Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-39

1 18 39. országos ülés 1910 november 19-én, szombaton. Ion általános, akkor erős, szolid és megbízható kereskedelem és erős exisztencziák keletkeznek és ezek hire, becsülete a magyar árut ki fogja vinni Magyarországból a küldföídre is ; akkor a külföldi ember is bizalommal és nyugodtan fog Magyarországon vásárolni, tudván azt, hogy itt szolid árut kap és megbizható emberekkel jut összeköttetésbe. De ha a szédelgést és szélhámosságot tápláljuk Magyarországon, akkor az lesz a helyzet, a mi ma is, hogy a magyar ember külföldre megy vásárolni, mert tudja, hogy ott legalább nem csapják be, habár valamivel drágábban fogja is kapni az árut. Ez a szakasz tehát nem a magyar kereskedelem ellen irányul, hanem a nagyszabású, a nemzeti erőknek igazi alapját képező, erőteljes és magyar kereskedelem megteremtésére fog szolgálni. Akkor majd a helyett, hogy a Max Herzigek elvonják a száz koronákat az embertől olyan dolgokért, a melyekre neki nincs szüksége, és becsapják és ez által elidegenítik a vételtől : a tisztességes kereskedők annak a szegény embernek a gazdaságában szükséges dologra hívnák fel a figyelmét és befektetésre való dolgokat vétetnének vele. Ha jó gazdasági gépet vásároltatnának vele és be nem csapnák, az ilyen ügyleteknek egészen más következményei lennének. A rosszhiszemű ügyletek ellenben elvonják még a megélhetésre és fejlődésre való tőkét is, nemhogy ilyet termelnének, A 32. §-nak mostani alakjában való fentartása azért sem elégít ki, mert hiszen ennek kijátszására elegendő az, hogyha az a felperes czég odaírja, hogy az alperes kereskedő. A bíróság ezen alapon a keresetet már tényleg elfogadj idéző végzést kibocsátja ; a parasztot vagy vidéki felet megidézi, és ez által kitennők azt az összes vexaturáknak. Ezen az alapon módjában van a felperesnek 5—6 tárgyalást provokálni annak bizonyítására, hogy az alperes tényleg kereskedő és az illetékesség tényleg megáll. Ezen a ponton tehát ahhoz kell ragaszkodnunk, hogy ezen privilégiumot csak bejegyzett kereskedővel szemben adjuk meg és talán mindjárt a kereset beadásakor kelljen igazolni azt, hogy az az alperes tényleg bejegyzett kereskedő. Mert íme, mi történik ? Még csak most tárgyaljuk ezt a javaslatot, és máris felküld egy paraszt a vármegyémből egy keresetet, a mely szerint rá akartak oktrojálni 320 K értékű sertésvész elleni port. (Derültség.) Egyetlenegy szegény falusi parasztemberre ! De hogy perelhető legyen, a szintén nem budapesti felperes, a kinek itt bejegyzett czége nincs, akkor, midőn megrendelőjegy sincs a kezei között, csinál egy megrendelőjegyet és azt bemutatja, holott annak az eredetije nem létezik. Es azon a jegyen nem azt írja a paraszt neve mellé, hogy gazdálkodó, hanem azt, hogy kereskedő ! Székely Ferencz igazságügyminister: Le kell csukni. Lengyel Zoltán : Nincs rá jogalap ! Székely Ferencz igazságügyminister: Hamisítás. Lengyel Zoltán : Kérem, az ügyvéd a perben bemutat egy másolatot, s később azt állítja, hogy az eredeti megrendelőjegy elveszett. Eredetit persze nem mutatott be és nem is fog bemutatni. Már most a 222. §-nak az a módosítása, hogy a nyilván alaptalan tényállások bemondása külön bírság tárgyát képezi, külön kiterjesztendő volna személyi dolgokra is, hogyha ilyen czélokra követik el. Kern akarom ebben a perczben részletezni azokat a különféle módozatokat, a hogy ma Magyarországon egy szervezett és bevezetett rablóhadjárat folyhatik a perrendtartás és az anyagi jog hiánya folytán. (Halljuk! Halljuk!) Én csak a t. ház figyelmét akartam felhívni arra, hogy ez a kérdés nem társadalmi és nem kereskedelmi kérdés, hanem ez a jogbiztonság és a tisztesség kérdése. Itt ne tekintsünk sem felekezeti, sem másféle szempontokat, hanem kizárólag a nemzeti érdek szempontjait. Ha már csinálunk kódexet, hát legyen legalább a mai nap hibái ellen jó, legyen legalább a ma hibáinak kiküszöbölője. Ne járjunk csigaléptekkel a novelláris jogalkotások terén, ne várjuk, míg a bűnök elszaporodnak, hanem rögtön és azonnal tegyünk lépéseket minden egyes alkalommal. A hogy az uj franczia kormány a vasutas sztrájk után rögtön abban a jegyben alakult meg, hogy a sztrájkkal szemben jövendőben minő törvényhozási intézkedéseket fog indítványozni, akként a magyar törveiryhozásnak és az igazságügyi kormányzatnak az a kötelessége, hogy mihelyt a szélhámosság és a csalások ujabb és ujabb módjai terjednek el az országban, csináljon rögtön törvényhozási intézkedéseket. A hogy a lopási szakaszba eleintén a villamos erő lopását nem akarták belemagyarázni, a hogy az uzsoránál a bankok és a szövetkezetek részéről bevezetett szervezett és alapszabályszerű uzsorát, a mely sokkal inkább volna büntetendő, nem akarták megbüntetni és a sok interpellálás daczára ez a dolog tovább folyt, ép ugy tesznek e visszaélésekkel szemben is. Ezért a kereskedelmi csalás terén a tisztességes, megbizható és felvirágoztatandó magyar kereskedelem érdekében járuljon hozzá a t. ház javaslatomhoz és a kormány tegyen meg minden intézkedést, még pedig nem esztendők és évtizedek múlva, hanem minél hamarább ugy a közigazgatás, mint a büntetőjog és a czégek ellenőrzése terén. Nem kell ehhez több mint három-négy intézkedés és jó bíróság, a mely elsőrendű hivatásának azt tartsa, hogy igazságot szolgáltasson és a tisztességtelenséget ne védelmezze, akárhány szakasz volna is erre a törvényben. Én ezt a kérdést a magyar nemzeti öntudat, s a magyar nemzeti erőnek mértékpróbájául tekintem; ezen a kérdésen menjünk előre szilárdan és erősen, ne nézzünk se jobbra, se balra, ne vezettessük magunkat semmiféle elfogultsággal, csak azt nézzük, hogy kijegeczesedett bűnökről van szó és ne legyünk bűntársai azoknak, a kik ilyeneket