Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-39
39. országos ülés 1910 november 19-én, szombaton. 139 csinálnak, hanem mutassuk meg a nemzetnek, hogy ebben a házban ma már a modern felfogás lépten-nyomon utána megy a hibának, a bűnnek, és a hol megtalálja, mind]árt nyakon is csipi és kipusztítja. Ez a felfogásom, és ezért nyújtom be a következő határozati javaslatot (olvassa) : »A képviselőház utasítja a kormányt, hogy a kereskedelmi csalás üldözésejvégett sürgősen tegyen meg minden intézkedést és terjessze elő a szükséges javaslatokat.* (Helyeslés balfelől.) A törvényjavaslatot örömmel elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Zlinszky István jegyző: Pop Cs. István! (Felkiáltások baljelöl: Szünetet kérünk!) W\ Pop Cs. István : T. ház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadhatom el. Mindenesetre fontos indokok lehetnek azok, a melyek engem arra indítanak, hogy egy ilyen törvényjavaslatot, mint a jelenlegi, elutasítsak és attól az én szerény pártom hozzájárulását megtagadjam. Nehéz szívvel kell ezt megtennem, mert mint jogász és ügyvéd az élet minden vonatkozásában látom, hogy egységes perjog hiányában (Zaj. Elnök csenget.) mily birói tévedések és igazságszolgáltatási hátrányok merülnek fel. Ennek daczára mégis állást kell foglalnom ezen törvényjavaslat ellen, mert ellentétben van olyan kardinális törvényekkel, a melyek 12 millió nem magyarajku honpolgár jogait sértik . . . Egy hang (jobbfelől) : Hol vannak azok ? Pop Cs. István : . . . ellentétben vannak olyan törvényekkel, a melyek biztosították a nemzetiségieknek jogait, s a melyek mint alaptörvények a nemzet becsületének védpaizsa alá helyeztettek. Nem fogadhatok el egy ilyen törvényjavaslatot, a melynek 134. §-ában az foglaltatik, hogy a keresetlevél csak magyar nyelven szerkeszthető . . . (Elénk helyeslés. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pop Cs. István : . . . a mely 137. §-ának egyik kikezdésében azt mondja, hogy csak magyar nyelven szerkesztett beadványok fogadhatók el, (Helyeslés.) a mely 229. §-ában a tolmácsi intézményt vezeti be az igazságszolgáltatásba és a mely egyik intézkedésében fittyet hány az eddig szentesitett törvényeknek és nem ismer más ünnepnapot, csak a Gergely-naptár szerinti ünnepeket. (Zaj a középen. Elnök csenget.) A mint említettem, azok a törvények, a melyek biztosítják a nemzetiségieknek n3^elvét és elismerik hivatalos nyelvnek, még nincsenek hatályon kivül helyezve. Azokkal a törvényekkel parádéznak a külföld előtt, hogy ime, ilyen boldog állapotok vannak biztosítva a nemzetiségiek számára Magyarországon, de ott az életben, a hol alkalmazni kellene azokat, a mindennapi élet minden egyes mozzanatában és vonatkozásában megtagadják tőlük azt a legelementárisabb jogot. Hiszen önök azt mondják, hogy Deák Ferencz alkotását teszik át az életbe. Hát köszönöm ezt az áttételt. Maga Deák Ferencz azt mondaná, hogy pogányok ülnek az én örökömben. (Zaj a középen. Vajda Sándor közbeszól.) Sümegi Vilmos: Már megint beszélni mer ez a hazaáruló ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Sümegi Vilmos: Maga még mer beszélni? Szégyelje magát! Elnök : Kérem Sümegi képviselő urat . , . Pop Cs. István : Nagyon sok itt a hazafi és a honmentő ; ez a szerencsétlenség. Azt állítottam, hogy kardinális alapvető törvények vannak megsértve. Ha jól emlékszem, tegnap, a mikor Polónyi Géza t. képviselőtársam felszólalt és dicsekedett, hogy helyreállittatik a JQgegység Fiúméban, a t. előadó ur azt mondta, hogy Erdélyben is. Hát maradjunk e tételnél és vizsgáljuk, hogy mily vonatkozásban van Magyarország most is Erdélyivel. Vájjon az az uniótörvény, a mely átvette az Erdélyben lakó népek összes jogait és a mely garantálta, hogy azok a jogok a szoros értelemben vett magyar állam kötelékében szentül tiszteletben fognak tartatni, tényleg megtartatik-e 1 Azért mondtam, hogy az ily törvényeket a nemzeti becsület pajzsa szokta védeni. Most beszélnek Bosznia-Herczegovináról, a mely mint Mohamed koporsója a levegőben lóg. Meg fogják azok gondolni, hogy a mit alkotmnáyszerűen Ígérnek, tiszteletben fogják-e tartani az idők folyamán % Mert ime mi oda jutottunk, hogy az élet legszükségesebb mozzanatában, az igazságszolgáltatásban, a hol már nincs politika és nincs gyűlölet, a hol mindenki meg akarja védeni a maga vagyonkáját, becsületét, abban önök ily törvényjavaslattal sújtják a nemzetiségeket azzal, hogy épen a feldicsért előnyökben nem részesitik őket, a menynyiben saját nyelvükön nem tárgyalhatnak, nem a saját nyelvükön értekeznek velük. Megsemmisítik ezt a jogukat azzal, hog}^ tolmácscsal kőzvetittetik azt, a mit a bírónak közvetlenül kell átvennie tudatába, megértésébe és szivébe. Sarkalatos törvénynek, a nemzetiségi törvénynek több, mint 8—10 szakasza, hatályon kivül helyeztetik, töröltetik egy-két kijelentéssel. Mi volt a nemzetiségi törvény keletkezésekor ? Nemde garancziális törvény, hogy a nemzetiségek jogai meg fognak védetni ? (Mozgás.) Az akkori nagy férfiak, a kikre oly gyakran hivatkoznak, a mikor a gyengéjüket akarják eltakarni, hogy gondolkoztak a nyelv tekintetében 1 Hiszen a legsilányabb nép is küzd a nyelv jogaiért. Ez a legszentebb jog. Az már nem is nép, nem is faj, a mely a saját nyelvének érvényesítéséről is lemond ! Gondolt-e valaki 1868-ban arra, hogy épen a szóbeliség és közvetlenség behozatala alkalmával fogják eltörölni a szóbeliség és közvetlenség első legelemibb alkatelemeit, a nyelvnek megértését, a közvetlen érintkezést ? Ha valaki foglalkozik a múlttal, érdeklődik a múlt iránt, olvassa el, hogy szólanak az illető szakaszok, és olvassa az akkori államférfiaknak 18*
