van. Nézetem szerint a vasúti illetékesség kérdéséhez legczélszerűbb most hozzá nem nyúlni. (Helyeslés.)
